7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Szegény forintot az ág is húzza, a múlt év végén látott minimális konszolidáció után 2025 első napjaiban ismét lejtőre került a magyar fizetőeszköz. A magyar gazdaság nehézségei mellett ehhez hozzájárulnak a nemzetközi folyamatok, így a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump nyilatkozatai is. Nagyon úgy tűnik, a várható amerikai gazdaságpolitika nem fog kedvezni az európai országoknak, a forint gyengülése ezt is tükrözi.

Erről lesz szó a cikkben:

  • Milyen hatással lehet Donald Trump vámterve a globális kereskedelemre?

  • Hogyan reagált Trump a Washington Post értesüléseire?

  • Miért gyengült a forint az amerikai gazdaságpolitikai hírek hatására?

  • Hogyan befolyásolhatja a vámháború az infláció alakulását világszerte?

  • Miért érinti különösen érzékenyen Magyarországot a vámháború lehetősége?

Hétfőn megnyugtatónak tűnő információkat közölt a Washington Post, a mértékadónak tekintett lap arról írt, hogy Donald Trump olyan tervet fontolgat, amely ugyan nem veti el a korábban beharangozott vámokat, de leszűkítené a hangsúlyt bizonyos árukra és szolgáltatásokra. A vámoknak ez az újabb megközelítése valószínűleg nem lenne olyan drasztikus, mint amire Donald Trump korábbi elképzelései alapján számítani lehetne, de mégis jelentős változásokat okozna a globális kereskedelemben – írta a lap, Trump gondolkodását ismerő emberekre hivatkozva. Ez az irány egyébként Magyarország számára is megnyugtató lenne, hazánk gazdasága ugyanis erősen ki van téve a nemzetközi gazdasági folyamatoknak. Ha pedig Donald Trump valóban vámháborúba kezd, akkor annak – egyelőre pontosan nehezen felmérhető, de biztosan – negatív következményei lennének.

A hírt azonban a megválasztott elnök gyorsan cáfolta az általa alapított közösségi platformon. A Truth Socialön megjelent bejegyzésében ugyanis azt írta: „A Washington Post sztorija – úgynevezett névtelen forrásokra hivatkozva, amelyek nem léteznek, – tévesen állítja, hogy visszafogottabb vámpolitikára készülök.”

A piacok pedig hevesen reagáltak a megjelenő információkra, ami miatt a forint is idei mélypontjára jutott. Kedden ugyan nem folytatódott a magyar fizetőeszköz gyengülése, és érdemi erőt sem láthatunk. Sőt nagy valószínűséggel amíg nem lép hivatalba az elnök és nem látunk – a magyar gazdaság szempontjából – kedvező fordulatot Trump gazdaságpolitikájában, addig más feltörekvő piaci devizákhoz hasonlóan nyomás alatt lesz a forint.

Amennyiben a hivatalba lépő elnök valóban beváltja a kampányígéreteit és legalább 10 százalékos általános vámot vet ki minden országra, akkor az az egyébként is stagnálás közeli uniós és magyar gazdasági növekedést is visszafoghatja.

Másrészt a vámok kölcsönös bevezetése áremelkedést okozhat az importtermékeknél, ami újra felpörgetheti világszerte az inflációt. Amely az utóbbi hónapokban az Egyesült Államokban, az EU-ban és Magyarországon is fordulatot vett és az ősz folyamán elért mélyponthoz képest ismét gyorsult. A historikus tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a feltörekvő országokban (ahová hazánkat is sorolják a közgazdászok) egy általános inflációs hullám rendre erősebb drágulást okoznak, mint a legfejlettebb államokban.

Jóban vannak
Jóban vannak
Fotó: X/Orbán Viktor

Részben emiatt a novemberi amerikai választások óta a dollár erősödését és a feltörekvő devizák gyengülését láthatjuk. Bár a trend általános, de megállapítható, hogy a forintot például több más devizához képest a folyamat érzékenyebben érintette.

Az MNB év végén megjelent Inflációs jelentésben például úgy fogalmazott:

A forint a szeptemberi kamatdöntést követően az amerikai választások felé közeledve – a régiós devizákkal többnyire összhangban – gyengült az euróval szemben. November elejétől a dollár gyorsuló ütemben erősödött az euróval szemben, ami a hazai kockázati tényezők felerősödésével együtt a forint árfolyamát a régiós devizákhoz képest nagyobb mértékben gyengítette.

