A Dunaújvárosi Egyetem sokmillió forintért keres toborzó céget külföldi, főként ázsiai tanulói számának növeléséhez.
A hallgatótoborzás hagyományos terepe a nemzetközi oktatási vásár. Ám a Dunaújvárosi Egyetem (DUE) más módszert választ külföldi hallgatói toborzásához. Olyan céget keres, amely nemcsak belföldön, hanem a célországokban próbál kedvet csinálni a magyar egyetemi tanulmányokhoz.
A külföldi hallgatók között külön kitétel, hogy az ázsiai tanulókra külön fókuszt helyezzenek – ez derül ki a nemrégiben meghirdetett közbeszerzési pályázatból, amire április 11-éig várják az ajánlatokat. Célja a Dunaújvárosi Egyetem követelményeinek megfelelően képzett hallgatók toborzása a DUE angol nyelvű költségtérítéses képzéseire, akik Magyarországon kívánnak tanulmányokat folytatni.
A DUE-ra az elmúlt négy évben is iratkoztak be kínai tanulók, de úgy tűnik, az intézmény nem elégedett a számukkal. Az elmúlt négy évben évi átlagban 54 kínai diák járt az egyetemre. 2021-ben 56, 2022-ben 63, 2023-ban 30, míg 2024-ben 68 fő.
Fókuszban a kínai és vietnámi diákok Fotó: Depositphotos
A toborzásra szánt keretösszeg nettó 280 648 euró, ami mai árfolyamon számolva 111 697 904 forint, melynek 70 százalékára vállal lehívási kötelezettséget az egyetem.
A nyertes cégnek évente legalább ötven tanulót, azaz a kétéves szerződés hatálya alatt összesen legalább százat szükséges toboroznia, és az egyetem részére negyedévente jelentenie kell az ügynöki munka részleteiről és aktuális státuszáról.
A nyertes cég akár közvetlenül is felveheti a képzésekre jelentkező – kínai és vietnámi – hallgatókkal a kapcsolatot, de emellett jogosult oktatási vásárokon is részt venni és/vagy kínai és vietnámi felsőoktatási intézményekkel történő rendszeres kommunikáció keretében népszerűsíteni a Dunaújvárosi Egyetem képzési programjait.
Arról, hogy a nyertes cégnek majd mi mindent kell vállalnia a megbízásért, a Klasszis Médiához tartozó Mfor cikkből tudhat meg többet.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök szombaton, a müncheni biztonsági konferencia margóján azt mondta: Oroszország szándékosan vette célba Azerbajdzsán ukrajnai energetikai infrastruktúráját és nagykövetségét az Ukrajna elleni támadások során.
Őrizetbe vették Herman Haluscsenkót, Ukrajna korábbi energiaügyi miniszterét, miközben megpróbálta átlépni az országhatárt közölte az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) vasárnap.
Donald Trump elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán a Fehér Házban tartott találkozón megállapodtak abban, hogy az Egyesült Államok azon fog dolgozni, hogy csökkentse Irán Kínába irányuló olajexportját, jelentette az Axios, két, a témában tájékoztatott amerikai tisztviselőre hivatkozva.
A részmunkaidős állás népszerű életmóddá vált Németországban: a dolgozók több mint 40 százaléka él ezzel a lehetőséggel. Sokan a munka-magánélet egyensúly miatt döntöttek így, a német kancellár, Friedrich Merz viszont őket hibáztatja a német gazdaság stagnálásáért, és visszaszorítaná a részmunkaidő alkalmazását. A kellemetlen javaslatot a németek kétharmada ellenzi. Németország két tartományában javában zajlik a kampány, de éppen olyan térségben lesznek márciusban választások, ahol a kereszténydemokraták a legnépszerűbbek.
Az olajtermékeket, gabonát, szenet és árucikkeket kezelő Taman oroszországi kikötőt megrongálta egy ukrán dróntámadás – jelentette az oroszországi Krasznodari terület kormányzója vasárnap.
Az európai fővárosokba vezető utat az amerikai külügyminiszter az energiaügyi együttműködés és kétoldalú kérdések, többek között a NATO-kötelezettségek megvitatására fogja felhasználni, közölte az amerikai külügyminisztérium a múlt héten.