Erről lesz szó a cikkben:

• Miben működnek együtt Indiával?  
• Hogyan alakult az argentin energiaexport?
• Milyen fejlesztések zajlottak a Vaca Muerta olaj-, és gázmezőn?
• Milyen politikai, és természeti kockázatok állnak fenn?
• Hogyan alakul Argentína hitelkockázata?

Argentína 2023 decemberében beiktatott elnöke, Javier Milei drasztikus módszerekkel szállt szembe a hatalmas költségvetési hiánnyal és magas inflációval. Már a választási kampányában is láncfűrésszel pózolt, így demonstrálva, hogy radikális intézkedéseket tervez, különösen az állami szektor kiadásainak csökkentésére. Argentína jelentős ásványkincskészlettel rendelkezik, elsősorban szénhidrogénekkel és lítiummal. E nyersanyagok kitermelése és exportja nagymértékben hozzájárulhat a jobboldali, libertárius és sokak által szélsőségesnek tartott elnök politikai sikereihez.

Az indiai szál

Bár Kína szerepe egyre meghatározóbb Dél-Amerika külkereskedelmében, az argentin elnök nem rokonszenvez a kommunista vezetésű országgal. Argentína így új piacokat keres energiaexportjához.

Az argentin állami olajtársaság, az YPF a múlt kedden bejelentette, hogy szándéknyilatkozatot írt alá három indiai vállalattal, amelynek értelmében akár évi 10 millió tonna cseppfolyósított földgázt (LNG) is exportálhat. 

A megállapodás kiterjed a lítium, a kritikus ásványok, valamint a szénhidrogén-kutatás és -kitermelés terén folytatott együttműködésre is.

„Meggyőződésünk, hogy az országnak lehetősége van arra, hogy energiaexportőrré váljon, és elérje az egész iparág által kitűzött célt, hogy a következő tíz évben 30 milliárd dolláros bevételt termeljen” – mondta Horacio Marin, az YPF vezérigazgatója, aki ellátogatott Izraelbe, Dél-Koreába és Japánba is, hogy vevőket keressen az argentin Vaca Muerta (halott tehén) mezőről, a világ második legnagyobb palagáz-készletéből származó LNG-re.

Csúcsra tör az argentin energiaexport

Argentína tavaly csaknem két évtizedes rekordot döntött az energia-kereskedelmi mérleg terén, amely jelentős politikai sikert jelent Javier Milei elnök számára. Milei az olaj- és gázexport növelését kulcsfontosságú eszköznek tekinti a recesszióval küzdő gazdaság fellendítésében.

A latin-amerikai ország 2024-ben 9,68 milliárd dollár értékben exportált üzemanyagot és energiát, miközben importja 4,01 milliárd dollárt tett ki. Ez 5,67 milliárd dolláros többletet eredményezett, amely a legmagasabb az elmúlt közel húsz évbn. A friss adatok szerint Argentína legnagyobb energiaexport-piaca Chile volt.

Az energiaexport fellendülése hozzájárult ahhoz, hogy az ország rekordszintű, 18,9 milliárd dolláros külkereskedelmi többletet könyvelhetett el tavaly. 

Milei arra számít, hogy az energia- és mezőgazdasági export bővülése, valamint az állami kiadások csökkentése segít megfékezni az inflációt és újra feltölteni az államkasszát. Stratégiai célja, hogy Argentína nettó energiaexportőrré váljon, amelyhez a világ egyik legnagyobb palaolaj- és földgázmezőjének, a Vaca Muerta lelőhelynek a fejlesztését helyezi előtérbe.

Jelentős fejlesztések 2021 óta

A Vaca Muerta palaolaj- és földgázmező Argentína nyugati részén, az Andok lábainál helyezkedik el. Kőolajtermelése 2021-ben kezdett gyors növekedésbe. Hozzájárult ehhez a hidraulikus rétegrepesztés és a vízszintes fúrás bevezetése, a kedvező olajárak, az infrastrukturális fejlesztések, mint például az új olajvezetékek üzembe helyezése, de a felfutást a támogató politikai intézkedések is ösztönözték.

2024 szeptemberében a napi kőolajtermelés elérte a 738 ezer hordót, ami 15 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, egyben a legmagasabb havi termelési szint 2003 óta. Argentína 2024 első kilenc hónapjában napi átlagban 5,0 milliárd köbláb földgázt termelt, ami 5,2 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának adatait. A Vaca Muerta az ország földgáztermelésének több mint 70 százalékát adja.