A fentiek alapján tehát arra következtethetünk, hogy a nemzetközi folyamatok mellett úgymond magyar specifikumok is hozzájárultak ahhoz, hogy a dollár árfolyama 400, míg az euróé 415 fölé került. A probléma az, hogy ezek többrétűek és csak kivételesen kedvező gazdasági környezetben lehet ezeket egyidejűleg javítani.

Így például problémát jelent, hogy a magyar gazdasági növekedés az egyik leggyengébb volt tavaly az első kilenc hónap adatait tekintve az EU-ban. Az exportorientált magyar gazdaság számára egy ilyen külső környezetben ráadásul komoly kihívást jelent komolyabb növekedést elérni.

Nem segít a forinton az sem, hogy a Covid időszakában elengedett hiányt az elmúlt négy évben nem sikerült látványosan visszafogni. A 2024-es tényadatot ugyan nem ismerjük, de az MNB előrejelzése szerint a hiány a GDP arányában 2024-ben 4,4–4,8 százalékos lehetett, ami messze felülmúlja az úgynevezett maastrichti kritériumot, amely 3 százalék. Elsőre talán nem evidencia, de ez a két adat együtt súlyos gyengeséget és versenyképességi problémákat jelez, hiszen azt mutatja, hogy a magyar gazdaság az elmúlt három évben erősen túlköltekezett, de ez csak arra volt elég, hogy egy komoly visszaesést elkerüljünk.

Az uniós források az egyensúlyi problémák nélkül tudnának lendületet adni a magyar gazdaságnak, ám ezen a területen sem büszkélkedhet jó teljesítménnyel a kormány. Ismét a cikkünkben már többször idézett Inflációs jelentést citálnánk, amely erről a kérdéskörről azt írta:

Az uniós források elérhetőségének korlátozása továbbra is számottevő bizonytalanságot jelent a költségvetési folyamatok szempontjából. Hazánk összesen 12,2 milliárd euro értékben férhet hozzá a 2021–2027-es kohéziós keretrészhez, ugyanakkor továbbra sem érhető el a helyreállítási és kohéziós vissza nem térítendő támogatásokból összesen 16 milliárd euro, amelyek döntő része a Bizottság által meghatározott 27 szupermérföldkő előzetes teljesítéséhez kapcsolódik. A források korlátozásával állhat összefüggésben, hogy az első tizenegy havi költségvetési adatok alapján az uniós kifizetések és bevételek továbbra is érdemben elmaradnak az előirányzatok alapján várhatótól, ami a megelőlegezések és a forrásfelhasználás alacsony szintjére utal.

Ha pedig mindez nem lenne elég, akkor érdemes megjegyezni, hogy miután több mint két éve tart a feltételességi jogállamisági eljárás Magyarországgal szemben ezért 1 milliárd eurót véglegesen elveszít az ország három uniós támogatású programból. A tavaly a fű alatt felvett 1 milliárdos kínai hitel kapcsán is lehetett olyan magyarázatot hallani, hogy a hiányzó uniós forrásokat próbálták pótolni, így nem kizárt ebben az esetben sem, hogy a hiányzó brüsszeli pénzeket kötvénykibocsátással orvosolná az állam. Ugyanakkor ezzel két probléma van, egyrészt, hogy a tőkét vissza kell fizetni, másrészt, hogy a kamatfizetés az elmúlt években egyre nagyobb terhet jelentett a költségvetés számára. Bár idén ez a nyomás talán csökkenni fog, de pont az év elején lesz még az óriási mennyiségben értékesített inflációkövető lakossági állampapírjainak egy súlyos terhet jelentő kamatfizetése.

Nagy kérdés a forint árfolyama szempontjából, hogy az MNB új vezetése miként kezeli a kialakult helyzetet. A választások előtti évben a romló közvéleménykutatási adatok fényében ugyanis a kormány számára létkérdés lehet a gazdasági növekedés, amely teret engedne a szavazatvásárló osztogatásnak. Csakhogy a gyenge nemzetközi konjunktúra és az uniós források hiánya mellett ez leginkább hazai források révén lenne megvalósítható. A mozgástér viszont minimális, hiszen, ha érdemi fiskális lazítás jön, és költségvetési forrásokat szórnak majd szét, akkor a megbillenő egyensúlyi adatok miatt próbálhatnak a befektetők forintot eladni.

