Donald Trump megválasztott amerikai elnök várhatóan Marco Rubio szenátort választja külügyminiszternek és Mike Waltz képviselőt nemzetbiztonsági tanácsadónak. Ezen személyi választások alapján a második, Trump-féle Fehér Ház valószínűleg az első ciklushoz képest még keményebb lesz a Kína-Oroszország-Irán tengellyel szemben.
Mit üzen Waltz kiválasztása?
Az 50 éves Michael Waltz a képviselőház fegyveres szolgálatokkal, hírszerzéssel és külügyekkel foglalkozó bizottságainak tagja. A Virginia Military Institute-ban végzett és egykori Zöld Sapkás a folyamatban lévő konfliktusokkal, köztük az ukrajnaivak, és közel-keletivel fog foglalkozni. Felesége, Julia Nesheiwat belbiztonsági tanácsadó volt az első Trump-kormányzatban.
Többször szolgált Afganisztánban, és hevesen ellenezte Biden elnök csapatkivonását onnan.
„Amit soha senki nem tud megtenni helyettem, beleértve ezt a kormányt is, az az, hogy olyan terrorizmusellenes tervet fogalmazzon meg, amely reális lenne, ha nem lennénk ott”, mondta Waltz – aki Dick Cheney alelnök terrorizmusellenes tanácsadójaként is szolgált – egy interjúban a kivonulást követő napokban.
Waltz olyan törvényt terjesztett elő, amely megakadályozza a jelentős csapatkivonást Afganisztánból, hacsak a nemzeti hírszerzés igazgatója nem tudja igazolni, hogy a tálibok nem társulnak az al-Kaidával.
Fotó: Depositphotos
Waltz már kongresszusi újoncként is felkeltette a Trump-féle Fehér Ház figyelmét nemzetbiztonsági referenciáival. 2020-ban, azokban a napokban, amikor Trump engedélyezte a dróncsapást, amely megölte az iráni Kászem Szulejmáni vezérőrnagyot, Waltz a Fehér Házba meghívott republikánusok egy kis csoportjába tartozott, akik tájékoztatást kaptak a csapásról.
Waltzot, aki az utóbbi időkben a Fox News külpolitikai témákkal foglalkozó műsorának állandó szereplője lett, a Capitol Hillen széles körben Kína- és Irán-ellenes héjaként tartják számon. Honlapja szerint a kongresszusban olyan törvényjavaslatokat támogatott, amelyek célja a Kínából származó kritikus ásványi anyagok behozatalától való amerikai függőség csökkentése, valamint a kínai kémkedés megakadályozása az amerikai egyetemeken.
Waltz az orosz-ukrán háborúról
Waltz kezdetben támogatta az Ukrajnát segítő törvényjavaslatokat a kongresszusban, sőt, kongresszusi küldöttségek tagjaként Kijevbe is ellátogatott. Azonban 2024 áprilisában az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros kiegészítő csomag ellen szavazott.
Az érvelése egyenes volt: „Az Ukrajnának a Kongresszus által kiállított biankó csekk korszaka lejárt. Európának többet kell tennie Ukrajnáért. Amerikának meg kell védenie a saját határát”.
Összességében Waltz Ukrajnával kapcsolatos megjegyzései gyakran azon gondolat körül forognak, hogy Európa (különösen Németország és Franciaország) túl keveset tesz Ukrajna támogatásáért, és hogy az Egyesült Államoknak többet kell követelnie ezektől az országoktól.
Másrészt Mike Waltz felszólalt Ukrajna NATO-csatlakozása ellen is. A CNN-nek adott interjújában azt mondta, hogy ez háborúba rántaná az Egyesült Államokat, és Ukrajna jelenleg nem képes hozzájárulni a szövetségesek kollektív védelméhez.
Jelenlegi pozíciója az, hogy Putyint tárgyalóasztalhoz kell kényszeríteni: ehhez Oroszország ellen erőteljesebb szankciókat kell bevezetni, korszerűbb fegyvereket adni az ukránoknak, és feloldani az egyoldalú korlátozásokat, azaz orosz területen fekvő célpontokra is használhassák őket.
Rubio lehet a külügyminiszter
Marco Rubio, floridai szenátor legfőbb amerikai diplomatának való kiválasztásáról először hétfőn számolt be a The New York Times, amely három meg nem nevezett forrást idézett.
Fotó: Depositphotos
A nagyhatalmú szenátusi külügyi és hírszerzési bizottságok rangidős tagja, Rubio, régóta támogatja a Pekinggel szembeni erőteljesebb megközelítést. Ezeket a nézeteket a hivatala által készített szeptemberi jelentés is kiemelte, amely azzal nyitott, hogy Kínát „az Egyesült Államok legerősebb ellenfelének nevezte, amellyel az Egyesült Államoknak emberemlékezet óta szembe kell néznie”.
Annak jeleként, hogy Rubio mérséklő befolyást gyakorolhat Trump tranzakciós jellegű nézeteire, a kongresszus tavaly elfogadta a floridai szenátor társszerzőjeként azt a törvényjavaslatot, amely előírja, hogy a NATO-ból való kilépésről szóló elnöki döntéshez vagy a szenátus kétharmados jóváhagyása szükséges, vagy a kongresszus törvénye alapján kell azt jóváhagyni.
A haditengerészet jelentősége
Rubio és Waltz egyaránt szót emelt az Egyesült Államok haditengerészeti képességeinek a szövetségesekkel való együttműködésen keresztül történő megerősítése mellett, miközben szerintük Kína növekvő tengeri jelenléte egyre nagyobb fenyegetést jelent az Indo-csendes-óceáni térségben.
Egy áprilisi kongresszusi jelentésben, amelyet a páros két másik képviselővel együtt írt, hangsúlyozták, hogy nemzeti tengeri stratégiára van szükség „az amerikai tengeri hatalom hanyatlásának visszafordítása érdekében”. Egy ilyen stratégia felvázolná annak szükségességét, hogy a szerződéses szövetségeseket bevonják a hadihajóépítés és a kritikus tengeri projektek költségeinek megosztására, valamint a hazai hajóépítés kiterjesztésére és az amerikai piacra irányuló képességek beszerzésére.
„Nem hagyhatjuk, hogy a Kínai Népköztársaság egyre inkább ellenőrzése alá vonja a nyílt tengeri hajózás szabadságát, a nemzetközi óceáni hajózást és a globális biztonság és az amerikai életmód fenntartásához szükséges kritikus tengeri infrastruktúrát” – áll a jelentésben.
A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának szeptemberi rendezvényén Waltz azt is javasolta, hogy a következő kormányzat az 1200 milliárd dolláros infrastrukturális törvényjavaslatból származó források egy részét a hajógyártó iparra fordítsa.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,03 pontos nyitás után gyengült hétfőn kora délutánig.
