Több visszajelzés kellene a cégvezetőknek

A KPMG-BME Akadémia 2010. november 3-án, szerdán mutatta be a magyar vezetők önképzési szokásairól készített 2010-es felmérést. A megkérdezettek válaszaiból kiderül, hogy egyértelműen belső okok motiválják őket az önképzésben, úgy vélik, ezáltal bővül vezetői eszköztáruk, magabiztosabbak lesznek, jobban tudják kezelni az embereket.

Olyan külső tényezők viszont, mint a vezetői teljesítmény mérése, értékelése, nem igazán serkenti az önképzést. Az eredményeket a kutatást végző két szakember ismertette: Pusztai Csaba, doktorjelölt, a CEU Környezettudományi Tanszékéről, és Cservenyák Tamás, a Tudatos vezetés blog szerzője, coach és tréner.

„Vajon a magyar menedzserek milyen formában szokták vezetéssel kapcsolatos ismereteiket, tudásukat aktualizálni, bővíteni? Milyen gyakran végeznek önképző tevékenységet? Mi motiválja őket ebben? Milyen tényezők hatnak serkentőleg önképzési tevékenységükre? Ezek a fő kérdések motiválták kutatásunkat, melynek keretében 317 magyar vezetőt kérdeztünk meg tapasztalatairól” – mondja Pusztai Csaba a felmérés hátteréről.

„A magyar vezetők több időt és energiát is fordíthatnának az önképzésre. Minden ötödik nevezhető csak rendszeres vezetési szakkönyv olvasónak. Leginkább rövid tartalmak érdeklik őket: internetes és nyomtatott sajtóban megjelent cikkek. Az új média által kínált interaktívabb tanulási formákkal kevesen élnek. Pedig a munkahely sem segít mindenkinek: a vezetők csupán felét tréningezik, és még negyedét sem coacholják” – emel ki néhány eredményt a kutatásból Cservenyák Tamás. „Természetesen az is sokat jelent a fejlődésükben, hogy vezetési problémáikat, dilemmáikat személyesen megbeszélik a közelállókkal: vezető kollégákkal, beosztottakkal, családtagokkal, illetve némileg kisebb gyakorisággal, a főnökükkel.”

„Találtunk olyan csoportokat, akikre valamivel jellemzőbb az önképzés”- teszi hozzá Pusztai Csaba. „Ilyenek például a kisvállalkozásoknál és a magyar cégeknél dolgozó menedzserek, a felsőbb szintű vezetők, azok, akik munkájuk során rendszeresen oktatnak, tanítanak, valamint azok is, akik az utóbbi egy évben, illetve jelenleg iskolarendszerű képzésben vesznek részt.”

A felmérés rámutat, hogy az önképzésben belső okok motiválják a magyar szakembereket, akik úgy vélik, ezáltal bővül vezetői eszköztáruk, magabiztosabbak lesznek, jobban tudják kezelni az embereket. Olyan külső tényezők, mint a vezetői teljesítmény mérése, értékelése, nem igazán serkenti az önképzést. A vezetői fejlődést pedig a megkérdezettetek egyáltalán nem tartják a karrierépítés és előrelépés feltételének. A válaszokból kitűnik az is, hogy a felső szintű, valamint tapasztaltabb vezetők általában aktívabbak az önképzésben.

„Bár a kutató kollégákat meglepte, számomra megerősítés volt, hogy a tapasztaltabb vezetők aktívabbak a hagyományos tartalmak olvasása terén. A kollégák azt gondolták volna, hogy a frissen pozícióba került vezetőket inkább ösztönzi a saját kezdeményezésű tanulásra az, hogy minél jobban helytállhassanak új munkakörükben” – egészíti ki Dr. Tomka János, a KPMG-BME Akadémia társelnöke, ügyvezető igazgatója.

A szakmai előmenetelre aspiráló középvezetők számára mindenképpen megfontolandó az intenzívebb önképzés – olvasható a felmérésben. A kutatást végzők szerint a vállalatok számára fejlesztendő területnek számít a vezetői teljesítménnyel kapcsolatos visszajelzés, mégpedig minél kisebb szervezetről van szó, annál hangsúlyosabban.

Mivel a megkérdezettek a könnyen elérhető, kisebb egységekben befogadható tartalmakat részesítik előnyben, előrelépést jelenthet a cégeknek, ha az ezek iránti igényt megpróbálják részben vállalaton belül kiszolgálni - ajánlják a kutatás vezénylő szakemberek. Az intranetes vezetői fórumok, belső blogok nyújtotta lehetőségekre is felhívják a figyelmet: ezeken keresztül releváns, a saját vállalati valósághoz kötőtő párbeszédet indíthatnak, elősegítve ezzel a tudásmegosztást, a közös gondolkodást.  

Privátbankár - Zsiborás Gergő