Donald Trump kevesebb, mint két hétre van attól, hogy 47. amerikai elnökként átvegye a Fehér Ház irányítását. Trump úgy tekint Kínára, mint egy olyan országra, amely már régóta parazitaként élősködik az amerikai gazdaság nyitottságán és amely cinkelt játszmájával a gazdasági globalizáció fő haszonélvezőjévé vált.
A Kínával folytatott vám- és technológiai háború eszkalálódása és a két nagyhatalom szétválási folyamatának folytatása előre eldöntött ténynek tekinthető. Az amerikai mágnásból lett politikus Kínát célzó eszkalációjában minden összetevő megvan egy lavinaszerű hidegháború kirobbanásához.
Amerikai frusztráció
Teljesen világos, hogy a Trump-tábor miért akarja kétségbeesetten újragondolni a 2018-ban Kínával kirobbantott kereskedelmi háborúját. Az ázsiai óriás némán nyeri meg az exportháborút Amerika ellen, amely szereti magát a világ legerősebb nemzeteként kivetíteni.
Fotó: Depositphotos
Ez az, ami a legjobban bántja az Egyesült Államokat. Ezért a megújított vámháború – tülekedés Kína nemzetközi kereskedelemben való menetelésének megállítására.
2023-ban Amerika Kínával szembeni kereskedelmi hiánya 279,4 milliárd dollár volt. Az Egyesült Államokba irányuló kínai export 427,2 milliárd dollár értékben messze meghaladta a Kínába irányuló amerikai exportot, amelynek értéke 147,8 milliárd dollár volt.
Washington dühösen konstatálta, hogy 2023-ban Kína kereskedelmi többlete elképesztő mértékű, 823 milliárd dollár volt. Ez a szám közel a négyszerese a második helyen álló Németországénak, a maga 226 milliárd dollár kereskedelmi többletével.
Kína toronymagas kereskedelmi többletével éles ellentétben az Egyesült Államok ugyanezen időszakban 1,15 ezermilliárd dolláros kereskedelmi hiányt könyvelt el.
Új dimenziójú hidegháború
Az amerikai-szovjet hidegháborúban a két fél számos dimenzióban harcolt egymás ellen, katonai bevetések, nukleáris eszkalációk, közvetlen csaták, proxy-háborúk, blokádok, retorikai cserék és propagandanarratívák révén.
Az USA és Kína közötti hidegháború is hasonló módon zajlik, de ez alkalommal már a mesterséges intelligencia a konfrontáció további dimenzióját képezi.
A második hidegháborút szem előtt tartva Trump olyan kabinetet állított össze, amely baljós képet fest. Kormánya tele van Kína-ellenes hevülettől és gondolkodásmódtól duzzadó sólymokkal.
Az egyik ilyen név a Kína-kritikus David Perdue, akit Trump az USA kínai nagykövetének választott. Aztán ott van Marco Rubio külügyminiszterként, Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadóként, Pete Hegseth védelmi miniszterként, Scott Bessent pénzügyminiszterként és Howard Lutnick kereskedelmi miniszterként.
A felállás azt a kollektív szemléletet képviseli, hogy több fronton – vámok, Tajvan, emberi jogok, Dél-kínai-tenger, Hongkong, félvezetők, mesterséges intelligencia és így tovább – igyekeznek feltartóztatni Kínát.
Peking tervezett válaszlépései
Hszi Csin-ping kínai elnök terve a Trump játszmájára adott válaszlépésekre három kategóriába sorolhatók: megtorlás, alkalmazkodás és diverzifikáció.
A kínai elnök arra számít, hogy Trump politikája elidegenít más országokat az Egyesült Államoktól, ami azt eredményezi, hogy a jellemzően USA-barát nemzetek jobban fedezik Kínát, és mások jobban elfogadják Peking világrenddel kapcsolatos elképzeléseit.
A Financial Times elemzése szerint az USA-t aggasztja, hogy Peking gondosan felkészült a Washingtonnal való konfrontációra. Hszi nem csak reagálni tervez, hanem Trump lépéseit a maga javára kívánja fordítani. Trump első hivatali ideje alatt Peking csak reagálni igyekezett, de most eltökélt szándéka, hogy ezt nem ismétli meg.
