Az elnöki hivatal átadása alkalmából elmondott beszédében Charles Michel – akinek hivatali ideje december 1-jén jár le – kiemelte, hogy az elmúlt öt évben az EU példa nélküli kihívásokkal nézett szembe, amelyek megmutatták, mennyire fontos az európai egység megőrzése.
Emlékeztetett arra, hogy ötéves hivatali ideje alatt tűzte ki célul az EU a karbonsemlegesség elérését, és méltatta az uniós vezetők gyors reagálását a koronavírus-járvány okozta nehézségekre, illetve az ukrajnai háborúra, ez utóbbival kapcsolatban az Ukrajnának küldött katonai segítséget és az Oroszországra gyorsan kirótt szankciókat említve.
Mint mondta, ezen kihívások egyrészt ráébresztették az EU-t saját gyengeségeire, másrészt ösztönözték, hogy „kezébe vegye sorsát”, és tegyen többet a gazdasági és biztonsági függetlenségéért.
„Ha egység van, erősek és hatékonyak vagyunk, és rengeteget tehetünk állampolgárainkért” – jelentette ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
António Costa szintén leszögezte: a globalizált világban az egyetlen út a szuverenitás megőrzésére és a valódi hazafiságra a közös Európa építése.
„Csak együtt őrizhetjük meg a biztonságot, a stabilitást és a békét a kontinensünkön” – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy az EU csak egységben hallathatja hangját a nemzetközi politikai színtéren. „A bizalom az, ami összeköt minket értékeink védelmében, a béke építésében és a jólét elérésben” – hangsúlyozta.
Mint mondta, meg kell erősíteni az unió vezetését és az állampolgárokat összekapcsoló köteléket, a többi között a régiós partnerekkel való együttműködésen és a civil társadalom tiszteletben tartásán keresztül.
Hangsúlyozta, hogy az EU vezetésének be kell bizonyítania, méltó erre a bizalomra az által, hogy hatékonyan kezeli az állampolgárok problémáit, például a lakhatási és munkaerőpiaci válság, valamint a migráció kezelése terén.
Az unión belüli nézetkülönbségekre kitérve úgy vélte, azok nem jelentenek feltétlenül problémát, rámutatva arra, hogy 27, eltérő történelmi háttérrel, kultúrával rendelkező tagállamról van szó, amelyek „más földrajzi nézőpontból tekintenek a világra”.
Méltatta emellett az EU sokszínűségét is, amelyet az unió egyik erősségének nevezett.
Aláhúzta: az olyan európai értékek, mint az emberi méltóság, a jogállamiság, a kisebbségek védelme az EU talpkövei, amelyeket meg kell védeni.
Costa kitért az ukrajnai háborúra is, leszögezve: mindenki békét akar, legfőképpen az ukrán nép, „ám ez nem lehet a temető békéje”.
„A béke nem jelentheti a megadást. A béke nem lehet az agresszor jutalma. A békének igazságosnak és tartósnak kell lennie, a nemzetközi joggal összhangban” – jelentette ki, hozzátéve, hogy minden népnek joga van az önrendelkezéshez és a döntéshez a saját jövőjéről.
Beszédében továbbá méltatta az EU bővítését, a nyugat-balkáni országok, illetve az EU-tól keletre fekvő térség országainak csatlakozását „a béke hatékony eszközének” és „geopolitikai szükségszerűségnek” nevezte.
„Mind az EU-nak, mind a csatlakozni kívánó országoknak jobban és gyorsabban kell dolgozniuk, időkeret és akadályok nélkül” – tette hozzá.
Az uniós gazdaságpolitikára kitérve emlékeztetett arra, hogy az EU-nak biztosítania kell állampolgárai jólétét.
„A Draghi és a Letta-jelentések munkára ösztönöznek, a Budapesti Nyilatkozat pedig kijelöli a prioritásokat” – jelentette ki.
(MTI)
Megszólalt a minisztérium a különös díjról. 
