Szuperbruttó: a munkaadók nem örülnek

A munkaadók nem látják értelmét a jövedelmek szuperbruttósításának, főleg azért, mert továbbra sem valósul meg, hogy minden munkajövedelem legyen adóköteles, a minimálbér ugyanis 63 ezer forintig továbbra is adómentes marad.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint a bruttósításnak akkor lenne értelme, ha a minimálbért - amely több százezer, egyes számítások szerint egymillió embert érint - bevonták volna a bruttósítás hatálya alá. Párhuzamot vont az 1988-as bruttósítással, amellyel a személyi jövedelemadót építették be a bérbe.

A jövőre életbe lépő szuperbruttósítással viszont nem valósul meg sem az, hogy minden munkajövedelem legyen adóköteles, sem az, hogy szélesedjen az adózók bázisa. Vagyis továbbra is fennmarad az a helyzet, hogy Magyarországon közel egymillió ember kivonja magát a közös teherviselés alól - fejtette ki a VOSZ főtitkára. Hozzátette: a munkabért alapvetően az is megkülönbözteti a segélyektől, és a támogatásoktól, hogy adót kell utána fizetni.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke emlékeztetett, hogy a munkaadók már a törvénytervezet vitájában is azon a véleményen voltak: a szuperbruttósításnak az ég világon semmi értelme nincs.

Véleménye szerint az új számítási mód csak összezavarja a számokat, nehezíti, hogy az emberek megértsék, mennyi a bérük, mi után hogyan kell adózni. A többféle bruttó bér keveredést, komplikációt okoz a vállalatoknál is az adózásban.

A szuperbruttósítás csak egy egyszerű píár fogás arra, hogy kisebb százalékos személyi jövedelemadó kulcsokat lehessen kommunikálni - jelentette ki az MGYOSZ alelnöke.

Eldőlt: alkotmányos a szuperbruttó
Alkotmányellenes a budapesti parkolás!

MTI