7p

A magyar lakosság döntő többsége az Európai Unió és a NATO tagjaként képzeli el a jövőjét, szereti a demokráciát, de nem elégedett vele - tárja fel a Globsec legfrissebb kelet-európai felmérése.

A pozsonyi székhelyű, globális agytröszt, a Globsec legutóbbi, a közép- és kelet-európai (Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia, Románia) lakosság körében készített felméréséből jól látszik, hogy a magyarok attitűdjei nem teljesen illeszkednek a régiós trendhez. A magyarországi adatfelvételre 2024. február 13-a és 20-a között került sor, ezer fős mintán, amely nem, életkor, iskolai végzettség, lakhely és településméret tekintetében reprezentatív a magyar lakosságra nézve. A Globsec Trends idei felmérését a minap ismertette budapesti sajtótájékoztatóján a szervezet. A pozsonyi, brüsszeli, kijevi, bécsi és washingtoni irodával is rendelkező testület küldetése - saját megfogalmazása szerint - a jövő alakítása új ötletek és megoldások megfogalmazása révén egy jobb és biztonságosabb világ reményében.

Úgy tűnik, az EU diktál kormányzati narratívát feltűnően kevesen fogadják el
Úgy tűnik, az EU diktál kormányzati narratívát feltűnően kevesen fogadják el
Fotó: Privátbankár

Egyértelműen a Nyugatot választjuk, és az EU nem diktál

A Globsec Trends 2024-es felmérése alapján a magyar lakosság 86 százaléka támogatja hazánk európai uniós tagságát, NATO-tagságunkat pedig még ennél is többen, 91 százaléknyian. Magyarország a felmérésben résztvevő 9 közép- és kelet-európai állam között egyedülálló abban, hogy a válaszadók abszolút többsége nem ért egyet azzal a népszerű EU-kritikus narratívával, miszerint hazánknak az Unió diktálja, mit csináljon, anélkül, hogy az országnak erre bármilyen befolyása volna.

Míg Magyarországon a válaszadók 57 százaléka utasítja el az 'EU-diktátum' narratívát, a következő, az Unió szemszögéből nézve legkedvezőbb adat 42 százalék, Csehországban és Lengyelországban.

Kevéssé, de egyre jobban szeretjük Ukrajnát

Míg az EU és a NATO egyértelműen kiáll Ukrajna mellett, a magyar válaszadók meglehetősen megosztottak ebben a kérdésben: 55 százalékuk teszi elsősorban Oroszországot felelőssé az ukrajnai háborúért, ami alacsonyabb, mint a regionális átlag (61 százalék). Hazánkban a lakosság mindössze 36 százaléka látná Ukrajnát szívesen az Európai Unió, a NATO vagy mindkét szervezet tagjaként. Ez ugyan 13 százalékponttal több, mint 2022-ben volt, de a 2024-es eredmény még mindig 16 százalékponttal alacsonyabb az 52 százalékos regionális átlagnál.

Ez az érték annak ellenére ilyen alacsony, hogy a magyar kormányfő végül nem vétózta meg az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával, és sokkal inkább azzal a gyakran ismételt kormányzati narratívával esik egybe, miszerint az ország keleti szomszédja még nem áll készen a nyugati intézményekhez való csatlakozásra.

Németország, Kína a partnerünk, és nem félünk az oroszoktól

A magyar lakosság abszolút többsége (56 százaléka) említette Németországot hazánk két legfontosabb stratégiai partnere között, második helyen azonban egy keleti hatalom, Kína végzett, regionálisan is kiemelkedő, 34 százalékos értékkel. A harmadik és negyedik legtöbbször említett stratégiai partner az Egyesült Államok (23 százalék) és Oroszország (22 százalék). Magyarország stratégiai partnereinek rangsora tekintetében kirívó, hogy hazánk legnagyobb katonai szövetségese, vagyis a NATO a válaszadók szemében Oroszországgal kerül egy polcra, mint stratégiai partner.

