A pozsonyi székhelyű, globális agytröszt, a Globsec legutóbbi, a közép- és kelet-európai (Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia, Románia) lakosság körében készített felméréséből jól látszik, hogy a magyarok attitűdjei nem teljesen illeszkednek a régiós trendhez. A magyarországi adatfelvételre 2024. február 13-a és 20-a között került sor, ezer fős mintán, amely nem, életkor, iskolai végzettség, lakhely és településméret tekintetében reprezentatív a magyar lakosságra nézve. A Globsec Trends idei felmérését a minap ismertette budapesti sajtótájékoztatóján a szervezet. A pozsonyi, brüsszeli, kijevi, bécsi és washingtoni irodával is rendelkező testület küldetése - saját megfogalmazása szerint - a jövő alakítása új ötletek és megoldások megfogalmazása révén egy jobb és biztonságosabb világ reményében.
Fotó: Privátbankár
Egyértelműen a Nyugatot választjuk, és az EU nem diktál
A Globsec Trends 2024-es felmérése alapján a magyar lakosság 86 százaléka támogatja hazánk európai uniós tagságát, NATO-tagságunkat pedig még ennél is többen, 91 százaléknyian. Magyarország a felmérésben résztvevő 9 közép- és kelet-európai állam között egyedülálló abban, hogy a válaszadók abszolút többsége nem ért egyet azzal a népszerű EU-kritikus narratívával, miszerint hazánknak az Unió diktálja, mit csináljon, anélkül, hogy az országnak erre bármilyen befolyása volna.
Míg Magyarországon a válaszadók 57 százaléka utasítja el az 'EU-diktátum' narratívát, a következő, az Unió szemszögéből nézve legkedvezőbb adat 42 százalék, Csehországban és Lengyelországban.
Kevéssé, de egyre jobban szeretjük Ukrajnát
Míg az EU és a NATO egyértelműen kiáll Ukrajna mellett, a magyar válaszadók meglehetősen megosztottak ebben a kérdésben: 55 százalékuk teszi elsősorban Oroszországot felelőssé az ukrajnai háborúért, ami alacsonyabb, mint a regionális átlag (61 százalék). Hazánkban a lakosság mindössze 36 százaléka látná Ukrajnát szívesen az Európai Unió, a NATO vagy mindkét szervezet tagjaként. Ez ugyan 13 százalékponttal több, mint 2022-ben volt, de a 2024-es eredmény még mindig 16 százalékponttal alacsonyabb az 52 százalékos regionális átlagnál.
Ez az érték annak ellenére ilyen alacsony, hogy a magyar kormányfő végül nem vétózta meg az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával, és sokkal inkább azzal a gyakran ismételt kormányzati narratívával esik egybe, miszerint az ország keleti szomszédja még nem áll készen a nyugati intézményekhez való csatlakozásra.
Németország, Kína a partnerünk, és nem félünk az oroszoktól
A magyar lakosság abszolút többsége (56 százaléka) említette Németországot hazánk két legfontosabb stratégiai partnere között, második helyen azonban egy keleti hatalom, Kína végzett, regionálisan is kiemelkedő, 34 százalékos értékkel. A harmadik és negyedik legtöbbször említett stratégiai partner az Egyesült Államok (23 százalék) és Oroszország (22 százalék). Magyarország stratégiai partnereinek rangsora tekintetében kirívó, hogy hazánk legnagyobb katonai szövetségese, vagyis a NATO a válaszadók szemében Oroszországgal kerül egy polcra, mint stratégiai partner.
Azonban a magyarok 47 százaléka biztonsági fenyegetésnek tekinti Oroszországot. Ez lényegesen magasabb a 2021-es 25 százaléknál, ami nyilvánvalóan Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának következménye. Regionális összevetésben azonban ez az eredmény még mindig meglehetősen alacsony. Jelenleg csak a bolgárok tartanak kevésbé Oroszországtól. Mindez nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államoktól jobban tartanának a magyarok: a válaszadók mindössze 16 százaléka tekinti Washingtont biztonsági fenyegetésnek, a regionális átlag pedig 19 százalék.
Szeretjük a demokráciát, de talán nem a jelenlegit
A magyar válaszadók 84 százaléka véli úgy, hogy az egyenlőségre, az emberi jogokra és a szabadságjogokra, valamint a jogállamiságra épülő demokrácia jó hazánknak. Mindössze 10 százalék támogatna egy rendszeres választások nélküli totalitárius rezsimet.
