Az Európai Bizottság szerint az EU-nak gyógyszer-, generátor- és nyersanyagkészleteket kellene felhalmoznia, amivel jobban felkészülhetne egy katonai invázióra, világjárványra vagy természeti katasztrófára.
Ezért az EU végrehajtó szervezete ezen a héten ismertette az első készletfelhalmozási stratégiáját, és kijelentette, hogy a tagállamoknak fontolóra kell venniük a víztisztító termékek, a tenger alatti kábelek javításához szükséges berendezések, a drónok és a konfliktusokban használható mobilhidak vészhelyzeti ellátását is.
Az év elején arra kérték az európai lakosságot, hogy 72 órára elegendő élelmiszert, vizet és alapvető élelmiszert halmozzanak fel egy katonai támadás, természeti katasztrófa, áramkimaradás vagy súlyos ipari baleset esetén. Az EU felkészültségi stratégiájának részeként a tisztviselők most azon dolgoznak, hogy a kormányoknak mit kellene felhalmozniuk, és hogyan fokozhatják a felkészültségüket egy egészségügyi vészhelyzetre, például világjárványra, antimikrobiális rezisztenciára, vegyi, nukleáris vagy biológiai fenyegetésre.
Fotó: Depositphotos
A tervek a Covid-járvány tanulságait tükrözik, amikor az EU tagállamai igyekeztek maszkokat, lélegeztetőgépeket és egyéb orvosi felszereléseket beszerezni maguknak, hiányállapotot teremtve a leginkább rászorulóknál. Olyan tagállamok intézkedéseiből merítettek inspirációt – a bizottság Finnországot, Észtországot és a Cseh Köztársaságot nevezte meg –, amelyek köztudottan felhalmozzák az árukat. A The Guardian cikke érdekes módon nem is említi Magyarországot, ahol köztudott, hogy jóval az elégségesnél több lélegeztetőgépet vásárolt a kormány és még üzletet is csinált belőle.
A stratégia szerint az EU-nak rendszeresen frissített listákkal kellene rendelkeznie az alapvető árukról, amelyeket a különböző válságokhoz igazítanának.
2026-ra az EU egy meghatározó jelenőségű nyersanyag-központ létrehozását tervezi, amely az érdekelt vállalatok nevében közösen vásárolná meg ezeket az árukat, és amelynek feladata lenne a készletek megszervezése is. Ugyanerre az évre az EU összeállít egy listát azokról a gyógyszerekről és orvostechnológiai eszközökről, amelyeket prioritásként kell kezelni a készletfelhalmozás vagy a közös beszerzés szempontjából.
Az Európai Beruházási Bank által támogatott hitelprogramot pedig – amelynek célja a kisvállalkozások és startupok innovatív gyógyszer- és orvostechnológiai fejlesztésének ösztönzése – 2027-re megduplázzák, mintegy 200 millió euróra.
A blokk egy olyan szennyvíz-megfigyelő rendszer fejlesztésén is dolgozik, amely „korai figyelmeztető radarként működne” a fertőző betegségek kitörése előtt a tünetek észlelésekor. A közegészségügyi szakértők szerint a világjárvány idején a szennyvízminták költséghatékony módjai voltak az egészségügyi veszélyhelyzet felmérésére.
Az EU már rendelkezik tűzoltó repülőgépekből és helikopterekből, orvosi evakuációs repülőgépekből, orvosi felszerelésekből és tábori kórházakból álló flottával. Mivel az európai erdőtüzek szezonja épp fokozódik, és a tűzoltók ezen a héten is nagyon megküzdöttek a lángokkal Marseille külvárosában, a bizottság közölte, hogy további légi járművekre lesz szükség az erdőtüzek lokalizálására.
Hadja Lahbib, az EU válságkezelésért felelős biztosa azt mondta: „Ismerjük a ránk váró fenyegetéseket… hibrid támadások, áramkimaradások, szélsőséges időjárás és fertőző betegségek. Ezek már nem távoli kockázatok. Ezért a felkészülésünket áthelyezzük a pálya széléről a védelmünk frontvonalára.”
A legújabb stratégia azután született, hogy Mette Frederiksen dán miniszterelnök megerősítette azon véleményét, miszerint az EU-nak 2030-ra készen kell állnia az önvédelemre. „Oroszország katonai újrafegyverkezése azt jelenti, hogy két-öt éven belül valós katonai fenyegetést jelenthetnek Európára és a NATO-ra” – mondta kedden az Európai Parlamentben.
Van még tartalék a magyar részvényekben