Azonban a magyarok 47 százaléka biztonsági fenyegetésnek tekinti Oroszországot. Ez lényegesen magasabb a 2021-es 25 százaléknál, ami nyilvánvalóan Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának következménye. Regionális összevetésben azonban ez az eredmény még mindig meglehetősen alacsony. Jelenleg csak a bolgárok tartanak kevésbé Oroszországtól. Mindez nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államoktól jobban tartanának a magyarok: a válaszadók mindössze 16 százaléka tekinti Washingtont biztonsági fenyegetésnek, a regionális átlag pedig 19 százalék.

Szeretjük a demokráciát, de talán nem a jelenlegit

A magyar válaszadók 84 százaléka véli úgy, hogy az egyenlőségre, az emberi jogokra és a szabadságjogokra, valamint a jogállamiságra épülő demokrácia jó hazánknak. Mindössze 10 százalék támogatna egy rendszeres választások nélküli totalitárius rezsimet.

A vizsgált országok közül a magyar lakosság értett egyet a legnagyobb mértékben (91 százalék) azzal az az állítással, hogy „az egymással szembeni tisztelet és tolerancia fontos, függetlenül a másik ember szexuális orientációjától vagy bőrszínétől".

Ennek ellenére az LMBTQ+ közösség jogainak (például a melegházasságnak) a biztosítását már csak a lakosság 58 százaléka támogatta.

Míg a magyar lakosság nagy többsége támogatja a demokratikus berendezkedést, kevesen elégedettek a demokrácia jelenlegi állapotával: a felmérésben résztvevők 36 százaléka mondta, hogy elégedett azzal, ahogy a mai magyar demokrácia működik, ami lényegesen alacsonyabb, mint a 2022-ben mért 54 százalékos érték.

Szlovákiában idén jobban szeretik az EU-t és a NATO-t

A Fico-merénylet miatt a napokban fókuszba került Szlovákiában a 2023-as meredek csökkenés után jelentősen megemelkedett az EU- és NATO-tagság támogatottsága, mindkét intézmény esetében elérte a 70 százalékot. „Az EU és a NATO támogatottságának 2023-as jelentős visszaesését Szlovákiában valószínűleg a parlamenti választások előtti politikai kampány okozta” – magyarázta Katarína Klingová, a Globsec vezető elemzője és a Globsec Trends társszerzője.

Azonban, amikor Ukrajna támogatásáról van szó, Szlovákia eltér a régió trendjétől. Ukrajna EU- és/vagy NATO-tagságának támogatottsága csökkent az elmúlt két évben – míg 2022-ben a válaszadók 40 százaléka szerette volna Ukrajnát a nyugati intézményekben tagként látni, addig idén már csak 30 százalékuk, ami a legalacsonyabb arány a régióban. Arra a kérdésre, hogy elsősorban ki a felelős az ukrajnai háborúért, már két éve a szlovákiai válaszadók mindössze 40 százaléka gondolta úgy, hogy Oroszország, 51 százalékuk a Nyugatot vagy magát Ukrajnát hibáztatja.

„Annak ellenére, hogy a szlovákok folyamatosan tettekkel bizonyítják szolidaritásukat Ukrajnával, például több mint 4 millió euró adományt gyűjtöttek lőszervásárlásra, a lakosság többségét befolyásolják a Kreml-barát kijelentések" – tette hozzá Dominika Hajdu, a Demokrácia és Ellenálló-képesség Központ vezetője.

Az autoriter rendszerről is jó a véleményük

A szlovákok a demokrácia és a kulcsfontosságú intézmények és értékek támogatásának kérdésében megosztottak. Míg a túlnyomó többség – 80 százalék – úgy gondolja, hogy az egyenlőségen, az emberi jogokon és szabadságjogokon, valamint a jogállamiság támogatásán alapuló demokratikus rendszer jó Szlovákiának, addig 36 százalékuk ugyanezt gondolja a választások nélküli totalitárius rendszerről is. Hasonlóan magas totalitarizmus iránti nyitottság csak Csehországban és Romániában volt mérhető.

A nonprofit szervezetek, a migránsok és az LMBTQ+ személyek elleni dezinformációs-, és gyűlöletkampányok Szlovákiában is visszhangot kapnak. A szlovákok 38 százaléka – a régióban a legmagasabb arányban – gondolja úgy, hogy a nonprofit szervezetek úgynevezett „külföldi ügynökök”, és csak 51 százalékuk tartja a szerepüket fontosnak a társadalom számára. „Ma Szlovákiában láthatjuk azoknak a politikai kampányoknak a hatását, amelyek mesterséges félelmet keltettek egyes egyénektől és embercsoportoktól a társadalom manipulálására.

