Joe Biden elnök novemberben komoly kihívással néz szembe Donald Trump volt elnök részéről, aki a felmérések szerint vezet a kulcsfontosságú ingadozó államokban, amelyek meghatározhatják a választás menetét. Nehéz egyetlen olyan témát kiemelni, amely az aktivista demokrata bázist aggasztja: a diákhitelek, az infláció és a bevándorlás mind-mind eszünkbe jutnak a különböző szövetségi államokban.
Fotó: EPA/JIM LO SCALZO
A Rozsdaövezet panasza
De Michiganben és Wisconsinban könnyebb az okot meghatározni, ahol a választók egyértelmű üzenetet küldenek a hivatalban lévő elnöknek arról, hogy elégedetlenek Izrael Gáza elleni háborújának kezelésével. A kérdés az, hogy vajon hallgatni fog-e rájuk?
2020-ban Biden kis különbséggel nyerte meg a versenyfutást a Fehér Házért, mégpedig azzal, hogy Michigan, Wisconsin, Georgia és Arizona visszakerült a demokratákhoz. Idén legalább a két felső középnyugati államra szüksége lesz ahhoz, hogy legyőzze Trumpot, akinek 2016-ban a térségben aratott győzelmei segítettek neki Hillary Clinton legyőzésében. Ehhez pedig arra lesz szüksége, hogy ugyanazok a szavazók, akik 2020-ban is őt támogatták, visszatérjenek a szavazó- urnákhoz.
Ezek a szavazók azonban egyre dühösebbek az elnökre a Gázával kapcsolatos politikája miatt. Nemtetszésüknek úgy adtak hangot, hogy a februári demokrata előválasztáson "nem elkötelezettekre" szavaztak, vagy üresen hagyták a szavazólapokat.
Az emberek száma, akik ezt tették, nem volt elég ahhoz, hogy megváltoztassa az előválasztási verseny kimenetelét - Biden könnyedén nyert -, de azt mutatja, hogy egyre nagyobb az elégedetlenség az Izraelt egyoldalúan támogató elnökkel szemben.
Michiganben, ahol Biden mintegy 152 ezer szavazattal előzte meg Trumpot, 101 623 szavazó választotta a „nem elkötelezett” nevű, tiltakozó szavazattípust. Ez kétharmada annak a szavazatnak, amelyre legutóbb szüksége volt, egy olyan államban, amely alapvető fontosságú az újraválasztási esélyei szempontjából. Michigan viszonylag nagyszámú muszlim lakossága 2020-ban nagy többséggel Bidenre szavazott, de a közvélemény-kutatások azt jelzik, hogy napjainkban nagyrészt elhagyják a hivatalban lévőt.
Kis különbségek
Wisconsinban nem ugyanazok a demográfiai aggályok merülnek fel a demokraták számára, de 2020-ban szűkebb volt a hibahatár. Biden egy hajszállal - mintegy 28 ezer szavazattal - nyerte meg az államot.
A hivatalban lévő elnök számára aggasztó, hogy 47 800 wisconsini választotta az előválasztáson a "nem elkötelezett" opciót. Az elégedetlenség bizony valós.
Az arizonai és a georgiai szavazók is tiltakozó szavazatokat adtak le. Arizonában nincs "nem elkötelezett" opció, ezért a választókat arra bíztatták, hogy a hirtelen beugró Marianne Williamsonra szavazzanak - ő 15 837 szavazatot kapott, többet, mint a nagyjából 10 500 szavazat, amellyel Biden legutóbb Trumpot legyőzte. Georgia némileg fényesebb volt, ahol csak körülbelül 6000 szavazó hagyta üresen a szavazólapját tiltakozásul; az államban így is 11 779 szavazattal Biden nyert 2020-ban.