Hasonló lesz a végkimenetele annak is, ha – indokolatlanul – alacsony kamatkörnyezetet teremtve a jegybank beavatkozása révén tesznek elérhetővé olcsó forrásokat. A forintnak ugyanis már most is csak minimális kamatelőnye van a kulcsvalutához, a dollárhoz képest. Ha ez is eltűnik, az a forint ellenispekulánsok számára szinte biztosan felhívás lesz egy keringőre. Annak eredményeként pedig nem az lesz a kérdés, hogy történelmi mélypontot üt-e a magyar deviza az euróval szemben – ehhez a 2022 őszén látott 434-es szintet kellene átlépnie –, hanem az, hogy a 450-es vagy az 500-as szint állítja meg a gyengülést.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Lemondott a görög migrációs miniszter korrupciógyanú miatt
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 19:45
Makisz Voridisz pénteken lemondott, miután az Európai Unió vizsgálatot indított a görög gazdálkodóknak nyújtott támogatások visszaélésszerű felhasználása ügyében, de tagadott mindenféle szabálytalanságot.
Nemzetközi A horvát nyugdíjak nagy emeléséről döntöttek Zágrábban
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 18:15
A horvát parlament pénteken elfogadta az új nyugdíjbiztosítási törvényt, amely szerint a kormány mandátumának végéig a jelenlegi 645 euróról 800 euróra (mintegy 257 ezer forintról 319 ezer forintra) emeli az átlagnyugdíjat, továbbá 13. havi nyugdíjat vezet be.
Nemzetközi Peking a konyakot az elektromos autókhoz köti
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 17:17
A francia konyakgyártók előzetes megállapodásra jutottak a kínai piac minimális importárairól, de Kína csak akkor véglegesíti azt, ha előrelépés történik egy külön vitában a kínai gyártmányú elektromos járművekre kivetett uniós vámtarifákról.
Nemzetközi Ezért kénytelen enyhíteni a brit kormány a tervezett megszorításokat
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 14:11
Keir Starmer jelentősen csökkentette a tervezett jóléti megszorításokat, hogy lecsillapítsa a kormányzó Munkáspárt törvényhozóinak lázadását.
Nemzetközi Hidegzuhany Brüsszelből: borúsabb a gazdasági kilátás, mint várták
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 12:53
A várakozásokkal ellentétben júniusban romlott a gazdasági hangulat az euróövezetben a DG ECFIN szerint.
Nemzetközi „Orbán Viktor megint keresztbe fekszik az EU-nak” – Brüsszelből jelentjük
Wéber Balázs | 2025. június 27. 09:52
A magyar kormányfő nem írta alá az Ukrajnával kapcsolatos közös állásfoglalást a brüsszeli EU-csúcson, a többi 26 tagállam viszont erősen támogatta azt. Orbán Viktor szerint megállították Ukrajna uniós csatlakozását, az Európai Tanács elnöke ugyanakkor nem aggódik, és továbbra is kiáll a csatlakozási folyamat mellett. Újabb orosz szankciós csomagról nem született döntés, arról viszont igen, hogy Bulgária jövő januárban bevezetheti az eurót, valamint arról is, hogy az EU növeli a diplomáciai nyomást Izraelen. 
Nemzetközi Új alku Kínával: ezt kaphatja Donald Trump
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 09:38
Az Egyesült Államok és Kína megállapodott a ritkaföldfém-szállítások felgyorsításáról.
Nemzetközi A második világháború óta a legnagyobb léptékű gyerekrablás – ukrán gyerekeket deportálhatnak az oroszok
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 09:01
Több tízezer ukrán gyerek lehet még mindig Oroszországban vagy megszállt területen.
Nemzetközi Már biztos: újabb európai országban jön az euró
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 07:42
Az euróövezethez utoljára Horvátország csatlakozott, 2023-ban.
Nemzetközi Mi lett az iráni uránkészlettel? – Hegseth tagad, Trump bizonygat
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 07:06
Donald Trump szerint Iránnak esélye sem volt elrejteni az uránt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG