Egy orosz dezinformációs kutatócsoport a POLITICO-val megosztott exkluzív megállapításai szerint több, az amerikai választásokat célzó orosz dezinformációs kampány fokozza erőfeszítéseit, hogy viszályt szítson a választási folyamat és az égető belpolitikai kérdések kapcsán.

Közben a Kreml-hez kötődő dezinformációs műveletek tévesen azt állították, hogy az amerikai elnökválasztás eredményének csalárd módon történő befolyásolását tervezik az ingadozó szövetségi államok tisztviselői – közölték az amerikai biztonsági hatóságok néhány órával a november 5-i szavazás szavazófülkéinek megnyitása előtt.

Támadási kísérlet a transzatlanti járaton

Amerikai tisztviselők október végén arra is figyelmeztettek, hogy Moszkvához köthető műveletek állnak egy vírusként terjedő videó mögött, amely hamisan azt mutatja, hogy a Trumpot támogató levélszavazatokat megsemmisítik a Pennsylvania államban található Bucks megyében. A megyei választási bizottság szerint a videó „hamisítvány”, a felvételen látható boríték és más anyagok pedig „egyértelműen nem hiteles anyagok”.

Egy ezzel párhuzamosan futó ügyben nyugati biztonsági tisztviselők úgy vélik, hogy a DHL nagy-britanniai és németországi raktáraiban tüzet okozó két gyújtószerkezet egy transzatlanti járat megtámadására irányuló orosz terv része volt. A The Wall Street Journal hétfői beszámolója szerint az elektronikus eszközök szállítása egy próbakísérlet lehetett arra, hogy kitalálják, hogyan lehet gyújtószerkezeteket juttatni egy Észak-Amerikába tartó repülőgépre. A lap szerint az elmúlt napokban Litvániában egy, Lengyelországban pedig négy személyt tartóztattak le, akiket külföldi hírszerző ügynökség nevében elkövetett szabotázzsal vagy terrorista műveletekkel vádolnak.

Európa felforgatásának kísérlete

Európa-szerte is egyre több megerősített, vagy gyanús orosz szabotázs-esetet látunk. Ez egy szélesebb körű, a NATO-országok elleni hibridháborús kampány része, amelynek célja az Ukrajna iránti támogatás aláásása és a nyugati kohézió meggyengítése.

A brit belső elhárítás (MI5) vezetője októberben arra figyelmeztetett, hogy az orosz katonai hírszerző ügynökség, a GRU ügynökei „növekvő vakmerőséggel” gyújtogatásokat, szabotázsokat és más veszélyes akciókat hajtottak végre. A külső hírszerzésért (MI6) felelős kollégája szerint az orosz hírszerző szolgálatok „egy kicsit elvadultak”.

Németország három hírszerzési részlegének vezetői is megerősítették ezeket az aggodalmakat, és az oroszok által támogatott kémkedési és szabotázscselekmények „mennyiségi és minőségi” növekedéséről számolnak be országukban. Október 22-én Lengyelország bejelentette, hogy állítólagos szabotázskísérletek miatt bezárja a poznani orosz konzulátust.

Oroszország az elmúlt hónapokban gyújtogatásokat hajtott végre Lengyelországban, Németországban, Litvániában, Lettországban és Csehországban. További bejelentett szabotázskísérletek közé tartozik a stockholmi repülőtér fölé drónok reptetése, a balti országok polgári légi közlekedésének GPS-rendszereinek zavarása és a francia vasútvonalak megzavarása a párizsi olimpia első napján. Az Ukrajna ellátásához kapcsolódó létesítmények is célpontok voltak: a BAE Systems lőszergyára Walesben, egy légvédelmi vállalat berlini gyára és egy ukrán tulajdonú londoni logisztikai cég.

A hatóságok letartóztattak gyanúsítottakat egy bajorországi katonai támaszpont és egy francia létesítmény felrobbantására vagy szabotálására irányuló tervekkel kapcsolatban. Az ügynökségek meghiúsítottak egy merényletet a német Rheinmetall fegyvergyártó cég vezérigazgatója ellen, amely cég tüzérségi lövedékeket szállít Ukrajnának. A lett hatóságok több országba fizetett küldetésre küldött szabotőrök nyomára bukkantak. A norvég belföldi hírszerző szolgálat pedig arra figyelmeztet, hogy szabotázsveszély fenyegeti a vasúti vonalakat és az Európa nagy részét ellátó gázlétesítményeket.

Moszkva átcsoportosít

A 2022-es ukrajnai inváziót követően máig mintegy 750 diplomáciai fedéssel rendelkező orosz állampolgárt utasítottak ki az orosz nagykövetségekről és konzulátusokról Európa-szerte, többnyire kémeket.

Ez természetesen Magyarországra nem vonatkozik, ahol az Ukrajna elleni katonai agresszió óta folyamatosan nő a diplomaták száma. A Magyarországon jelenleg tartózkodó orosz diplomaták száma (45 Budapesten, Szegeden és Debrecenben) majdnem annyi, mint Csehországban (12), Lengyelországban (12 Varsóban és 11 más városokban) és Szlovákiában (14) együttvéve.

De az orosz hírszerzés és biztonsági szolgálatok a kiutasítások nyomán gyorsan átcsoportosították a csapataikat. Azóta sikerült új illegális hálózatokat kiépíteniük, és bűnözőket, valamint más proxikat toborozniuk a sötét weben vagy a közösségi médiaplatformokon keresztül.

A szabotázsakciók a nagyobb hibridháborús kampány részei. Ennek célja, hogy félelmet és megosztottságot keltsen, hogy aláássa az Ukrajna iránti támogatást anélkül, hogy háborút provokálna. Az orosz hibrid hadviselés több taktikát foglal magában, leginkább kibertámadásokat és dezinformációs kampányokat.

Moszkva afrikai térnyerésének kihatása

Egy másik szürke zónás taktika a bevándorlás fegyverként való felhasználása. Az orosz hatóságok a migránsokat megfelelő dokumentumok nélkül a szomszédos európai országokba irányítják, és arra utasítják őket, hogy ott kérjenek menedékjogot. A cél a szomszédok destabilizálása.

Európai tisztviselők arról számolnak be, hogy Oroszország 15 ezer fős, korábbi líbiai milíciákból álló haderő felállítását tervezi a migránsáradat ellenőrzésére. A Líbián át vezető migrációs útvonalak olyan helyekre vezetnek, ahol orosz katonai vagy félkatonai jelenlét van, nevezetesen a Közép-afrikai Köztársaságon és Szudánon, valamint Malin, Burkina Fasón és Nigeren keresztül.

Az illegális migráció elősegítése tovább támogatja a bevándorlást és az európai integrációt ellenző jobboldali európai pártokat, amelyeket Oroszország finanszíroz. Ezek közé tartozik a németországi AfD, a franciaországi Nemzeti Összefogás és az Egyesült Királyságban a Reform, amelyek mindegyike kitűnően szerepelt a legutóbbi választásokon. Ezek a formációk többnyire Oroszország-barátok és kritikusak az Ukrajnának nyújtott támogatással szemben.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)