Talán nem túlzás azt állítani, hogy számos meglepetést tartalmaz az a lista, amelyet Ursula von der Leyen mutatott be kedden az Európai Parlamentnek (EP) az új csapatáról és a hozzájuk tartozó portfóliókról.

Volt már jobb

Az Európai Bizottság régi-új elnöke, akit júliusban relatív biztos többséggel (401 igen, 284 nem szavazat, a küszöb 361 voks volt) választottak újra az EP-képviselők, a magyar kormány számára kellemetlen hírrel szolgált:

Várhelyi Olivérnak ugyanis a topjobnak aligha nevezhető „egészségügyért és állatjólétért felelős” biztosi pozíciót adta.

Von der Leyen hivatalos közleményében még a magyar biztosjelölt nevét is elírták („Olivér Várhely”, ezt később javították, de a hibás verziót lementettük, lásd lejjebb). Abban a Bizottság elnöke mindössze annyit jegyzett meg, hogy Várhelyi „az Európai Egészségügyi Unióért, a rák legyőzéséért folyó munkáért és az egészségügyi megelőzésért felel majd.”

Emlékeztetőül: a magyar politikus a mostani Európai Bizottságban a szomszédságpolitikáért és bővítésért felel.

A kvázi lefokozás persze aligha érhette teljes hidegzuhanyként a magyar kormányt, hiszen viszonya Brüsszellel az elmúlt években elmérgesedett. Orbán Viktor július eleji, előre nem egyeztetett moszkvai útja pedig nagyon rossz visszhangra talált uniós körökben – azaz várható volt, hogy Ursula von der Leyen büntetni fogja a kormányt. (A korábbi büntetésekről itt írtunk.)

Büntetés szaga van 

Ezzel kapcsolatban Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, a Magyar Atlanti Tanács alelnöke nemrég lapcsoportunk, a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban azt mondta: ha súlytalan pozíciót kap Magyarország, az már „büntetésszagú”.

Emlékeztetett arra, hogy öt évvel ezelőtt Várhelyi Olivér megkapta a magyar kormány által kívánt területet (bővítéspolitika) von der Leyentől. Most azonban „nemcsak Orbán Viktor miatt” nem jut neki fajsúlyos poszt, hanem "önmaga", teljesítménye miatt sem.

Szent-Iványi István szerint még az is kétséges, hogy a magyar biztosjelölt át tud-e menni majd a parlamenti meghallgatáson.

Uniós körökben ugyanis az ő megítélése „finoman szólva vegyes, de inkább negatív”. Ráadásul „Orbán Viktor politikájának meghosszabbított karjaként” tekintenek rá, ami „nagyon rossz dolognak számít Brüsszelben”, az EP-nél pedig különösen – tette hozzá.

Ezzel egybehangzóan a külpolitikai elemző közösségi oldalán ma azt írta: "ahogy az várható volt, a magyar biztos-jelölt egy kifejezetten gyenge pozíciót kapott."

Az általában jól értesült brüsszeli hírportálnak, a Politicónak diplomaták már korábban azt mondták, hogy az uniós vezetők azzal akarják büntetni Orbán Viktort az Ukrajnával szembeni politikai ellenállása miatt, hogy csak egy kevésbé fajsúlyos biztosi posztot adnak majd Magyarországnak.

A Politico szerint egyébként Brüsszel szerette volna lecserélni a magyar biztost, Orbán Viktor azonban ragaszkodott hozzá, és most is őt terjesztette fel von der Leyennek.

Várhelyi Olivér ugyanakkor nem duzzogott, igaz, ezt nem is nagyon tehetné meg. Az X közösségi oldalon azt írta, hogy „nagy megtiszteltetés”-nek tartja a jelölést,  amely szerinte „a több mint száz éve a világ élén járó magyar egészségügynek és tudásnak” az elismerése, és igyekszik majd „kemény munkával” megszolgálni a bizalmat.

Figyeltek a nőkre 

Ami az új Bizottság egészét illeti, von der Leyen kiemelte, hogy a biztosok 40 százaléka nő lesz. Ez jelentős növekedés ahhoz képest, hogy a kormányok eredeti jelölései alapján 78-22 százalék lett volna a nemek aránya a férfiak javára. A bizottsági alelnökök közt pedig „nőuralom” lesz, hiszen közülük négy nő és kettő férfi.

Politikai szempontból meglehetősen vegyes az összetétel, számos irányvonal képviselteti magát:

két-két alelnöki pozíció jutott a szociáldemokratáknak (Teresa Ribera, Spanyolország és Roxana Mînzatu, Románia), valamint a liberálisoknak (Stéphane Séjourné, Franciaország és Kaja Kallas, Észtország), egy a kereszténydemokratáknak (Henna Virkkunen, Finnország, és ők adják az elnököt von der Leyen személyében), egy pedig a keményvonalas jobboldalnak (Raffaele Fitto, Olaszország Fivérei, Olaszország).

Földrajzi szempontból nézve két-két alelnöki posztot kapott Kelet-Európa (Románia, Észtország) és Dél-Európa (Spanyolország, Olaszország), és egyet-egyet Nyugat-Európa (Franciaország) és Észak-Európa (Finnország).

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) összesítése szerint a 27 biztosjelölt közül 14 néppárti, ami azt jelzi, hogy ez a pártcsoport meglehetősen erős tagállami szinten (a kormányok maguk terjesztik fel a jelölteket von der Leyennek).

A német lap szerint a német politikus számos országnak adott a kívánttal nem megegyező területet – több mint 20 ország szeretett volna például a gazdasághoz valamilyen módon fűződő portfóliót, amiből azonban nincs ennyi.

Meglepetésnek tartják például, hogy az osztrák Magnus Brunner migrációügyi biztos, az ír Michael McGrath pedig igazságügyi biztos lett, miközben mindketten pénzügyminiszterek a saját országukban. És most először kap külön biztost a lakhatás, amiért a dán Dan Jorgensen felel majd, csakúgy, mint a szintén az ehhez a portfólióhoz tartozó energiaügyekért. 

Von der Leyen szerint új csapata azon politikai irányvonalakon nyugszik, amelyek mentén júliusban az EP megválasztotta. Elnöksége tervezett súlypontjai közt pedig a jólétet, a biztonságot és a demokráciát említette.

Szép szavak – kérdés, hogy milyen kézzelfogható tettek követik majd őket.

Jönnek a meghallgatások

A biztosok hivatalosan még csak jelöltek, hiszen előbb „túl kell élniük” az EP-meghallgatásokat. Értesüléseink szerint ezek legkorábban a jogi átvilágítások végeztével, október 14-én indulhatnak, de rossz esetben az is elképzelhető, hogy november 4-re tolódik ki a kezdés.

Az EP-bizottságok szóban és írásban is kérdezhetik a biztosokat. Úgy tudjuk, hogy alapvetően két kérdést vizsgálnak: alkalmas-e a jelölt a Bizottság tagjává válni, és alkalmas-e a rá bízott feladatok elvégzésére.

A folyamat végén az EP az egész Bizottságról szavaz majd – azaz gyakorlatilag vétójoga van a biztosjelöltekkel szemben.           

A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.