Hszi politikailag erősebb, mint Trump?
Hszi már teljes gőzzel készül, és erre már utalt is. Peking úgy véli, hogy jól tanulmányozta Trump trükkjeit, és képes manipulálni a kormányát. Ha Trump Kína-politikáját a bizonytalanság és az ellentmondás határozza meg, akkor Hszi stratégiáját a világosság és a határozottság.
A vezető pénzügyi lap elemzése szerint a kínai elnök hozzáállása a megválasztott amerikai elnökhöz nem titok. Peking a választások óta elég világosan megfogalmazta nézeteit és lehetséges válaszlépéseit.
Sok kínai szerint Hszi politikailag erősebb, a gazdaság pedig önállóbban és rugalmasabban működik, még a közelmúlt kihívásai közepette is. Kínai elemzők az amerikai gazdaságot törékenyebbnek, az amerikai politikát pedig mélyen megosztottnak látják. Geopolitikai szempontból Peking úgy látja, hogy az USA befolyása csökken a Globális Délen és Ázsiában – és a kínai elképzelések támogatása növekszik.
Európa továbbra is stratégiai prioritás Kína számára a nagy kereskedelmi többlet miatt. A kínai ellenálló stratégia gerince azonban Délkelet-Ázsia. 2020-ban az ASEAN megelőzte az EU-t, és Kína legnagyobb kereskedelmi partnere lett.
Egy sor lépés jön
Az amerikai politikát tükrözve Peking az elmúlt években egy sor olyan intézkedést dolgozott ki, amelyek árthatnak az amerikai vállalatoknak. Peking nem tud vámmal válaszolni egy vámra, ezért igyekszik minden olyan egyéb intézkedést megtenni, amely a lehető legnagyobb kárt okozza Washingtonnak. A legtöbb kínai elemzőt nem lepte meg Trump megválasztása, visszatérését a populizmus és a nacionalizmus globális hullámához kötik.
Peking úgy véli, hogy most már érti Trump játszmáit, és manipulálni tudja a kormányát. Kína magabiztossága azon a – akár pontos, akár nem – következtetésen alapul, hogy Kína 2025-ben más, mint 2017-ben, miközben az USA és a világ is megváltozott.
Peking stratégiája magában foglalja gazdasági kapcsolatainak bővítését. Eközben a kínai kormány fontolóra vette a nem amerikai partnerektől származó importra vonatkozó egyoldalú vámcsökkentést. Perui útja során Hszi felavatott egy mélyvízi kikötőt, amely átformálhatja Kína Latin-Amerikával folytatott kereskedelmét, amely az élelmiszer, az energia és az ásványi anyagok egyik legfontosabb nem amerikai forrása.
2024 végén Hszi először vett részt a tíz nagy nemzetközi gazdasági szervezet vezetőivel tartott találkozón. Üzenete egyértelmű volt: Kína a globális gazdasági stabilitás, jólét és nyitottság vezető ereje lesz, és ellenzi a protekcionizmus minden formáját.
Katonai megfontolások
Peking katonai stratégiáját is újrakalibrálja, hogy átrendezze a globális stratégiai egyensúlyt. Anélkül, hogy nukleáris paritásra törekedne, Kína kibővített nukleáris arzenáljának célja, hogy az Egyesült Államokkal szemben szilárdabb elrettentési küszöböt hozzon létre.
Tajvan továbbra is kritikus robbanáspont marad. A szigetország nemzetközi szerepvállalásának fokozására irányuló erőfeszítései a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) határozottabb reakcióihoz vezettek. Peking katonai tevékenységei, beleértve a nagyszabású haditengerészeti gyakorlatokat is, rávilágítanak arra, hogy az „első szigetlánc” feletti ellenőrzés megteremtésére törekszik. Tajvanon túl a kínai parti őrség továbbra is érvényesíti tengeri követeléseit olyan vitatott régiókban, mint a Dél-kínai-tenger, gyakran összeütközésbe kerülve olyan regionális szomszédokkal, mint a Fülöp-szigetek.
