Érkezése előtt mindkét fél megerősítette a keményvonalas álláspontját, amelyek korábban megakadályozták a harcok befejezésére tett kísérleteket, miközben Izrael támadásokat folytatott Gáza középső és déli részén, ahol a háború legvéresebb összecsapásai zajlottak – írja a Reuters.
Fotó: EPA/RONEN ZVULUN / POOL
„Elkötelezettek vagyunk a teljes győzelem mellett" - mondta Benjámin Netanjahu miniszterelnök hivatala egy nyilatkozatban, idézve a Gázában meggyilkolt izraeliek hozzátartozóinak vasárnap tett kijelentéseit.
„Mi a fő vita? A Hamász azon követeléséről van szó, hogy vállaljuk el a háború leállítását anélkül, hogy elérnénk a Hamasz felszámolására vonatkozó céljainkat. Nem vagyok kész erre. Ez egyértelmű" - érvelt Benjámin Netanjahu
A Hamász a maga részéről kijelentette, hogy Washingtonnak szövetségesét, Izraelt kényszerítenie kell a harcok leállítására.
Új irány
Több hónapig tartó kudarcba fulladt béketörekvések után Joe Biden amerikai elnök új irányt választott, amikor május 31-én nyilvánosan bejelentette a tűzszünetre vonatkozó javaslatát, és azt olyan ajánlatnak minősítette, amelyet Izrael már elfogadott. Amerikai tisztviselők szerint Joe Biden szándékosan hozta nyilvánosságra, anélkül, hogy először az izraelieket kérte volna fel, hogy növelje a nyomást a megállapodásra.
A részleteket nem hozták nyilvánosságra, de az amerikai tisztviselők által leírt ajánlat hasonló azokhoz a szövegekhez, amelyeket január óta lebegtetnek a korábbi sikertelen béketörekvések során: hosszú, több szakaszból álló fegyverszünet, az izraeli túszok fokozatos szabadon bocsátásával, ami végül a háború befejezéséhez vezethet.
Mi az, ami más most
Ami ezúttal más, az az, hogy az izraeli erők már legalább egyszer megrohamozták a Gázai övezet nagy részét, és Netanjahura nagyobb belpolitikai nyomás nehezedik a megegyezés érdekében.
A harcok élesen kiéleződtek Izrael északi részén, a libanoni határ mentén, ami felveti a teljes háború veszélyét Izrael és a Hamásznál sokkal jobban felfegyverzett libanoni Hezbollah csoport között.
Beni Ganc, a népszerű centrista egykori katonai főnök vasárnap kilépett az izraeli hadikabinetből, mert szerinte nem sikerült felvázolni a háború befejezésének tervét. Emiatt Netanjahu jobban támaszkodik a szélsőjobboldali szövetségesekre, akik azt mondják, hogy megbuktatják kormányát, ha megegyezik a háború befejezéséről a Hamasz megsemmisítése nélkül.
Mint minden korábbi békekísérletben, Washington először biztosította az izraeli egyetértést a szöveggel kapcsolatban, mielőtt egyiptomi és katari közvetítőkön keresztül jóváhagyást kért volna a Hamásztól. Az izraeli tisztviselők elismerték az ajánlat megtételét, de nem lelkesedtek, Netanjahu egyik segítője pedig „nem jó üzletnek" minősítette.
A Hamász azt állítja, hogy május elején már beleegyezett az utolsó izraeli békeajánlatba, csak azért, hogy a Netanjahu-kormány meghátráljon. Izrael szerint a palesztin fegyveresek korábban elfogadhatatlan feltételeket támasztottak.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,64 pontos nyitás után gyengült szerdán kora délutánig.
