A Dunaújvárosi Egyetem sokmillió forintért keres toborzó céget külföldi, főként ázsiai tanulói számának növeléséhez.
A hallgatótoborzás hagyományos terepe a nemzetközi oktatási vásár. Ám a Dunaújvárosi Egyetem (DUE) más módszert választ külföldi hallgatói toborzásához. Olyan céget keres, amely nemcsak belföldön, hanem a célországokban próbál kedvet csinálni a magyar egyetemi tanulmányokhoz.
A külföldi hallgatók között külön kitétel, hogy az ázsiai tanulókra külön fókuszt helyezzenek – ez derül ki a nemrégiben meghirdetett közbeszerzési pályázatból, amire április 11-éig várják az ajánlatokat. Célja a Dunaújvárosi Egyetem követelményeinek megfelelően képzett hallgatók toborzása a DUE angol nyelvű költségtérítéses képzéseire, akik Magyarországon kívánnak tanulmányokat folytatni.
A DUE-ra az elmúlt négy évben is iratkoztak be kínai tanulók, de úgy tűnik, az intézmény nem elégedett a számukkal. Az elmúlt négy évben évi átlagban 54 kínai diák járt az egyetemre. 2021-ben 56, 2022-ben 63, 2023-ban 30, míg 2024-ben 68 fő.
Fókuszban a kínai és vietnámi diákok Fotó: Depositphotos
A toborzásra szánt keretösszeg nettó 280 648 euró, ami mai árfolyamon számolva 111 697 904 forint, melynek 70 százalékára vállal lehívási kötelezettséget az egyetem.
A nyertes cégnek évente legalább ötven tanulót, azaz a kétéves szerződés hatálya alatt összesen legalább százat szükséges toboroznia, és az egyetem részére negyedévente jelentenie kell az ügynöki munka részleteiről és aktuális státuszáról.
A nyertes cég akár közvetlenül is felveheti a képzésekre jelentkező – kínai és vietnámi – hallgatókkal a kapcsolatot, de emellett jogosult oktatási vásárokon is részt venni és/vagy kínai és vietnámi felsőoktatási intézményekkel történő rendszeres kommunikáció keretében népszerűsíteni a Dunaújvárosi Egyetem képzési programjait.
Arról, hogy a nyertes cégnek majd mi mindent kell vállalnia a megbízásért, a Klasszis Médiához tartozó Mfor cikkből tudhat meg többet.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Majdnem ezer ember halt meg a Közel-Keleten, mióta az Egyesült Államok és Izrael február 28-án megtámadta Iránt. Az amerikai katonai bázisoknak és személyzetnek otthont adó Perzsa-öböl menti államok, valamint Libanon gyorsan bekapcsolódtak a konfliktusba.
A Trump-adminisztráció aktív tárgyalásokat folytatott iráni ellenzéki csoportokkal és iraki kurd vezetőkkel arról, hogy katonai támogatást nyújtson nekik.
Az amerikai elnök kedden kereskedelmi embargóval fenyegette meg az EU tagállamát, miután NATO-szövetségese megtagadta katonai bázisainak használatát az Irán elleni támadáshoz.
Szíria védelmi minisztériuma közölte, hogy megerősítette a Libanonnal közös határszakaszt. Nyolc szíriai és libanoni forrás szerint a lépések rakétaegységek és több ezer katona telepítését is magukban foglalják, miközben a térségben tovább terjed a konfliktus, többek között Izrael és a libanoni Hezbollah között.
Úgy tűnik, az amerikaiak elvitték Iránhoz az ukrán fronton nagyot aratott ATACMS helyét átvevő rakétájukat. Sokkal messzebbre száll és kétszer annyit lehet belőle kilőni. De minek a legújabb fegyvereket Irán ellen bevetni?
Nyereséges lett a negyedéve. 
