Az amerikai választás kampányidőszakának utolsó szakaszában járunk, az időszakot pedig alapjaiban rengette meg az, hogy Pennsylvania állambeli Butler megyében, Butler település közelében tartott nagygyűlésén a republikánus elnökjelölt beszédének megkezdése után mintegy 6 perccel, tompa lövéshangok után a füléhez kapott, majd az emelvény mögé bukott. A 20 éves támadó nem élte túl az incidenst, Trump azonban a körülményekhez képest jól van.
A következő hetekben az egyik legfőbb kérdés minden bizonnyal az lesz, hogy hogyan hibázhatott ekkorát a volt elnök védelmét mindenkor ellátó Secret Service, mi azonban ezúttal azt vizsgáltuk, hogy a merényletnek milyen hatása lehet a novemberben esedékes választások végeredményére.
Fotó: MTI/AP/Carlos Osorio
Fej-fej mellett
Valamivel több mint három hónappal az amerikai voksolás előtt leginkább kétesélyesnek nevezhető a várható kimenetel, hiszen például a FiveThirtyEight közvéleménykutató-aggregátor portál adatai szerint a jelöltek fej-fej mellett állnak:
az aggregált index szerint jelenleg a különbség minimális, Trump vezet 42,4 százalékkal Biden 40,2 százaléka előtt.
Cikkünk írásakor a legfrissebb elérhető felmérés a Morning Consult július 15-én közzétett kutatása, amely nagyjából kétezer válaszadó bevonásával készült. Ennek eredménye azért különösen érdekes, ugyanis már a Trump elleni támadás után készült, és számai azt mutatják, hogy a különbség minimálisan, de csökkent, hiszen az intézet
Donald Trumpot 46 százalékra, míg Joe Bident 45 százalékra mérte.
Ez tehát az alaphelyzet, amelyből kiindulva felmerül a kérdés: mi lesz novemberben?
Mégis kinek a hibája?
A 20 éves Thomas Matthew Crooks nehezen nevezhető tipikus merénylőnek, hiszen szavazati regisztrációja szerint republikánus volt, csupán 17 éves korában adományozott 15 dollárt a demokrata aktivistacsoport ActBlue-nak, ismerősei pedig megfontos, kedves embernek írták le, aki egy idősek otthonában dolgozott. Egy tipikus, politikai indokból vagy elvakultságból gyilkoló, vagy Trump esetében csak próbálkozó merénylő profilja nehezen húzható rá – ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesznek ilyen próbálkozások.
Azt, hogy az amerikai republikánusok felismerték a lehetőséget, mi sem mutatja jobban, hogy Tim Scott szenátor például a merénylet után arról beszélt, hogy a merényletet a „radikális baloldal és a mainstream média” támogatta, mivel Trumpot folyamatosan a demokrácia elleni fenyegetésnek, fasisztának vagy még rosszabbnak nevezték.
Az azóta már Trump alelnökjelöltjének választott J.D. Vance ohiói szenátor pedig még tovább ment, hiszen egyenes Joe Biden kampányát okolta a támadásért. Mint írta:
a Biden-kampány központi feltevése, hogy Donald Trump elnök egy autoriter fasiszta, akit mindenáron meg kell állítani. Ez a retorika közvetlenül vezetett a merényletkísérlethez.
A gyorsan felhúzott republikánus érvet pedig komolyan kell venni, ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy maga Joe Biden is reagált a merényletre, beszédében egyebek mellett nyugalomra szólított az amerikai politikában, és elfogadhatatlannak nevezte az erőszak minden formáját.
Politikai fegyver?
Miután bebizonyosodott, hogy Donald Trump rendben lesz, a figyelem újra a választásokra irányult, ahol a merényletkísérlet komoly politikai lehetőséget tartogat. Trump sérülése felszínes, ám az ikonikus fotó, amelyen füléhez kap, közben pedig egy amerikai zászló lobog diadalittasan a feje felett, az egész világot bejárta mostanra. S pont ez, amire táborának szüksége volt.
