6p

Megszavazta a német Bundestag kedden azokat az alaptörvény-módosításokat, amelyek fellazítják az adósságféket, és soha nem látott mértékű hitelfelvételre adnak lehetőséget. Ennek eredményeként – ha a Bundesrat is rábólint – megugornak majd a védelmi kiadások, még több katonai támogatás jut Ukrajnának, valamint jelentős pluszforrás nyílik meg az infrastrukturális és klímavédelmi fejlesztések előtt. Úgy tűnik, valóban új korszak kezdődik – de jó-e ez Németországnak és Európának? Nagyító alatt ezúttal egy vitatott történelmi döntés.

„Történelmi adósságcsomag”, „csillagászati összegek”, „a köztársaság történetének legnagyobb adósságprogramja” – így jellemezte előzetesen a német sajtó azt a sokrétű hitelcsomagot, amely előtt kedden nyitotta meg az utat a német parlament alsóháza, a Bundestag.

Elemzők szerint a csomag jelentős mértékben növeli majd a honvédelmi kiadásokat, ami egész Európa védelmi képességeit erősítheti, valamint bebiztosíthatja Ukrajna folyamatos katonai támogatását. Minderre azt követően kerül sor, hogy a Trump-adminisztráció egyre inkább elfordul Európától, Oroszország pedig egyre több katonai sikert könyvelhet el az ukrajnai háborúban.

A gigantikus hitelfelvétel lehetőségének megteremtéséhez az alsóháznak előbb több ponton is módosítania kellett az alaptörvényt: például fel kellett lazítania az úgynevezett adósságféket, amelyet még 2009-ben építettek be az alkotmányba az ország és a tartományok eladósodásának megakadályozása érdekében.

Friedrich Merz kiáll Ukrajna mellett és felfegyverezné Németországot
Friedrich Merz kiáll Ukrajna mellett és felfegyverezné Németországot
Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

A plenáris vita után tartott délutáni szavazáson az alaptörvény-módosítás a várakozásoknak megfelelően megkapta a szükséges kétharmados többséget: 513 képviselő szavazott igennel, 207 nemmel, tartózkodás nem volt.

Hogyan született az adósságcsomag, mire fordíthatják majd a gigantikus összeget, mivel érvelnek a támogatói, és miért támadják azt hevesen egyes ellenzéki pártok?

Hárompárti alku

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerint a  csomag alapjairól már a hivatalos koalíciós tárgyalások megkezdése előtt megállapodtak a jövőbeni kormánypártok, azaz a februári előrehozott választásokat megnyerő jobbközép CDU-CSU-szövetség és a szociáldemokraták.

Mivel az alaptörvény módosításához kétharmados többség kellett, meg kellett egyezniük a Zöldekkel is. (Az új Bundestagban viszont már nem lett volna meg a kétharmada a három pártnak.) Ez sikerült is, miután a Zöldeknek sikerült érvényesíttetniük a legfőbb igényüket. (Erről később még lesz szó.) 

A változások életbe lépéséhez még szükséges a felsőház, azaz a tartományokat tömörítő Bundesrat jóváhagyása is, amely március 21-én dönt majd az ügyben. Ott nehezebb „szülés” várható, mivel azoknak a tartományi kormányoknak a szavazata, amelyeket a fenti három párt vezet, önmagában nem elegendő a kétharmados többséghez.

Fellazított adósságfék 

A FAZ szerint a „legnagyobb pénzügyi hordereje” az adósságfék azon kiadásokat érintő fellazításának van, amelyeket a tág értelemben vett honvédelemre fordítanak majd.

Ezen a téren a hitelfelvételnek gyakorlatilag nem lesz felső határa.

Ide tartoznak a lakosság védelmét szolgáló, a titkosszolgálatokat finanszírozó, az információtechnikai rendszereket védő, valamint „a nemzetközi jogot sértő módon megtámadott államok” védelmét szolgáló kiadások. Ezek – amennyiben átlépik a GDP egy százalékát, ami tavaly 43 milliárd euró volt – kikerülnek az adósságfék hatálya alól.

Ebbe a körbe tartozik az Ukrajnának juttatott katonai támogatás is, amelyre az eredetileg tervezett négymilliárd euró mellett további hárommilliárd eurót – azaz összesen hétmilliárd eurót – szán majd Németország 2025-ben.

Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint a védelmi kiadások a GDP mintegy 3 százalékára rúghatnak, ami – a tavalyi adatokat alapul véve – évi 129 milliárd eurónak felel meg.

Mindemellett létrehoznak majd egy 500 milliárd eurós, 12 évre szóló alapot is, amelyből infrastrukturális, valamint a klímasemlegesség elérését célzó befektetéseket finanszíroznak majd – az ehhez szükséges hitelek szintén kiesnek az adósságfék hatálya alól az alaptörvény módosítása szerint.

Azt a Zöldek harcolták ki, hogy az 500 milliárdos alapot klímavédelmi célokra is lehet majd használni – mintegy 100 milliárd euró áramlik majd egy úgynevezett klíma- és transzformációs alapba. Szintén 100 milliárd eurót költhetnek majd a tartományok saját infrastrukturális fejlesztésekre.  

Mi szól a csomag mellett?