A szlovákok nem ismerik fel a nonprofit szervezetek fontosságát a társadalom számára, félnek a migránsoktól és az LMBTQ+ emberektől, akiket a politikai spektrum nagy része szisztematikusan démonizál” – tette hozzá Viktoria Musilová, a Globsec elemzője.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Halálos áldozatai is vannak az éjszakai orosz légicsapásoknak
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 07:57
Az ukrán főváros három hídját is rakétatalálat érte.
Nemzetközi Magyar Péter örülhet: váratlan mutatóban került Európa élére Magyarország
Kollár Dóra | 2026. november 20. 05:48
A demokráciában az átlag felett bízik a magyar lakosság, de az EU-tagság támogatottsága is rendkívül magas.  
Nemzetközi Vészjóslóan üzent Putyin a Krími híd miatt – fájdalmas válasz készül?
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 17:23
Az orosz elnök indulatosan reagált a támadásokra.
Nemzetközi Nyitják a pénzcsapot: rábólintottak a magyar kormány tervére Brüsszelben
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 15:30
Megkapta a zöld jelzést a magyar terv.
Nemzetközi Trump, Hszi és Putyin: kinek lehetett a legőszintébb a mosolya a történelmi csúcstalálkozó után?
Litván Dániel | 2026. november 19. 15:06
Itt a világ újrafelosztása? Trump, Putyin és Hszi csúcstalálkozója történelmi esemény volt, de nem biztos, hogy átírja a történelmet. Gyorsértékelés a csütörtöki találkozóról.
Nemzetközi Dánia jóváhagyta az amerikai katonai jelenlét bővítését Grönlandon
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 12:52
Egyhangúlag jóváhagyta a dán parlament csütörtökön az Egyesült Államokkal és Grönlanddal kötött biztonsági megállapodást, amely lehetővé teszi az amerikai katonai jelenlét jelentős bővítését a sarkvidéki szigeten.
Nemzetközi Hekkerek bénították meg az Európai Bizottság több informatikai rendszerét
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 11:03
Jelentős kibertámadás érte az Európai Bizottság informatikai rendszereit, amelynek következtében több belső szolgáltatás is elérhetetlenné vált, és személyes adatok is veszélybe kerülhettek. A Politico csütörtöki beszámolója szerint a fennakadások már több mint tíz napja tartanak, a támadás nagy részét azonban sikerült megfékezni. Az okozott károk pontos mértéke és az esetleges adatszivárgás egyelőre nem ismert.
Nemzetközi Tartósan átalakíthatja a világ energiapiacát a Hormuzi-szoros blokádja
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 08:58
Alapjaiban változtathatja meg a globális energiapiac működését a Hormuzi-szoros blokádja és a közel-keleti konfliktus okozta ellátási válság. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön közzétett World Energy Outlook 2026 jelentése szerint a kormányok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az energiabiztonságra, az alternatív beszerzési útvonalakra és a hazai energiaforrásokra. A válság hosszabb távon felgyorsíthatja a megújuló energiaforrások és az atomenergia térnyerését is.
Nemzetközi Harmadjára éri csapás az oroszok kiemelt fontosságú hídját
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 06:44
Újabb ukrán támadás érte csütörtökre virradó éjjel a Krími hidat, amelyen ismét leállították a közlekedést. Szergej Akszjonov, az Oroszország által elcsatolt Krím félsziget vezetője közölte, hogy a hatóságok megkezdték a károk felmérését. Az orosz közlekedési minisztérium tájékoztatása szerint a dróntámadás miatt a vasúti forgalmat ideiglenesen felfüggesztették, személyi sérülés nem történt.
Nemzetközi Velős, de rövid találkozója lesz Trumpnak és Putyinnak csütörtökön
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 19:16
Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójának csütörtöki plenáris ülését követően kétoldalú találkozót tart – jelentette be Jurij Usakov, az orosz elnök külügyi tanácsadója szerdán újságíróknak Sencsenben.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG