Segítségért fordult az IMF-hez hat, Magyarországon működő nagy külföldi bank, hogy beszélje le a kormányt a tervezett banki különadóról - értesült egy osztrák napilap
Segítségért fordult a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) hat, Magyarországon működő nagy külföldi bank, hogy beszélje le a kormányt a tervezett banki különadóról - értesült egy osztrák napilap.
A Der Standard keddi számában megjelent cikk szerint a KBC, az Intesa Sanpaolo, a Bayern LB, az UniCredit, valamint a Raiffeisen International és az Erste Bank mindegyike levelet írt a magyar kormánynak és az IMF-nek is, a bankadót kifogásolva. Az alkalmat az IMF küldöttségének kedden kezdődő budapesti tárgyalásai szolgáltatnák.
A lap értesülése szerint az IMF azt is meg akarja vizsgálni, hogy a tervezet nem tartalmaz-e protekcionista elemeket, a Magyarországon működő bankok részéről ugyanis egyre hangosabban hallani olyan hangokat, hogy az OTP-t a külföldi bankoknál kedvezőbben érintené a különadó.
Az úgynevezett Bécsi Kezdeményezésre hivatkozva érveltek a bankok az IMF-nél. A kezdeményezés keretében a bankok azt vállalták, hogy a válság előtti szinten tartják jelenlétüket az IMF-hitelt igénybe vevő országokban. "De hogyan tartsuk jelenlétünket a válság előtti szinten, ha most nagy terhek hárulnak ránk?" - idézte a lap egy osztrák nagybank meg nem nevezett szóvivőjét.
Az IMF-nek valóban kulcsszerep jut, Orbán Viktor ugyanis nagy dilemmával szembesül - írta a Der Standard. A választási kampányban adócsökkentést ígért, de egyúttal köti az IMF-előírás, miszerint a költségvetés GDP-hez viszonyított hiánya nem lehet több 3,8 százaléknál. A bankadó jelenti a kulcsot ahhoz, hogy Orbán egyszerre csökkenthesse az adókat és a deficitcélhoz is tarthassa magát.
A Valutaalap tisztségviselői nem hivatalos megnyilatkozásaikban nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a kormány dolgát megkönnyítendő elfogadnának akár egy megemelt hiánycélt is. Kétséges azonban, hogy az így keletkező mozgástér elegendő lenne-e arra, hogy feleslegessé váljon a bankadó - tette hozzá a Der Standard.
A Der Standard rámutat, hogy míg Magyarországon a mérlegfőösszegre vetítve 0,45 százalékos adót akar kivetni a kormány, Svédországban csak 0,036 százalékot fizetnek a bankok, Barack Obama amerikai elnök 0,15 százalékot javasolt, Ausztriában pedig 0,07 százalékról volt szó.
A cikk szerint a magyarországi különadónak azért is nagy a jelentősége, mert a térségben más országok is követhetik a példát, így például Romániában is felmerült a bankadó bevezetése. A vita Ausztriára is rávetül, ahol szintén bankadóról tárgyal a kormány a bankokkal. Osztrák nagybankok azt akarják elérni, hogy a magyarországi díjat vegyék számításba a hazai bankadó megállapításánál. A lap szerint a bécsi pénzügyminisztérium a külföldi adók beszámítására csak akkor lát lehetőséget, ha az osztrák illetéket a konszolidált mérlegre vetítve állapítanák meg.
Az osztrák kormánykoalíció az év elején határozta el egy banki szolidaritási adó bevezetését, de a részletekről egyelőre nem született megállapodás. A kormány évi 500 millió euróban jelölte meg a célösszeget. Az eddig nyilvánosságra került egyetlen konkrét javaslat a bankok mérlegfőösszege alapján kirótt 0,07-0,1 százalékról szólt.
Akárhogy is lesz - írta az osztrák lap - , a dolog mindenképpen csak az IMF és a magyar kormány tárgyalásai után dőlhet el. Magyarország nem sokat tehet az IMF akarata ellenében - vélekedett a Der Standard, és felidézte, hogy Budapest 10-20 milliárd eurós elővigyázatossági megállapodást akar kötni 2011-2012-re az IMF-fel és az EU-val.
Matolcsy: ebben az évben már nincs alku
A kormány a bankadó idei évi szabályairól már nem tud tárgyalni az érintettekkel - ezt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mondta kedden az MTI-nek. A miniszter leszögezte: az IMF-tárgyalás őszi fordulóján dönti el a kormány, hogy Magyarország köt-e új megállapodást.
Matolcsy György az MTI kérdésére leszögezte: a kormány a pénzügyi szervezetek ez évi különadójáról már nem tud tárgyalni, sem annak mértékről, sem a vetítési alapról, sem a befizetés ütemezéséről. Leszögezte, hogy a különadót ebben az évben az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat szerint vezetik be.
A nemzetgazdasági miniszter megjegyezte viszont, hogy a különadó következő két évre vonatkozó szabályairól lehet még tárgyalni. Arra a kérdésre, hogy erre mikor kerülhet sor, azt válaszolta, hogy a Bankszövetség vonult vissza a tárgyalásról, rajtuk a sor. A kormány nem kezdeményez megbeszélést. Arra a kérdésre, hogy miről tárgyal a kormány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó, kedden kezdődő megbeszéléseken, Matolcsy György megerősítette, hogy a szokásos féléves felülvizsgálatról van szó. Mint hozzátette, most először találkozik a kormány hivatalosan az IMF-delegációval, eddig csak informális találkozó volt. A felülvizsgálat végén, a következő, őszi fordulóban, augusztus-szeptemberben határoz a kormány arról, hogy Magyarország köt-e új megállapodást. Megismételte: erre csak akkor kerül sor, ha annak kedvezőek a feltételei az ország számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Segítségért fordult az IMF-hez hat, Magyarországon működő nagy külföldi bank, hogy beszélje le a kormányt a tervezett banki különadóról - értesült egy osztrák napilap .jpg)
.jpg)
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