Ennek meg kellene kongatnia a vészharangot a Fehér Házban. Biden négy évvel ezelőtt csak egy orrhosszal nyerte meg a versenyt, és idén a közvélemény-kutatások aggasztóak számára. A FiveThirtyEight közvélemény-kutatási átlagai szerint Trump hárompontos előnyben van Michiganben, egy-négypontos előnyben Georgiában és hárompontos előnyben Arizonában. Wisconsinban egyenlő az állás.
Ha ezek a számok kitartanak, Bidennek minden szavazatra szüksége lesz, amit csak megszerezhet - és motiválnia kell leghűségesebb támogatóit, hogy erőteljesen kiálljanak mellette.
Szembenézni a valósággal
A bázis motiválásának jó módja a kritikával való őszinte szembenézés. Az elkötelezetlen szavazat - beleértve a tiltakozó szavazatok minden megnyilvánulási módját - a demokraták jelzése arra, hogy elégedetlenek a kormányzat gázai politikájával.
Bár nem hatalmas számú szavazóról van szó, ez elég ahhoz, hogy megforduljon a kocka egy billegő államban. A tiltakozásnak ezt a formáját választó demokrata szavazók nagyrészt azt üzenik az elnöknek, hogy még mindig elérhető szavazók. De figyelmeztetik őt arra is, hogy ne tekintse magától értetődőnek a támogatásukat.
A sajtónak kiszivárgott történetek ellenére, amelyek az elnök személyes antipátiájáról szólnak Netanjahu miniszterelnökkel szemben, és "aggodalmát" fejezi ki a civil áldozatok száma miatt a területen, az amerikai politika valósága továbbra is az, amely szilárd és rendíthetetlen támogatást nyújt ahhoz a gázai politikához, amelyet a muszlim szavazói mészárlásként és népirtásként értelmeznek.
Három hete ugyanazon a napon, amikor a World Central Kitchen hét tagja meghalt egy izraeli hármas dróncsapásban, a Biden-kormányzat jóváhagyta, hogy további ezer bombát küldjenek az izraeli hadseregnek. Az azt megelőző héten pedig a Fehér Ház hatalmas, 900 kilogrammos bombákat küldött Izraelnek a Gáza elleni támadáshoz. A retorika és a tettek egyszerűen nem passzolnak.
Az amerikai közvélemény pedig odafigyel. Izrael támogatása a háborúban egyre csökken, ahogy az ország hadserege továbbra is rommá bombázza Gázát és éhezteti a lakosságot.
A demokraták - Biden pártja - megdöbbentő 75 százaléka nem támogatja, ahogyan Izrael vezeti a háborút. Ráadásul van egy további aggodalom is.
Az infrastruktúra lerombolása és a küszöbön álló rafahi beavatkozás miatt Gáza a tömeges éhínség felé tart. A szétbombázott épületekről készült fotókkal és videókkal ellentétben, amelyek a háború áraként racionalizálhatók, az éhínségről készült képek valószínűleg felháborodást és dühöt váltanak ki a választókból.
A média nyomása
E politikai fenyegetés sürgősségét legjobban az mutatja, ahogyan a "Morning Joe", a jobboldali MSNBC reggeli műsorának házigazdái – amely műsort Biden rendszeresen néz -, az elmúlt napokban Izraelre támadtak, egyértelművé téve, hogy az elnöknek nagyobb távolságot kell tartania a szélsőséges kormány lépéseitől.
A "Morning Joe" erőfeszítései talán befolyásolták az április 4-i "feszült" telefonbeszélgetést az elnök és Netanjahu között, amely után Izrael bejelentette, hogy beenged némi segélyt Gázába. Hiba lenne Biden és kormánya részéről, ha ezt az elégtelen fejleményt elegendőnek tartaná a dühös szavazók megnyugtatására.
Ha megállnak a félmegoldásoknál, és hagyják, hogy a mészárlás folytatódjon, akkor csak magukat okolhatják, ha Trump az ingadozó szövetségi államok erejével visszalopózik a Fehér Házba.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Van még tartalék a magyar részvényekben