Miközben Donald Trumpot 34 vádpontban bűnösnek találták és elítélték, követői a kezdetektől fogva politikai ítéletről beszéltek, és megkérdőjelezték annak legitimitását, mondván, hogy azt akarják megakadályozni a büntetőügyekkel, hogy Joe Biden valódi kihívót kapjon. Az ő szemükben a sikertelen merényletkísérlet csak újabb hajtóerő, ami immár történelmi szereplővé emelte a volt elnököt, hiszen tényleg rendkívüli ritkán fordult elő, hogy az Egyesült Államok akár éppen hivatalban lévő, akár korábbi első emberére rálőjenek.
Fotó: MTI/AP
A személyi kultusz pedig épül, a többek közt jelentős részben az internetes kultúrán nevelkedett, fiatal férfiakból álló szavazótábor például már a jelenkor egyik kultikus anime alakjának, a Jujutsu Kaisen-ből ismert Satoru Gojo által elszenvedett sérüléshez hasonlította a vérző fejű Trumpot.
A Trumpot ért merénylet igazi ereje nem a tényleges következményekben rejlik, hiszen arra nincsen esély, hogy például a fegyverviselési törvényeket szigorítanák, hiszen a National Riffle Association (NRA), a republikánusok egyik legfontosabb támogatószervezete; hanem például abban, hogy Donald Trumpot még inkább törvényen felüli, mindent túlélő alakká emeli majd, akit kritikusai megpróbáltak megöletni, azonban mégis itt van.
Ez az, amire a Demokrata Pártnak választ kéne találnia, és amihez egy erősen öregedő, egyre látványosabban romló egészségű, egyre kevésbé karizmatikus Joe Biden lehet, hogy kevés lesz – ez pedig a választási győzelembe is kerülhet.
Korábbi cikkünkben részletesen is foglalkoztunk azzal, hogy azután, hogy Joe Biden rendkívül rosszul szerepelt az elnökjelöltek vitáján, a Demokrata Párt berkeiben is felmerült arra az igény, hogy az idősödő elnök helyére egy erőteljesebb alakot keressenek – csakhogy itt van néhány probléma. A legjobb megoldás az lenne, ha maga Biden lépne vissza, például egészségügyi okokra hivatkozva, hiszen ekkor utódja személyére is hatást gyakorolhatna, valamint megadná a lehetőséget a demokratáknak arra, hogy egységesen felsorakozzanak egy új jelölt mögött.
Jelenleg az elnök részéről erre nem látszik hajlandóság, ez pedig egy egységes jelölt állítását is megnehezíti – és persze kevesen akadnak olyanok, akik valódi alternatívaként merülhetnek fel.
Az egyik lehetséges új jelölt Kamala Harris jelenlegi alelnök lehetne, aki a mostani kampányban is Biden helyetteseként indul. Biden megválasztásakor többen arra tippeltek, hogy a már akkor sem fiatal elnök egy ponton le fog mondani, és Harris veszi át a helyét, ám az alelnök nem igazán tudott felnőni a feladathoz, így népszerűsége olyannyira lezuhant, hogy egészen mostanáig indulásának lehetősége sem merült fel.
Ahogy arról cikkünkben is írtunk, Harrisen túl viszont olyan nevek kerülnek elő, amelyek feltehetően csak a legtájékozottabb magyar olvasónak mondanak valamit. Ott van Gretchen Whitmer michigani kormányzó, akit sokan vártak a 2028-as kampányban indulóként, vagy a kalifornia kormányzó Gavin Newsom, aki feltehetően szintén 2028-as álmokat dédelget. Nem lenne elképzelhetetlen Charles Schumer, a szenátus demokrata frakciójának vezetője sem jelöltként (ő jelenleg talán a Demokrata Párt nem hivatalos vezetőjének is tekinthető, tehát talán a legkönnyebb dolga lenne a delegáltak meggyőzésében).