„Ez a szavazás a Bundestagban nagyon fontos. A Müncheni Biztonsági Konferencia (itt hangzott el idén J.D. Vance amerikai alelnök hírhedt, az EU-t élesen kritizáló beszéde) és a Trump-Zelenszkij veszekedés ébresztőként szolgált Európa számára. Lehet, hogy most először az európaiak nem támaszkodhatnak Washingtonra” – mondta Monika Schnitzer, a Gazdasági Szakértők Németországi Tanácsának elnöke a BBC-nek.

A szavazás előtt tartott plenáris vitán Friedrich Merz, a CDU-CSU kancellárjelöltje, egyben a kancellári poszt várományosa arról beszélt, hogy a hadikiadások növelésére „Vlagyimir Putyin Európa elleni háborúja” miatt van szükség.

A védelmi miniszter pedig úgy fogalmazott: „A fenyegetettségi helyzet fontosabb, mint a kassza.” Szerinte védekezésre képes haderőre van szükség, és elmúltak azok az idők, amikor „abba a reménybe ringathattuk magunkat, hogy mások majd gondoskodnak a biztonságunkról.”

És mi ellene?

A döntést ugyanakkor számos kritika érte, részben a liberális, részben pedig a radikális bal- (Die Linke, BSW) és jobboldalról (AfD).

Christian Dürr, a liberálisok frakcióvezetője például azt hangoztatta, hogy az adósságfék a jövő egyik biztosítéka volt, most mégis „riasztó könnyedséggel” teszik semmissé. Ebből a szempontból „ez egy történelmi nap Németország számára”.

Sören Pellmman, a Die Linke (Baloldal) politikusa morális mélypontnak nevezte, hogy a búcsúzó Bundestag kétharmados többségével szavazták meg az alaptörvény-módosításokat.  

Sahra Wagenknecht, a BSW vezére pedig kritizálta az újabb ukrajnai fegyverszállításokat és „a példa nélküli fegyverkezést”, amely szerinte csak „olaj a tűzre.” Utalt arra is, hogy emiatt még kevesebb pénz jut majd szociális ellátásokra, és növekedni fog a szegénység.

Ami tény: a Bundestag kedden az erőteljes fegyverkezés és az elrettentés politikája mellett tette le a voksát, ami – ha a Bundesrat is rábólint és megalakul a Merz-kormány – egy új korszak kezdetét jelentheti egész Európában.

A Nagyító többi cikkét itt érhetik el.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Súlyos döntést hoztak Washingtonban – ez nagyon sok embernek fájni fog a világon
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 19:31
Az amerikai képviselőház éles politikai viták után péntek hajnalban elfogadta a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt.
Nemzetközi Telefonált Zelenszkij – újabb francia szupergépeket kaphat Ukrajna
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 17:31
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közösségi oldalain nyilvánosságra hozta, hogy pénteken telefonon beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel.  
Nemzetközi Megint lecsaptak az orosz drónok Ukrajnában
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 17:07
Az orosz hadsereg dróntámadást hajtott végre péntek reggel, az éjszakai csapás után a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében lévő Kamjanszke járás ellen, egy férfi és egy nő életét vesztette, 11 ember pedig megsérült – közölte Szerhij Liszak, a régió kormányzója a Telegramon.
Nemzetközi Ki nem találná, melyik európai országban a legzsúfoltabbak a börtönök
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 15:31
Továbbra is növekvő túlzsúfoltság jellemzi az európai börtönöket, ami a tagországok egyharmadában komoly kihívást jelent – közölte az Európa Tanács pénteken.
Nemzetközi Illegális bevándorlás: szigorít az EU a schengeni határokon
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 14:46
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a schengeni külső határellenőrzés szigorítását és felgyorsítását lehetővé tevő úgynevezett digitális regisztrációs határigazgatási rendszer (EES) fokozatos elindítását hat hónapon belül – közölte az uniós tanács pénteken.
Nemzetközi Belgium is bekeményít a bevándorlókkal szemben
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 13:31
A belga szövetségi parlament csütörtök éjszaka elfogadta a családegyesítési szabályokat szigorító migrációs jogszabályt is, amelyet Anneleen Van Bossuyt menekültügyi és migrációs miniszter terjesztett elő.
Nemzetközi Izrael több helyen a földig rombolja, ami Gázából megmaradt
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 12:13
Izrael több ezer épületet rombolt le Gázában, mióta márciusban kilépett a Hamásszal kötött tűzszünetből, és az elmúlt hetekben egész városokat és külvárosokat – amelyek egykor több tízezer embernek adtak otthont – rombolt le.
Nemzetközi Megvan az oroszokkal szembeni 18. uniós szankciós csomag – az Orbán-kormány sem vétózott
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 10:40
Az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerint ez az eddigi egyik legszigorúbb retorzió.
Nemzetközi 16 éves választási korhatár: kitaposott utat követnének a britek – kedvet kaphat a Fidesz is?
Kormos Olga | 2025. július 18. 10:12
A brit kormány 16 évre csökkentené a választási korhatárt. Európában ez lenne a hatodik ország, ahol a fiatal szavazóknak nagyobb jogosítványt adnának. 
Nemzetközi Nagyon kiakadt az Orbán-kormányra a lengyel külügyminiszter
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 07:05
Radoslaw Sikorski szerint Magyarország barátságtalan cselekedet hajtott végre.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG