Erről lesz szó a cikkben:

• Megváltozhat az Egyesült Királyság vezető szerepe
• Kínai frusztráció
• Forradalmi változások a hadviselésben
• Hallgatólagos társadalmi szerződés

A mesterséges intelligencia (AI) iparág dominanciájáért folytatott verseny újraértelmezi a globális geopolitikai rendet. Az pedig már közhelynek számít, hogy aki uralni tudja ezt a gyorsan változó technológiát, az soha nem látott mértékű gazdasági ellenőrzésre tesz szert, és hatalmas léptékben fogja irányítani az új munkahelyeket.

Számos közgazdász szerint jelenleg a „negyedik ipari forradalom” kellős közepén vagyunk. Az AI átalakítási potenciálja jól dokumentált. Az egészségügytől a pénzügyekig, a közlekedéstől a mezőgazdaságig, a lehetőségek végtelenek. A mesterséges intelligenciával működő diagnosztikai eszközök például már most is csökkentik a hibákat és javítják a betegek eredményeit az egészségügyben. A gépi tanulási algoritmusok pedig már javítják a csalások felderítését és racionalizálják a pénzügyi műveleteket.

Valóban, London és Peking döntéshozói most komoly pénzeszközökkel kezdik el támogatni az AI iparágat, ettől remélve komoly élénkítő hatást a lanyhuló gazdasági dinamizmusuk időszakában.

Az Egyesült Királyság új stratégiája

Az ország évtizedek óta a technológiai innováció egyik központja, Alan Turing úttörő munkájától kezdve a London, Cambridge és Manchester városok virágzó start-up ökoszisztémájáig. De London az új ipari forradalomban sem akar lemaradni, ezért a kormány a múlt héten bejelentette, hogy 14 milliárd fontot különít el egy „növekedést és innovációt támogató” mesterséges intelligencia stratégiára.

Ez a lépés megváltoztathatja az Egyesült Királyság vezető szerepét a mesterséges intelligencia fejlesztésében, mivel jelzi az Egyesült Királyság azon törekvését, hogy az AI fejlesztésében élen járjon, és elkötelezettségét a technológiai fejlődés mellett.

Hogyan fogják elosztani a pénzt?

A forrásokat két fő területre osztják szét.

Először is, kutatás és fejlesztés: a finanszírozás nagy része a mesterséges intelligencia kutatását fogja támogatni, különösen az élvonalbeli területeken, a kvantumszámítástól a gépi tanuláson át a természetes nyelvi feldolgozásig. Támogatni fogja a tudományos és az ipari szféra közötti együttműködési projekteket, biztosítva, hogy az elméleti előrelépésekből valós alkalmazások szülessenek.

Másodszor, ahhoz, hogy az Egyesült Királyság erős vezető szerepet töltsön be a mesterséges intelligencia területén, tehetségekkel kell rendelkeznie. Ez azt jelenti, hogy többet kell befektetni a műszaki oktatásba, ösztöndíjakat kell kínálni a mesterséges intelligenciával kapcsolatos területeken, és új programokat kell létrehozni az új munkaerő átképzése és felkészítése érdekében az AI által vezérelt gazdaságra.

A frusztrált kínai elnök

Hszi Csin-ping elnök stratégiai prioritássá tette a mesterséges intelligenciát, és azt szeretné, ha a fejlesztés gyorsan haladna. Az elnököt nyilvánvalóan frusztrálja Kína innovációjának és technológiai fejlődésének lassúnak vélt üteme, a kommunista párt (KKP) harmadik plenáris ülésén tavaly nyáron arra összpontosított, hogy miképpen lehetne felgyorsítani a „kínai modernizáció” saját verzióját.

Hszi úgy látja, hogy az AI központi szerepet játszik Kína katonai hatalmának növelésében is azáltal, hogy a Népi Felszabadító Hadsereget (PLA) a katonai-technológiai fejlődés több szakaszán egyszerre, nem pedig egymás után hajtja át.

Kína azt reméli, hogy „ugrásszerű” technológiát szerezhet, különösen a katonai AI területén, amely reményei szerint megváltoztathatja a katonai erőviszonyokat, és a PLA számára elsöprő előnyt biztosíthat.

A kínai katonai elemzők által a mesterséges intelligenciában rejlő jövőbeli lehetőségekről folytatott viták a PLA „intelligens hadviselési” képességeinek fejlesztésére összpontosítanak, utalva arra a célra, hogy a mesterséges intelligenciát az ellenség vezető döntéshozóinak akaratának ellenőrzésére használják.

Ha sikerrel jár, az AI forradalmi változásokat hozhat a hadseregek működésében és a hadviselésben – a gépesített hadviseléshez, az információs hadviseléshez, sőt a nukleáris hadviseléshez hasonlóan.

De közben az óra ketyeg. Hszi úgy látja, hogy a tudomány és a technológia fejlődése Kína általános fejlődésének helyettesítő mércéje. A tavaly júniusi nemzeti tudományos és technológiai díjátadón tartott beszédében megjegyezte, hogy bár nagy előrelépés történt, „az innovációs képességek még mindig viszonylag gyengék, néhány kulcsfontosságú alaptechnológia más országok ellenőrzése alatt áll, és hiány van a tudományos és technológiai csúcstehetségekből”.

Politikai fejfájás

De vannak ismert kockázatok is. A PwC becslése szerint a mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák – például a robotok, a drónok és az autonóm járművek – a következő két évtizedben a Kínában meglévő munkahelyek mintegy 26 százalékát kiszoríthatják, ami a KKP és az emberek közötti hallgatólagos társadalmi szerződés lényegét érintené.

Az AI sikerének legnagyobb akadályai valójában azok, amelyeket maga a pártállam szabott meg, hogy fenntartsa a társadalmi stabilitás feletti ellenőrzését, és kezelje a zavarokat és a változásokat.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)