Európa is belekeveredhet az ukrajnai háborúba

Franciaország koalíciót alakít azokból a nemzetekből, amelyek hajlandóak megfontolni a nyugati erők Ukrajnába telepítésének lehetőségét. Múlt pénteken Stéphane Séjourné francia külügyminiszter Litvániába utazott, hogy találkozót tartson balti és ukrán kollégáival, előmozdítandó azt az elképzelést, hogy a külföldi erők segítséget nyújtsanak Ukrajnának olyan feladatokban, mint az aknamentesítés.

„Nem Oroszország feladata, hogy megmondja nekünk, hogyan segítsük Ukrajnát az elkövetkező hónapokban vagy években" - mondta Séjourné a Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter által vezetett találkozón, amelyen ukrán kollégája, Dmitro Kuleba is részt vett.

Macron megtöri a tabut

A Politico felidézte Emmanuel Macron francia elnök két héttel ezelőtti megjegyzéseit a nyugati országok katonáinak Ukrajnába küldésének lehetőségéről. Macron kijelentéseit kommentálva a Kreml szóvivője akkor hangsúlyozta, hogy a NATO-csapatok esetleges földi bevetése Ukrajnában elkerülhetetlen konfliktushoz fog vezetni Oroszország és a szövetség között.

Macron szavaira első reakcióként az európai kormányok elborzadtak és ellentmondtak Macronnak. Egyedül Kaja Kallas észt miniszterelnök támogatta azonnal az ötletet. Március 5-én Macron ezért egy prágai látogatás alkalmával emelte a tétet és nem kis vihart kiváltva leszögezte, hogy az európaiaknak "nem szabad gyávaságot mutatniuk" ebben a kérdésben.

Varsó és Prága is csatlakozik

Múlt szombaton aztán a lengyel külügyminiszter jelentette ki, hogy lehetségesnek tartja a NATO szárazföldi csapatainak ukrajnai bevetését. „A NATO-csapatok jelenléte Ukrajnában nem elképzelhetetlen. Üdvözlöm Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezését".

Egy ilyen lehetőség azt jelenthetné, „hogy Putyin fél, ahelyett, hogy mi félnénk Putyintól". Sikorski külügyminiszter azt is kijelentette, hogy „a Nyugatnak kreatívan átgondolt és aszimmetrikus eszkalációt kellene végrehajtania".

Petr Pavel cseh elnök a múlt héten szintén csatlakozott a Macronhoz. Egy interjúban elmondta: „Az orosz agresszió ellen harcoló Ukrajna támogatásában nem szabadna korlátozni a lehetőségeket. Meg kell érteni a világos különbséget a harci egységek bevetése és a katonák részvétele, esetleges részvétele között bizonyos [nem harci] támogatási típusokban. (...) Igaz, hogy a helyzet megváltozott, de az ukrajnai konfliktus folytatódik és nagyobb méreteket öltött. Ukrajna továbbra is szuverén ország, és a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmánya szempontjából tulajdonképpen semmi sem akadályozza a NATO-tagállamok katonai állományát és a civileket abban, hogy segítséget nyújtsanak. Természetesen nem utasítanám el az erről szóló megbeszélést".

Kijev és Odessza vörös vonalak

Macron ráadásul zárt ajtók mögött még határozottabb és eltökéltebb. Az elnök múlt csütörtökön találkozott a parlamenti pártokkal. A találkozó során a L'Independant című francia lap szerint kijelentette, hogy nyitott a csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségére és erről már részleteket is közölt.

Fabien Roussel, a Francia Kommunista Párt képviselője a találkozó után azt mondta, hogy „Macron utalt egy olyan forgatókönyvre, amely [a francia csapatok] beavatkozásához vezethet: a front előrenyomulása Odessza vagy Kijev felé". Megjegyezte, hogy a francia elnök térképeket mutatott a parlamenti képviselőknek az orosz csapatok ukrajnai csapásainak lehetséges irányairól.

Nem tekinthető véletlennek, hogy a francia csapatok már nagy intenzitású konfliktusra készülnek egy olyan ellenséggel szemben, amely tűzerőben is felveszi velük a versenyt - ez nagy változás egy olyan hadsereg számára, amely az elmúlt évtizedeket azzal töltötte, hogy olyan helyeken harcolt felkelésellenes kampányokkal, mint Mali és Afganisztán. A harmadik éve tartó ukrajnai harcok visszahozták a kontinensre a teljes körű háborút - mondja Axel Denis ezredes, aki a kelet-franciaországi Mailly-le-campben lévő harci kiképzőközpontot vezeti.

Washington pozíciója

Az USA feltűnően visszafogottan viselkedik ebben a robbanásveszélyes témában és az amerikai szárazföldi csapatok ukrajnai állomásoztatását kategorikusan kizárják. Nincs napirenden amerikai cirkálórakéták Kijevbe szállítása sem Washingtonban, miközben az Egyesült Királyság és Franciaország már leszállította Storm Shadow és SCALP cirkálórakétáit Ukrajnának, és miközben a Nyugat most nyomást gyakorol Németországra, hogy végre szállítsa le a Taurus cirkálórakétáit Kijevnek.

A szárazföldi csapatok esetleges ukrajnai telepítése az egyes államok és Kijev közötti kétoldalú megállapodások tárgya lenne. Ez azonban azt jelentené, hogy a NATO védelmi ernyője nem érvényesülne, ha Oroszország válaszul ezt követően bombázna egy olyan országot, amely katonákat küldött Ukrajnába.

Franciaországban Macron nyilatkozatát kicsit tompították, hogy megnyugtassák a közvéleményt, hozzátéve, hogy nem harcoló csapatokat akarnak Ukrajnába küldeni, hanem csak határőröket, aknaszedőket, kiképzőket és hasonlókat, hogy Ukrajna tehermentesüljön és új katonákat küldhessen a frontra.

De Oroszország az Ukrajnában lévő katonai objektumokat legitim célpontoknak tekinti, még akkor is, ha holnap európai katonákat telepítenének oda. Tehát elkerülhetetlenül lennének halott európai katonák – és ezzel a katonai eszkaláció nyugat-európai hatalmak és Moszkva között.