Az izraeli parlament, a Knesset megtiltotta az ENSZ palesztin menekülteket segélyező szervezetének (UNRWA), hogy bármilyen tevékenységet végezzen Izraelen belül, adta hírül a The Guardian.
Ezzel a gyakorlatban megtiltotta a működését a megszállt területnek minősülő Kelet-Jeruzsálemben és Ciszjordániában, valamint a Gázai övezetben.
A képviselők közül 92-en szavazták meg a tiltást, 10-en voksoltak ellene. A tiltás 90 napon belül lép érvénybe.
A Knesset egyúttal terrorszervezetnek minősítette az ENSZ-szervezetet, amivel megszakított minden kapcsolatot közte és a zsidó állam között. Az UNRWA, amely a legnagyobb segélyszervezet a térségben, jelenleg egy 1967-es szerződéssel összhangban működik a térségben (Izrael ebben az évben foglalta el Kelet-Jeruzsálemet és Ciszjordániát).
Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan
Benjámin Netanjahu közleményében azt állította, hogy az UNRWA dolgozói "terrorista tevékenységekben" vesznek részt, és ezért felelősségre kell vonni. Hozzátette ugyanakkor, hogy a humanitárius segítségnyújtást fenn kell tartani.
Az izraeli vádakat a szervezet korábban kivizsgálta, és kilenc dolgozóját elbocsátotta. A szervezetnek összesen 13 ezer munkatársa van csak a Gázai övezetben.
A döntés – ha hatályba lép – gyakorlatilag megakadályozza a humanitárius segélyek bejutását az övezetbe a rafahi határátkelőn keresztül, írja a brit lap. Emellett nem adnak ki többé munkavállalási engedélyt a külföldi UNRWA-dolgozóknak, és bezárják a szervezet kelet-jeruzsálemi központját.
Mindez a jelenleginél is kritikusabb helyzetbe hozza a Gázai övezetben élő palesztinokat, akik már most is élelem-, víz- és gyógyszerhiánnyal küzdenek. Az övezetben mintegy 1,9 millió ember volt kénytelen elhagyni a lakhelyét az izraeli hadsereg és a Hamász közötti háború következtében.
Philippe Lazzarini, az UNRWA általános biztosa példátlannak nevezte az izraeli döntést, amely szerinte tovább növeli majd a palesztinok szenvedését, különösen a Gázai övezetben.
António Guterres ENSZ-főtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy az UNRWA-nak nincs alternatívája a térségben, és a nemzetközi jog betartására szólította fel Izraelt.
Keir Starmer brit miniszterelnök szintén „súlyos aggodalmát” fejezte ki, hozzátéve, hogy „a Gázai övezetben uralkodó humanitárius helyzet elfogadhatatlan”, Izraelnek pedig kötelessége megfelelő mennyiségű segélyt beengednie Gázába.
Izrael legnagyobb szövetségese, az Egyesült Államok pedig szintén mély aggodalmának adott hangot az izraeli parlament döntése miatt, és arra kérte a zsidó állam vezetését, hogy függessze fel annak végrehajtását.
Washington utalt arra, hogy az amerikai jog nem engedélyezi fegyverek szállítását olyan országoknak, amelyek korlátozzák az amerikai humanitárius segítségnyújtást – jelenleg az Egyesült Államok Izrael legnagyobb fegyverszállítója.
Eközben folytatódnak az izraeli légicsapások Észak-Gázában: a kedd reggeli támadásban 55 palesztin civil vesztette életét Beit Lahiyában helyi közlések szerint. A tavaly október 7-i, több mint 1100 áldozatot követelő Hamász-terrortámadás nyomán indult izraeli hadműveletek már több mint 43 ezer halálos áldozatot követeltek.
Libanonban szintén folytatódtak az izraeli légicsapások a Hezbollah elleni hadjárat jegyében. A légicsapásokban 60-an vesztették életüket múlt éjjel helyi közlések szerint.
Orbán Viktor és Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök telefonon egyeztettek szombaton – azt nem tudni, hogy a NIS felvásárlása is szóba került-e. 
