Az elemzés jól mutatja, milyen mértékben fordult vissza a brit közvélemény az EU irányába a Brexit-népszavazás óta – és hogy ezt a trendet tovább erősítheti az az elmúlt napokban tapasztalt gazdasági zűrzavar, amelyet Donald Trump amerikai elnök vámtarifa-bejelentése és az ennek nyomán kirobbant globális pénzügyi pánik váltott ki – foglalja össze a The Guardian.

A Best for Britain agytröszt megbízásából készült kutatás szerint a választók 53 százaléka úgy véli, hogy szorosabb kapcsolat az EU-val pozitív hatással lenne a brit gazdaságra, míg csupán 13 szerint szerint lenne ez negatív. A megkérdezettek 68 százaléka szerint pedig egy jobb EU-val ápolt viszony egyértelműen fellendítené az Egyesült Királyság és az EU közötti kereskedelmet.

Amikor arról kérdezték a válaszadókat, hogy mit kellene Keir Starmer prioritásai között kezelnie a májusi brit–EU csúcstalálkozón – amelyen a brit miniszterelnök és az uniós vezetők a Brexit utáni együttműködés elmélyítéséről tárgyalnak –, a legnépszerűbb válasz a „kereskedelem az Egyesült Királyság és az EU között” volt. Ez megelőzte a „csatornán keresztüli illegális bevándorlás” témáját, míg harmadik helyen a „védelem és biztonság megerősítése az Egyesült Királyság és az EU között” szerepelt.

Még azok között is, akik elmondásuk szerint megfontolnák, hogy az EU-ellenes Reform UK pártra szavazzanak a következő választáson, a válaszadók fele (48 százaléka) úgy vélte, hogy a szorosabb EU-s kapcsolat javítaná a kereskedelmet, és ugyanennyien gondolták, hogy megkönnyítené a brit állampolgárok európai utazását. Ezzel szemben mindössze minden tizedik Reform-szimpatizáns (11 százalék) vélte úgy, hogy ez bármilyen negatív hatással járna.

Amikor a választók 20 lehetőség közül választhatták ki azt a négyet, amelyre a kormánynak a leginkább fókuszálnia kellene, „az Egyesült Királyság képessége új kereskedelmi megállapodások kötésére az Egyesült Államokkal” csupán a 17. helyen végzett.

Az első helyen a megélhetési költségek problémája állt, majd a bevándorlás és menedékügy, a brit gazdaság és gazdasági növekedés, az energiadíjak, a nemzetvédelem, és hatodik helyen az EU-val folytatott kereskedelem következett.