A vizsgált országok közül a magyar lakosság értett egyet a legnagyobb mértékben (91 százalék) azzal az az állítással, hogy „az egymással szembeni tisztelet és tolerancia fontos, függetlenül a másik ember szexuális orientációjától vagy bőrszínétől".
Ennek ellenére az LMBTQ+ közösség jogainak (például a melegházasságnak) a biztosítását már csak a lakosság 58 százaléka támogatta.
Míg a magyar lakosság nagy többsége támogatja a demokratikus berendezkedést, kevesen elégedettek a demokrácia jelenlegi állapotával: a felmérésben résztvevők 36 százaléka mondta, hogy elégedett azzal, ahogy a mai magyar demokrácia működik, ami lényegesen alacsonyabb, mint a 2022-ben mért 54 százalékos érték.
Szlovákiában idén jobban szeretik az EU-t és a NATO-t
A Fico-merénylet miatt a napokban fókuszba került Szlovákiában a 2023-as meredek csökkenés után jelentősen megemelkedett az EU- és NATO-tagság támogatottsága, mindkét intézmény esetében elérte a 70 százalékot. „Az EU és a NATO támogatottságának 2023-as jelentős visszaesését Szlovákiában valószínűleg a parlamenti választások előtti politikai kampány okozta” – magyarázta Katarína Klingová, a Globsec vezető elemzője és a Globsec Trends társszerzője.
Azonban, amikor Ukrajna támogatásáról van szó, Szlovákia eltér a régió trendjétől. Ukrajna EU- és/vagy NATO-tagságának támogatottsága csökkent az elmúlt két évben – míg 2022-ben a válaszadók 40 százaléka szerette volna Ukrajnát a nyugati intézményekben tagként látni, addig idén már csak 30 százalékuk, ami a legalacsonyabb arány a régióban. Arra a kérdésre, hogy elsősorban ki a felelős az ukrajnai háborúért, már két éve a szlovákiai válaszadók mindössze 40 százaléka gondolta úgy, hogy Oroszország, 51 százalékuk a Nyugatot vagy magát Ukrajnát hibáztatja.
„Annak ellenére, hogy a szlovákok folyamatosan tettekkel bizonyítják szolidaritásukat Ukrajnával, például több mint 4 millió euró adományt gyűjtöttek lőszervásárlásra, a lakosság többségét befolyásolják a Kreml-barát kijelentések" – tette hozzá Dominika Hajdu, a Demokrácia és Ellenálló-képesség Központ vezetője.
Az autoriter rendszerről is jó a véleményük
A szlovákok a demokrácia és a kulcsfontosságú intézmények és értékek támogatásának kérdésében megosztottak. Míg a túlnyomó többség – 80 százalék – úgy gondolja, hogy az egyenlőségen, az emberi jogokon és szabadságjogokon, valamint a jogállamiság támogatásán alapuló demokratikus rendszer jó Szlovákiának, addig 36 százalékuk ugyanezt gondolja a választások nélküli totalitárius rendszerről is. Hasonlóan magas totalitarizmus iránti nyitottság csak Csehországban és Romániában volt mérhető.
A nonprofit szervezetek, a migránsok és az LMBTQ+ személyek elleni dezinformációs-, és gyűlöletkampányok Szlovákiában is visszhangot kapnak. A szlovákok 38 százaléka – a régióban a legmagasabb arányban – gondolja úgy, hogy a nonprofit szervezetek úgynevezett „külföldi ügynökök”, és csak 51 százalékuk tartja a szerepüket fontosnak a társadalom számára. „Ma Szlovákiában láthatjuk azoknak a politikai kampányoknak a hatását, amelyek mesterséges félelmet keltettek egyes egyénektől és embercsoportoktól a társadalom manipulálására.
A szlovákok nem ismerik fel a nonprofit szervezetek fontosságát a társadalom számára, félnek a migránsoktól és az LMBTQ+ emberektől, akiket a politikai spektrum nagy része szisztematikusan démonizál” – tette hozzá Viktoria Musilová, a Globsec elemzője.
Pluszból mínuszba váltott a várakozási mutató. 
