Hamis adatok az elbocsátásokról?

Félrevezető a Blikk 2,5 milliárdos tisztogatás című cikke - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel. A közlemény szerint a tárca közigazgatási államtitkára levélben hívta fel a bulvárlap főszerkesztőjének figyelmét a "csúsztatásokra". Gál András Levente, a minisztériumban a munkáltatói jogkört gyakorló államtitkár hangsúlyozta: a cikk címben közölt állítása megalapozatlan, sérti a hiteles tájékoztatás elvét és félrevezeti az olvasókat.

A Blikk kedden arról számolt be, hogy a kormányváltás után hány embert bocsátottak el a minisztériumokból, és ez milyen költséggel jár. A lap által összegyűjtött adatok alapján minisztériumonként átlagosan 64 munkaügyi pert indítottak, és ha ezek felét az elbocsátott dolgozók nyerik meg, akkor a közszolgálati dolgozók átlagbérével számolva a kormánynak több mint 2,4 milliárd forintot kell majd kifizetnie kamatok és kártérítés nélkül, azokkal együtt pedig az összeg elérheti az ötmilliárd forintot is. A Blikk egy hónapja hivatalos levélben kereste meg valamennyi minisztériumot és a miniszterelnökséget, és arról érdeklődött, hány munkatárstól váltak meg a kormányváltás óta, és emiatt hány munkaügyi per indult ellenük. Kiderült, több száz pert kezdeményeztek a tárcák ellen, de van, ahol nem árulták el, hány embert küldtek el.

Gál András Levente államtitkár levelében azt írta: a cikk semmilyen megbízható adattal vagy számítással nem támasztja alá, hogy az elbocsátott kormánytisztviselők 2,4 milliárd forintba kerülnek a kormánynak. "Ezek hiányában pedig állítása puszta feltételezés, amely alapvetően kétségbe vonja a lap által közölt információk megbízhatóságát" - tette hozzá. Az államtitkár emlékeztetett arra: a Blikk "jogellenesen" elbocsátott kormánytisztviselőkről ír, márpedig a közös megegyezéssel történő jogviszony-megszüntetés esetén eleve nincs értelme jogellenességről beszélni, hiszen mindkét fél, a munkáltató és a kormánytisztviselő közös akaratából szűnt meg a jogviszony. 

A Blikk négy minisztérium által szolgáltatott adatokra támaszkodva közölte a számokat. Ezek szerint a legtöbb per a Belügyminisztérium (BM) és háttérintézményei ellen indult; összesen 243-an támadják bíróság előtt a tárcát és az igazgatása alá tartozó intézményeket. A BM tájékoztatása szerint 638 ember távozott tőlük felmentéssel vagy közös megegyezéssel. A Nemzetgazdasági Minisztériumból (NGM) és háttérintézményeiből 273-an távoztak, 222-en közös megegyezéssel, 51 embert viszont elküldtek a kormányváltás óta. Az NGM tájékoztatása szerint ellenük 12 munkaügyi per indult. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban és a hozzá tartozó hivatalokban 73 dolgozót cseréltek le, közülük 36-ot mentettek fel, 37 közös megegyezés vagy lemondás után távozott. A Külügyminisztériumban összesen 6 embert cseréltek le, közülük 4-en indítottak pert. A Blikk azt írta: a honvédelmi, a vidékfejlesztési, a nemzeti erőforrás és a közigazgatási tárcáktól, illetve a Miniszterelnökségtől a törvényben előírt 15 napos határidőn belül nem érkezett válasz.

Az államtitkár a Blikknek küldött levelében felhívta a figyelmet arra, hogy a Blikknek a perekre és azok költségeire vonatkozó számításai rendkívül torzak, illetve megtévesztőek, mivel a munkaügyi perek számát csak három minisztérium által szolgáltatott adatokból próbálják megbecsülni. A Belügyminisztérium 243, a Külügyminisztérium és a KIM mindössze 4-4 ilyen jogi eljárásban érintett, nem lehet tehát átlagot vonni - áll a levélben.

A közlemény ezt követően a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság által korábbi újságírói megkeresésekre küldött válaszát idézi. Ebben az áll: tömeges elbocsátás eddig sem volt és ezután sem lesz a közszférában, ám a bürokratikus és pazarló állami működés megszüntetésére vonatkozó céljáról a kormány nem hajlandó lemondani. "Azt szeretnénk elérni ugyanis, hogy a közigazgatás segítse az állampolgárokat és a gazdaságot ahelyett, hogy kerékkötője legyen a pozitív irányú változásoknak."

A közlemény idézi Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter július 1-jén a Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács, valamint az Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács közös plenáris ülésén mondott szavait. Ezek szerint az indoklás nélküli felmentést a kormány nem kívánja politikai tisztogatásra felhasználni. A miniszter az ülésen egyúttal arra kérte a szociális partnereket, ha politikai indíttatású felmentés gyanúját észlelik, azt azonnal jelezzék, hogy az ügyet kivizsgálhassák.

Gál András Levente közigazgatási államtitkár tájékoztatása szerint eddig a szociális partnerek részéről egyetlen ilyen jelzés sem érkezett a minisztériumokhoz - zárult a KIM közleménye.

A Blikk keddi számában az is olvasható, hogy a választ nem adó tárcákat időközben újból megkereste a lap, erre egyedül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból jeleztek vissza: már feladták a kért adatokat tartalmazó levelet. A többi minisztérium ellen a Blikk pert indít a közérdekű adatok nyilvánosságáért, hogy kiderüljön: hány embert cseréltek le a kormányváltás óta, és emiatt hány bírósági eljárás indult ellenük.

MTI