A világ vezető katonaságainál az utóbbi időszakban sorra értékelik fel és erősítik meg a kiber egységeket. Valóban, az információs háború korában élünk, amelyben a geopolitikai csatározások központi elemei a kritikus infrastruktúrák megbénítása, a dezinformáció terjesztése, az ellenfelek lejáratása, a közvélemény megnyerése, avagy éppen elbizonytalanítása.
A híres-hírhedt Egység
A héten a libanoni és szíriai csipogó-bombák felrobbantása kapcsán a figyelem középpontjába került az izraeli katonai jelhírszerző ügynökség, a „8200-as Egység”. Ez az egység az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséghez (NSA) hasonlóan rádióelektronikai, jelhírszerzéssel foglalkozó (SIGINT) szervezet. Az elektronikai megfigyelést végző Egységet a világ legjobbjának tartották ezen a területen.
Egészen addig, amíg tavaly október 7-én nem észlelte időben a Hamász támadását a gázai határon. Csaknem egy év elteltével ezen a héten Jossi Sariel dandártábornok, az Egység parancsnoka bejelentette lemondását az október 7-i felsülés kapcsán.
Fotó: Depositphotos
Izrael a Moszad műveleteit nem kommentáló politikájához híven teljes hallgatásba burkolózott az eheti libanoni támadásokkal kapcsolatban, de a figyelem az Egységre irányult. Ez az információgyűjtő eszközök kifejlesztéséért, használatáért és elemzéséért, valamint a hírszerzési információknak az illetékes tisztviselőkkel való megosztásáért felelős - olvasható az izraeli hadsereg honlapján.
A Ciszjordániában és Gázában élő palesztinokat célzó hírszerzési tevékenysége mellett az Egység küldetése a kibervédelem mellett „támadó kibereszközök beépítését” is magában foglalja, a részleg egyik magas rangú tisztje szerint, akit az Ynet 2018-as jelentése idézett. Az Egység kultúráját „szokatlanul nagyfokú szabadság” jellemzi, a beszervezettek jellemzően a tizenévesek és a húszas éveik elején járó fiatalok közül kerülnek ki, akiket gyakran a nagy versenyre épülő középiskolai programokon keresztül találnak meg.
Szoros együttműködés a Moszaddal
Az Egység döntő szerepet játszott az eheti libanoni és szíriai csipogó-robbantási művelet fejlesztési szakaszában. Az általuk gyűjtött hírszerzési információkat megosztják az izraeli fegyveres erőkön belül és a Moszaddal - áll a Forbes jelentésében, amely idézi Yair Cohent, az egységnél 33 évet töltött egykori parancsnokot: „Nincs olyan nagyobb művelet, sem a Moszad, sem bármelyik hírszerző ügynökség részéről, amelyben a 8200-as ne lenne érintett”.
Az Egység Izrael korai telefonlehallgatási, kód-feltörési és egyéb hírszerzési tevékenységéhez nyúlik vissza a Brit Mandátum alatt egészen az állam 1948-as megalakulásáig. Az évek során az izraeli hírszerzés középpontjában álló igazi technológiai erőközponttá alakult át, és eközben több névváltoztatáson is átesett.
A kiberhadviselési egység a jelentések szerint képes kémkedni a kommunikáció több ága után, beleértve a telefonhívásokat és az e-maileket a legtöbb országból, legyen szó a Közel-Keletről, Európáról, Ázsiáról vagy Afrikáról. A részleg olyan fejlett kiberműveleteiről is ismert, amelyek képesek megzavarni az ellenséges infrastruktúrát – ezt a héten a libanoni csipogótámadásban is láthattuk.
Szövetséges beágyazottság
A Le Monde Diplomatique beszámolója szerint a 8200-as Egység legnagyobb hírszerző központja, az „Urim” bázis Izrael déli részén, a Negev-sivatagban található. A francia havilap 2010-ben felfedte, hogy az izraeli bázis parabolaantennák soraival, laktanyákkal és több mint 30 lehallgató antennával rendelkezik - ezzel a világ egyik legnagyobb jelhírszerző létesítménye, amely képes lehallgatni a kommunikációt az egész világon. Ebben a tekintetben az Egység az amerikai NSA-hez és a brit kormányzati kommunikációs központhoz (GCHQ) hasonlóan működik.
Egy oknyomozó lap 2017-ben érdekfeszítő információkat közölt az ausztráliai „Pine Gap” bázis működéséről.
Ezen a bázison, akárcsak az angliai Menwith Hill-ben, amerikai tisztek dolgoznak együtt helyiekkel. A lap beszámolójából kiderül, hogy míg korábban Pine Gap főként a nemzeti érdekeket alátámasztó hírszerzéssel foglalkozott, addig mára főként az amerikai katonai és terror-ellenes műveleteket támogatja azonnali bemérésekkel. Kulcsszerepet játszik azon drón támadások koordinációjában Jementől Gázáig, amelyek során több szélsőséges muszlim vezetőt sikerült likvidálni.
A hírszerzési információk cseréje
Az Egység által gyűjtött adatok nagy részét nemcsak az izraeli hadseregen belül, hanem külső szövetségesekkel is megosztják, amelyek általában az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada - derül ki az ETH Zürich Center for Security Studies (CSS) 2019-es tanulmányából.
15 éve az amerikai és az izraeli ügynökség hírszerzési információk megosztásáról szóló megállapodást írt alá, amelyben az amerikai NSA beleegyezett, hogy értékeletlen átiratokat, hangfelvételeket és meta-adatokat bocsát az izraeli Egység rendelkezésére. Ez az információ az NSA egykori alkalmazottja, a Guardian informátorává vált Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokon alapul.
A legutóbbi libanoni robbantások azt a kérdést is felvetették, hogy az Egyesült Államoknak köze lehetett-e a Hezbollahot célzó csipogórobbantásokhoz. Amikor azonban az újságírók egy szeptember 19-i sajtótájékoztatón kérdőre vonták John Kirbyt, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szóvivőjét, ő elutasított minden amerikai érintettséget. Arra a kérdésre, hogy az USA támogatja-e az ilyen hadviselési taktikákat, Kirby azt mondta: „Egyszerűen nem tudok ezekkel az incidensekkel foglalkozni”.
Túlkapások is vannak
A palesztin területeken zajló konfliktussal összefüggésben az Egység már hosszabb ideje viták középpontjában áll. A Guardian jelentése szerint Izrael több vitatott, mesterséges intelligenciával működő célpontkészítő eszközét, köztük a Gospelt és a Lavendert - amelyek használata katasztrofális méretű polgári áldozatokkal járt Gázában -, az Egység közreműködésével fejlesztették ki és tökéletesítették.
2014-ben pedig legalább 43 izraeli tartalékos nyíltan bírálta az Egységet, amiért az erőszakban részt nem vevő civileket vett célba. Azt állították, hogy az Egység által a palesztinokról gyűjtött „mindenre kiterjedő” hírszerzési adatokat - amelyek nagy része ártatlan embereket érint - „politikai üldözésre” és a palesztin társadalom megosztására használják fel.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,36 pontos nyitás után emelkedett szerda kora délutánig.
