Romlani fog a gyógyszerellátás?
Elmondta, hogy Alkotmánybírósághoz fordulnak, ha a törvény - a jelenlegi elképzelések szerint - életbe lép, mert a szervezet elnöke úgy látja, hogy nem átgondolt a kormány terve a gyógyszerpiac átalakítására.
Harmatha Levente pécsi gyógyszerész, aki családi vállalkozásban üzemeltet több patikát, igaztalannak és sértőnek minősítette a gyógyszerészi kamara vezetőinek azon megnyilatkozásait, melyek szerint a vállalkozásban működtetett gyógyszertárak kevésbé lennének szakmaiak. Kiemelte: attól, hogy egy patikát nem személyi jogos gyógyszerész tulajdonol, nem lesz szakmaiatlan. "Egy gyógyszertár működtetéséhez nem elég az, ha tudjuk, hogy kell összekeverni egy kenőcsöt" - fogalmazott, hozzáfűzte: nem baj, ha a patikusnak közgazdász végzettsége is van, és ért a pénzhez.
A fiatal gyógyszerész szerint igaztalan az a felvetés is, hogy a kistelepüléseken nem létesültek patikák a 2006-os törvény életbe lépése óta. Mint mondta, ezeken a helyeken azért nem nyíltak új gyógyszertárak, mert amúgy sem lehetett volna azokat rentábilisan üzemeltetni. És ez a helyzet - vélte - a mostani javaslat elfogadása után sem fog változni.
A gyógyszerész szerint felháborító, hogy arra kötelezik őket, hogy adják el saját tulajdonuk többségét, s ez - mint mondta - ahhoz hasonlít, mintha valakit arra kérnénk, hogy mondjon le lakása 51 százalékáról. Mint mondta, a gyógyszerészi kamara ellenszenvet próbál kelteni a patikát üzemeltető láncokkal szemben.
Korodi Kornélia is azon a véleményen volt, hogy nincs kétfajta gyógyszerészképzés, nincs "etikus és nem etikus képzés", hiszen minden gyógyszerész, akár tulajdonos, akár nem, a beteg érdekét tekinti elsődlegesnek.
Az elnök emlékeztetett arra, hogy a több patikát üzemeltető befektetők nem a 2006-os törvény után jelentek meg a piacon, ezek a patikalánc-tulajdonosok már korábban is jelen voltak ebben a szegmensben. A 2006-os verseny vesztesei azok voltak, akik a monopolhelyzet után nem tudták felvenni a versenyt.
Úgy vélte, ha a törvény kötelezővé teszi a gyógyszerészi 51 százalékos tulajdont, kevés lesz azon gyógyszerész, aki ehhez a tulajdonrészhez hitelt fog bevállalni, tehát patikák sora fog bezárni.
Mint mondta, tud olyan gyógyszerészről, aki ezen viszonyok mellett nem kíván élni a lehetőséggel, hogy megvegye a többségi tulajdont.
Kinics László, a HGYSZ alelnöke szerint ha a törvény életbe lép, sérül a tulajdon és a vállalkozás biztonsága. Hozzátette: nincs összefüggés egy patika szakmai rendje és a tulajdoni viszony között.
Korodi Karolina kérdésre elmondta, a törvényjavaslattal kapcsolatos észrevételeikkel többször fordultak a szaktárcához, eddig azonban nem kaptak egyeztetési lehetőséget a minisztériumtól.
A Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége idén május végén alakult, 340 gyógyszertár és 750 gyógyszerész tartozik szövetségükhöz. A szövetség célja az, hogy ellássa tagjainak gazdasági érdekvédelmét oly módon, hogy részt kívánnak venni a magyarországi gyógyszerkereskedelmi döntések meghozatalában, jogszabályok kialakításában.
MTI