Az Egyesült Államokban a Colorado szövetségi államban fekvő Cheyenne Mountain bunker, a Pennsylvaniában található Raven Rock Mountain Complex és a Virginiában lévő Mount Weather Emergency Operations Center a három legfontosabb föld alatti bunkerrendszer, amelyek háború, vagy nemzeti válság esetén a politikai- és katonai elit túlélését biztosítják.
A Cheyenne Mountain bunker 600 méter mélyen fekszik a Sziklás-hegység gránitjában és 30 megatonnás nukleáris csapást képes átvészelni.
Kína sem akar lemaradni
A kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) a hírek szerint egy új parancsnoki központot épít a fővárostól 30 kilométerre, amely elkészülte után legalább tízszer nagyobb lesz, mint az amerikai Pentagon. A Financial Times értesülései szerint a gigantikus létesítmény építése riadalmat keltett a nyugati hírszerző ügynökségek körében, amelyek szerint Peking nagyszabású, sőt nukleáris háborúra készül.
Fotó: Depositphotos
Az FT jelentése szerint az újonnan kielemzett műholdfelvételek azt mutatják, hogy az épülő projekt egy 1500 hektáros területen, Pekingtől 30 kilométerre délnyugatra található. A felvételeken legalább 100 daru látható, amelyek egy öt négyzetkilométeres területen dolgoznak.
A jelentés szerint katonai szakértők úgy vélik, hogy a létesítmény erősen megerősített bunkereket tartalmaz majd a Kínai Kommunista Párt (KKP) legfelsőbb vezetőinek védelmére, ha kitörne egy nagyszabású háború. A jelentés szerint a létesítmény építése 2024 közepén kezdődött.
Hírszerzési elemzők a projektet állítólag „Peking katonai városának” nevezték el, mivel a befejezést követően a világ legnagyobb katonai parancsnoki központja lesz. Az FT riporterei megpróbáltak az építkezés közelébe jutni, de a biztonsági őrök megakadályozták őket. Egy helyi boltos azt mondta a lap munkatársaiak, hogy a helyszín katonai terület.
A jelentés egybeesett Donald Trump amerikai elnök felhívásával, miszerint egy kiterjedt, új generációs „Vaskupola” rakétavédelmi pajzsot kell kiépíteni az Egyesült Államok szárazföldi területeire. Az izraeli pajzsnál jóval nagyobb lefedettségű pajzsot hiperszonikus rakéták és interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) lelövésére tervezik.
A kínai külügyminisztérium egyelőre nem reagált az FT jelentésére és Trump Iron Dome (Vaskupola) programjára, mivel az ország január 28-tól február 4-ig ünnepli a kínai újévet.
A korábban épült bunkerek
Nem titok azonban, hogy Kína már rendelkezik nukleáris bunkerekkel és földalatti katonai parancsnoki központokkal. A China Central TV 2017-ben arról számolt be, hogy a PLA parancsnoki főhadiszállása a délnyugat-pekingi Hszisan járásban, 100 méterrel a föld alatt van. A beszámoló szerint a PLA főtisztjei 2013 óta onnan adnak parancsokat a hadgyakorlatokra.
„Országunk aktív védelmi stratégiát alkalmaz” – mondta Qian Qihu, egy kínai katonai mérnök a CCTV-nek egy 2022 augusztusában adott interjúban. „Mivel nem mi adjuk le az első lövést, meg kell védenünk magunkat az ellenség első támadásától, és csak utána tudunk visszavágni”.
„Stratégiai fegyvereinket teljes mértékben meg kell védeni. Képesnek kell lennünk arra, hogy megvédjük magunkat az ellenség bármely támadásától, beleértve a nukleáris csapásokat is” – mondta Qian. „Ahogy az ellenség támadási eszközei folyamatosan fejlődnek, a védelmi módszereinknek is fejlődniük kell. És nem szabad egyetlen védelmi módszerre támaszkodnunk.”
Miután 1961-ben végzett a Harbini Mérnöki Egyetemen, Qian a Szovjetunió Kujbisev Katonai Mérnöki Akadémiájára került – amely ma az Orosz Föderáció Fegyveres Erőinek Egyesített Fegyverzeti Akadémiája néven ismert –, hogy katonai mérnöki és geológiai tanulmányokat folytasson.
Kujbisevben (amely 1935 előtt és 1991 után Szamara néven ismert) Qian megtudta, hogyan épített a Szovjetunió 1942-ben bunkert a legfőbb vezetője, Joszif Sztálin számára. A 37 méter mélyen a föld alatt lévő létesítményt Sztálin alternatív katonai parancsnokságának szánták. Sztálin azonban soha nem használta, sőt, az 1990-es években még turistalátványosság is volt.
Miután Kína 1967 júniusában a Szovjetunió segítségével sikeresen tesztelte első hidrogénbombáját, Qian vezette Kína nukleáris csapásoknak ellenálló épületeinek a kifejlesztését.
Az 1980-as években Qian egy kutatócsoportot vezetett, amely földalatti bunkereket tervezett, miközben a Nyugat olyan masszív lövegek (MOP) kifejlesztésével foglalkozott, amelyek több tíz méter mélyen a föld alatt lévő célpontokat tudtak megsemmisíteni. Ma az Egyesült Államok GBU-57A/B MOP-je 60 méter vastag betonon is képes áthatolni és akár 200 méter mélyen a föld alatt lévő célpontot megsemmisíteni.
Hszi elnök Hszianba menne?
A Kanadában élő kínai kommentátor, Wen Zsao a YouTube-csatornáján azt mondja, hogy amikor kitör a háború, a KKP vezetőinek különböző helyeken kellene elrejtőzniük, hogy maximalizálják túlélési esélyeiket. Szerinte egy mega-katonai parancsnoki központ a szokásosnál több katonai támadást fog vonzani az ellenség részéről.
Sőt, néhány más megfigyelő szerint valószínű, hogy a KKP főtitkára, Hszi Csin-ping Hszianba fog költözni háborús időkben, mivel a várost jól védik a magas hegyek és a rakétarendszerek. 1900-ban, amikor az USA, Franciaország és Németország vezetésével a „Nyolc Nemzet Szövetség” csapatai bevonultak Pekingbe, Csi Csing Cseng császárnő is Hszianba menekült, ahol állítólag szívesen vadászott, és egy évig ott maradt.
A kutak magasabb árakban bíznak. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