Argentína kőolajexportja évente átlagosan 33 százalékkal nőtt a 2017-es napi 30 ezer hordóról 128 ezer hordóra 2023-ra, amikor a kőolajkivitel mintegy 70 százalékát a palakőolaj tette ki. Argentína kőolajexportjának elsődleges célpontjai 2023-ban az Egyesült Államok, Brazília és Chile volt. A Vaca Muerta Norte olajvezeték közelmúltbeli befejezése elősegítette a Chilébe irányuló exportot.

A növekvő hazai földgáztermelés és számos új csővezeték-projekt jelentősen csökkentette Argentína LNG- importját, sőt, már az export növelését tervezik. Argentína korábban LNG-importra támaszkodott a téli (június-augusztus) időszakban, mivel az ország korlátozott földgáztároló kapacitásai korlátozottak voltak. 2024 első kilenc hónapjában azonban Argentína napi LNG-t importja már 43 százalékkal volt kevesebb, mint 2023 azonos időszakában.

A vezetékes földgáz importja pedig 47 százalékkal esett vissza 2024 első kilenc hónapjában, nagyrészt annak köszönhetően, hogy szeptemberétől megszűnt a Bolíviából származó behozatal, amely 2023-ban még Argentína földgázimportjának körülbelül a felét tette ki. Mindeközben Argentína az infrastruktúra fejlesztésébe fektet be, hogy a Vaca Muertáról származó földgázt piacra juttassa – ebbe beletartozik a Bolíviából érkező csővezeték irányának megfordítása, amivel a földgázt Brazíliába is exportálhatják. Jelentősen nőtt a szomszédos Chilébe és Uruguayba irányuló földgázexport is.

Politikai és természeti kockázatok

Az egyik bizonytalansági tényező az ambiciózus argentin tervekben a geopolitika változása a régi-új amerikai elnök politikája miatt. Beiktatási beszédében Donald Trump kijelentette, hogy kormánya fel kívánja erősíteni az Egyesült Államok olaj- és gáztermelését, és visszavonni Joe Biden volt elnök klímaprogramját. Az amerikai elnök további engedélyek kiadását tervezi az LNG exportjára, ami fokozhatja a versenyt az olyan kulcsfontosságú piacokon, mint Európa és Ázsia. Mivel Argentína még csak most kezdi a szektor erős szereplőjeként pozícionálni magát, nehézségekkel nézhet szembe a fejlettebb infrastruktúrával és alacsonyabb termelési költségekkel rendelkező Egyesült Államokkal szemben.

Azonban az argentin olajexport a következő hat hónapra már szinte teljes egészében lekötötték, ami csökkenti a jelentős árváltozással szembeni kockázatot.

Másrészt a természeti hatásokat sem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni, például a jelenlegi extrém meleget. Ez olyan nagy energiaigényt okoz, hogy Bolívia és Chile már tárgyalásokat folytat az Argentínába irányuló gázexport újraindításáról, ami kihívás a Buenos Aires-i kormány energia-önellátóvá válási tervei ellen — írja az investing.com

„Tárgyalásokat folytatunk Argentínával egy azonnali szerződés megkötéséről” – mondta Armin Dorgathen Tapia, a bolíviai állami energiacég, az YPFB vezetője pénteken a Reutersnek. A chilei Energiaügyi Minisztérium a Reutersnek pénteken adott nyilatkozatában szintén azt közölte, hogy új megállapodás aláírását tervezik Argentínával az ország távoli, északi részének ellátásáról. Szeptemberig napi 2,5 millió köbméter földgázt szállíthatnak majd.

Argentína állami energiavállalata, az Enarsa pénteken megerősítette a Reuters hírügynökségnek, hogy „nyitott az alternatívákra”, ha az országnak gázimportra lenne szüksége a kereslet kielégítése érdekében. A cég szerint Argentína jelenleg nem importál gázt szomszédaitól.

A bizalom jele

A Moody’s hitelminősítő múlt pénteken Ca-ról Caa3-ra javította Argentína hosszú távú szuverén hitelbesorolását, kiemelve, hogy a kormány jelentős politikai fordulatot hajtott végre, amely hozzájárult a gazdasági kihívások kezeléséhez és a külső pénzügyi helyzet stabilizálásához. Emellett az ország kilátásait is „pozitívra” módosították a korábbi „stabil” helyett, mivel a kormány folytatja makrogazdasági stabilizációs programját.

A Moody’s most először javított Argentína hitelminősítésén a 2020-as leminősítés óta, amelyet a világjárvány miatti adósság-átütemezési tárgyalások megszakadása és az ezzel járó fizetésképtelenségi kockázatok növekedése idézett elő. A hitelminősítő szerint a kormány „sorsdöntő költségvetési kiigazításokat” hajtott végre, miközben megszüntette a monetáris finanszírozást, ami hatékony eszköznek bizonyult az egyensúlyhiány kezelésében.