A idei év aligha indulhatott volna rosszabbul az Egyesült Államokban. Az Iszlám Állam feltételezett támogatójának New Orleans-i ámokfutása és szilveszter éjjel a Las Vegas-i Trump-torony előtt felrobbanó Tesla Cybertruck mélyen megrázta az országot, mindössze három héttel Donald Trump második amerikai elnöki beiktatása előtt.
Politikailag viszont ezeknél sokkal robbanásveszélyesebb az a vértelen, de heves vita, amely a közösségi médiában eszkalálódott az ünnepek alatt. Ez ugyanis megtorpedózhatja Trump második elnökségét, mielőtt az igazán beindulna. Az egyik kulcsfontosságú kérdésről van szó, amely segített neki megnyerni a választást: Mennyi migrációt tűrhet el az USA, mint bevándorlóország?
Fotó: Wikipédia
A Trump-féle „Tegyük Újra Naggyá Amerikát” (MAGA) koalíció két tábora kibékíthetetlenül áll szemben egymással: egyrészt az „identitáriusok”, akiket Trump korábbi főstratégája, Steve Bannon és Trump állítólagos szeretője, a szélsőjobboldali befolyásos Laura Loomer testesít meg. Ők mindenfajta bevándorlást fenyegetésnek tekintenek a fehér és (ultra)konzervatív Amerika ideáljukra nézve.
Musk letiltja Loomer fiókját
A másik oldalon azok a tech-oligarchák állnak, akiket Trump a választási kampány során a maga oldalára tudott állítani, mindenekelőtt Elon Musk „árnyékelnök”. Ők arra mutatnak rá, hogy az USA nem képez elég szakmunkást a virágzó technológiai iparágak számára, ezért külföldről kell toborozniuk őket. Ennek egyik módja az úgynevezett H1-B vízum.
Ugyanaz az Elon Musk, aki Németországban a „remigrációs” AfD-t élteti, az USA-ban a vízumprogram kiterjesztésére szólít fel, és akit Bannon és Loomer élesen támad. A vita csúcspontján Elon Musk tizenkét órára letiltotta Laura Loomer X-fiókját, aki a választási kampányban Trump mellett szerepelt – különböző minőségekben.
Fotó: YouTube / Joe Rogan
Középszerűség a csúcsteljesítmény helyett
Ekkor lépett közbe Vivek Ramaswamy, akinek Muskkal együtt kellene „racionalizálnia” a szövetségi adminisztrációt. Egy X-Postban arról panaszkodott, hogy az amerikai kultúra túl sokáig a „középszerűséget részesítette előnyben a kiválósággal szemben”. Jobban ünnepli „a bálkirálynőt, mint a matekolimpia győztesét” és „a sportolót, a stréber helyett”.
Egy ilyen kultúra soha nem fogja a legjobb mérnököket kitermelni – panaszkodik Ramaswamy. Számára és a technológiai milliárdosok számára a teljesítmény többet számít, mint a származás. Elon Musk Dél-Afrikában született, és H1-B vízumot kapott, amikor az USA-ba vándorolt, legalábbis állítása szerint. Vivek Ramaswamy szülei Indiából „vándoroltak be”.
„Amerika” vagy „Nagy”?
Végső soron két összeegyeztethetetlen filozófia ütközik össze Trump kíséretében. A Die Zeit című német lap ezt szemléletesen írja le: az olyan emberek, mint Bannon és Loomer „a Trump-tábor közös vezérelvében, a „Tegyük Újra Naggyá Amerikában” az „Amerikát” hangsúlyozzák, míg Musk és Ramaswamy láthatóan a „Nagy” szót.
A magasan képzett szakemberek kérdésköre azonban csak az érem egyik oldala. A tápláléklánc másik végén talán még nagyobb probléma van. A választási kampány során Trump mintegy tizenegymillió, hivatalos dokumentumok nélküli bevándorló kitoloncolását ígérte, és nem riadt vissza a náci zsargon használatától („megmérgezik országunk vérét”).
Magasabb árak a szupermarketben
A legtöbb ilyen migráns azonban dolgozik, főként az alacsony bérű ágazatokban, például a mezőgazdaságban és az építőiparban. Ezek olyan munkakörök, amelyeket a MAGA-közönség aligha vállalna önként, például az aratás, a vágóhidak vagy az élelmiszeripar. A kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy kitoloncolásuk komoly kihatással lesz az amerikai élelmiszerellátásra.
Az eredmény: magasabb árak a szupermarketekben és az infláció növekedése. Nem csoda, hogy az érintett gazdasági körök, köztük sok Trump-szavazó is, dühösek a deportálási tervek miatt. Ez érinti például a kaliforniai Közép-völgy („Central Valley”) gazdaságait, ahol a munkaerő több, mint felének nincs legális státusza.
Fotó: Wikipédia
A gazdaságnak szüksége van az „illegális bevándorlókra”
Eddig úgy tűnik, az új kormány tagjai nem hatódtak meg, különösen Tom Homan, akit Trump „határcárnak” jelölt. „A lehető legtöbb embert akarjuk letartóztatni, akik illegálisan tartózkodnak az országban” – hangsúlyozta a CNN-nek adott interjújában. Homan nem akarja figyelembe venni az amerikai állampolgársággal rendelkező gyerekek érzékeny kérdéskörét sem.
Csak az erőforrások (pénz, személyzet, szállás) hiánya lehet akadálya a tömeges deportálásnak, ismerte el Homan. De ő és leendő főnöke szinte reménytelen dilemmában vannak. A gazdaságnak szüksége van az „illegálisokra”, miközben az identitárius Trump támogatói aligha elégednek meg a bűnözők szimbolikus kitoloncolásával.
„Amerika csak az amerikaiaké”
Nem meglepő, hogy Trump magatartása a migrációs vitában ambivalens. A New York Postnak adott interjújában a vízumvitában bizalmasa, Musk pártjára állt, de legközelebbi bizalmasai közé tartozik Stephen Miller is, aki a választási kampányban azt hirdette: „Amerika az amerikaiaké – és csakis az amerikaiaké”.
Ez bizony figyelemre méltó kijelentés egy hagyományos bevándorlóországban, és mégis Miller lesz a Fehér Ház kabinetfőnök-helyettese, aki a migrációs dossziéért felel. Ez nem csak a technológiai oligarchákkal való szövetséget veszélyeztetheti, akik térdre estek Trump előtt.
Valójában ez az első súlyos próbatétel – már Trump beiktatása előtt.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
