Az európai vezetők hétfőn összeülnek Párizsban, hogy megállapodjanak egy egységes stratégiáról. A megjelenteket, köztük Keir Starmer brit miniszterelnököt, Olaf Scholz német kancellárt, Ursula von der Leyen európai bizottsági elnököt és Mark Rutte NATO-főtitkárt az Élysée-palotában fogadta Emmanuel Macron francia elnök, aki már korábban beszélt Trumppal.
A rendkívüli csúcstalálkozót azt követően tartják, hogy Donald Trump amerikai elnök kormánya, Kijev fő katonai támogatója bejelentette, hogy leül Oroszországgal tárgyalni a háború befejezéséről. Oroszország kizárta, hogy területeket engedjen át, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig elutasította a nélküle zajló amerikai-orosz tárgyalásokat.
Keir Starmer brit miniszterelnök vasárnapi kijelentései azt tükrözik, hogy az európai nemzetek felismerték, hogy többet kell tenniük Ukrajna biztonságának garantálásáért. Washington világossá tette, hogy Európának nem szabad tovább az Egyesült Államokra támaszkodnia a védelem terén.
Egy békefenntartó erő nemcsak az Ukrajnába teljes körű inváziót indító Oroszországgal való közvetlen konfrontáció kockázatát növelné, hanem az európai hadseregeket is megfeszítené, amelyek hadi kapacitásai az Ukrajna ellátása és a viszonylagos béke évtizedei miatt kimerültek. Az is nehéz kérdés, hogy egyes európai nemzetek, amelyek költségvetései feszítettek, hogyan fogják kifizetni az ilyen kiterjesztett katonai kötelezettségvállalásokat.
Németország közölte, hogy „nem fog visszariadni” a szárazföldi csapatokkal való hozzájárulástól, de konkrét megállapodások nem várhatóak Párizsban. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök azt mondta, hogy „abszolút fennáll a lehetősége” svéd békefenntartók küldésének, ha arra egyértelmű felhatalmazás lesz. A holland kormány a hétvégén szintén jelezte, hogy bármilyen eszkaláció esetén egyértelmű megbízatás és az Egyesült Államok támogatásának ígérete mellett hozzájárulna. Ukrajna szomszédja, Lengyelország, amely a NATO harmadik legnagyobb hadseregével rendelkezik, azonban azt közölte, hogy nem biztosít csapatokat, míg Spanyolország szerint túl korai lenne ilyen ajánlatot tenni.
Fotó: Depositphotos
A 27 országot tömörítő EU számos csúcstalálkozót tartott Ukrajnával kapcsolatban, de nem tudta közelebb hozni a háború végét, mivel Oroszország ellenállt a gazdasági és diplomáciai szankciók példátlan sorának.
A francia elnökség szerint a párizsi tárgyalásokon „az európaiak és az amerikaiak által együtt vagy külön-külön adható biztonsági garanciákat” fogják megvizsgálni, és a békefenntartók csak az egyik elemet jelentik.
Bár Nagy-Britannia nem EU-tag, de Ukrajna egyik vezető támogatója. Diplomaták szerint Franciaországgal, Európa vezető katonai hatalmával november óta tárgyalnak a tűzszünet támogatásának lehetőségeiről. Starmer, aki várhatóan a jövő héten Washingtonban találkozik Trumppal, vasárnap azt mondta, hogy Európa „nemzedékenként egyszer bekövetkező pillanat” előtt áll biztonsága szempontjából, és szorosan együtt kell működnie Washingtonnal. Elmondta, hogy Nagy-Britannia kész vezető szerepet játszani Ukrajna biztonsági garanciáinak biztosításában, beleértve azt is, hogy szükség esetén kész „saját csapatainkat a terepre vezényelni”.
„Ennek a háborúnak a vége, ha eljön, nem lehet csupán átmeneti szünet Putyin újabb támadása előtt” – írta Starmer a Daily Telegraph című napilapban.
(Reuters)
Havi helyett heti adatközlésre váltottak. 
