Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön felszólította a fegyveres erőket, hogy hangolják össze a tengeri katonai konfliktusokra való felkészülést, védjék meg az ország tengeri jogait és érdekeit, valamint a tengeri gazdaság fejlődését. A felszólítás akkor érkezett, amikor az elmúlt napokban a Fülöp-szigeteki hatóságok szerint a Kínai Parti Őrség (CCG) és a kínai tengeri milícia hajóinak armadája „zaklatta, blokkolta, vízágyúkat vetett be és manővereket hajtott végre egy újabb kísérletként, hogy illegálisan akadályozza” a Fülöp-szigeteki haditengerészet utánpótlási misszióját a hevesen vitatott Második Thomas-zátonyhoz.
De ha kitör egy katonai csetepaté a Dél-kínai-tengeren, az milyen állapotban találja a kínai hadsereget? A kérdésfelvetés annál is inkább jogos, hiszen Kína 1979 óta nem vívott háborút, modern háborút pedig még soha.
A tábornok aggodalma
He Weidong tábornok, a Központi Katonai Bizottság második számú alelnöke a héten megesküdött, hogy lecsap a hadseregben az általa „hamis harci képességeknek” nevezett jelenségre. Szakértők szerint ez valószínűleg a fegyverek beszerzésével függ össze – ez áll ugyanis a korrupciós vizsgálatok középpontjában.
Valóban, az elmúlt hónapokban a kínai hadsereg tisztviselői között átfogó tisztogatásra került sor, különösen az ország nukleáris arzenálját felügyelő rakétahadseregben és a felszereléseket beszerző egységekben. Li Sangfut tavaly októberben mindenfajta magyarázat nélkül eltávolították a védelmi miniszteri posztról. A külügyminisztert, Csin Gangot pedig fegyelmi és nemzetbiztonsági szabálysértések miatt – ez a kifejezés jellemzően korrupciós cselekményekkel vagy érzékeny katonai információk kiszivárogtatásával kapcsolatos.
A „hamis harci képességek” utalhatnak olyan „hamis” hadgyakorlatokra is, amelyek nem érik el az előírt normákat, mint például a napnyugta körül végzett „éjszakai gyakorlatok” – amiről a PLA Daily nevű katonai szócső is beszámolt az elmúlt években.
A Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) vezető tisztviselőinek közelmúltbeli eltávolítása kérdéseket vet fel a világ legnagyobb hadseregében tapasztalható korrupció mélységéről. A tisztogatás a közelmúltban kiszivárgott amerikai hírszerzési értesülések közepette történt, amelyek szerint a korrupció annyira elterjedt a PLA-ban, hogy a kínai elnök az elkövetkező években kevésbé valószínű, hogy katonai akciót fontolgatna.
Ezek a fejlemények vitát váltottak ki a Kínát figyelő szakértői közösségben arról, hogy a PLA-n belüli korrupció befolyásolja-e a készültséget és a morált.
Hszi korrupciós tisztogatása
2023. december 29-én, majd 2024. február 27-én Kína legfőbb törvényhozó testülete, az Országos Népi Kongresszus (NPC) kilenc tábornokot – köztük a rakétahadsereg felsőbb parancsnokait – távolított el a törvényhozásból, „a fegyelem és a törvény megsértésével” – ami a korrupció eufemizmusa – gyanúsítva őket. A legtöbben a PLA Rakétahadseregben (PLARF) – a PLA hagyományos és nukleáris rakétaprogramját felügyelő részlegében – és a felszerelésfejlesztési osztályon (EDD) szolgáltak.
A decemberi eltávolítás néhány nappal azután történt, hogy a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Konferencia, a kommunista párt alá tartozó kormányzati tanácsadó csoport visszavonta a kínai hadiipari állami vállalatok (SOE-k) három magas rangú vezetőjének tagságát.
Mindezen kirúgások azt sugallják, hogy a PLA-ban és a kínai hadiipari komplexumban valami nagyon bűzlik. Valójában az eltávolítások a PLA felsőbb szintjein belüli mély, szisztematikus problémákról árulkodnak.
A történelmi tanulság
A korrupció számos formában létezik a hadseregekben világszerte. A PLA azonban a korrupció egyedülálló, a megalakulása óta tartó múltjával rendelkezik, amelyet nagyon nehéz kiirtani. Például olyan tudósok, mint James Mulvenon, sokat írtak a PLA-n belül az 1970-es évek végétől az 1980-as évek végéig létező hatalmas üzleti vállalkozásokról, amelyeket hivatalosan felszámolt Peking, de a hidraként működő hálózat a mai napig fennmaradt.
Ezek egy egyedülálló hatalmi struktúrát jelentenek a kommunista párt monopolisztikus irányítási struktúráján belül. Szelektíven ugyan el lehet távolítani azon rossz szereplőket, akiknek a korrupt gyakorlata túl nagyra nő ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyhatná az elnök, de soha nem tudja a rendszert megrendíteni.
Nyugodtan kijelenthető, hogy a kínai hadseregben tapasztalható korrupció nem „néhány eltévelyedett tiszt” esete. Sokkal inkább egy olyan PLA-t jelez, ahol a korrupció rendszerszintű problémákkal küzd, ahol a kenőpénzek és az előléptetések adás-vétele évtizedek óta bevett gyakorlat.
Az ügy lényege
Ez nem azt jelenti, hogy Hszi nem próbálja meg keményen visszafordítani a PLA-ban elterjedt korrupciót. A 2015-ben bevezetett katonai reformok között szerepelt egy megújított „fegyelmi és ellenőrzési” bizottság, amely az elnök vezető technokratáit felhatalmazza a korrupciós esetek átfogóbb üldözésére.
A legújabb jelentések további olyan belső mechanizmusokra utalnak, amelyeket Hszi azért hozott létre, hogy a PLA személyzetét arra ösztönözze: jelentsék a ranglétrán belüli korrupciót. Bár az ilyen kezdeményezések több korrupciós esetet leplezhetnek le, valószínűleg nem fogják tudni sikeresen felszámolni a rendszerszintű korrupciót.
