A megválasztás módja sincs hatással az államfők politikai hovatartozására - szögezi le az intézet szerkesztőségünknek küldött elemzésében. Az EU-tagállamok különböző közjogi felépítésű 20 köztársasága közül 12-ben közvetlenül, 8-ban pedig a parlament által választják a legfőbb közjogi méltóságot. S mindkettő választási rendszerben van példa politikus és nem politikus elnökre. A közvetlen választási rendszer politikus elnöke Nicolas Sarkozy (Franciaország), nem politikus elnöke Danilo Türk (Szlovénia). A közvetett államfő-választást alkalmazó országok politikus elnöke Václav Klaus (Csehország), nem tekinthető viszont pártpolitikusnak Valdis Zatlers, Lettország államfője.
Érdekesség, hogy a magyarországi államfőválasztással majdnem megegyező időpontban, 2010. június 30-án választanak szövetségi elnököt Németországban. A legesélyesebb Christian Wulff, a CDU jelenlegi alelnöke, Alsó-Szászország miniszterelnöke. Wulff váratlan – elődje lemondása miatt esedékes – államfői kampánya során lemondott tartományi parlamenti mandátumáról, miniszterelnökségét viszont csak megválasztása után tervezi átadni. Megjegyzendő, hogy május 31-én lemondott elődje, Horst Köhler is tagja volt a CDU-nak.
A közép-európai régióban sem egyedülálló egy, Schmitt Pálhoz hasonlóan szoros pártkötődéssel bíró államfő jelölése. Csehországban 2008-ban választotta újra a törvényhozás két háza Václav Klaust, aki korábban a jobbközép ODS alapító elnöke és miniszterelnök volt. Államfőként egy ideig megőrizte az ODS tiszteletbeli elnöki posztját. A többi közép-európai demokrácia (Ausztria, Románia, Szlovákia, Szlovénia) közvetlenül választott államfői közül egyedül Danilo Türk szlovén elnök számít a szó politikai értelmében is függetlennek. Az osztrák Heinz Fischer évtizedekig a szociáldemokrata SPÖ képviselőjeként tevékenykedett, a szlovák Ivan Gašparovič pedig a Mečiar-féle HZDS, majd az általa alapított HZD vezető alakja volt.
Privátbankár - Zsiborás Gergő