10p

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Aljas, civilek elleni támadások vagy legitim katonai célpontok elleni akciók az iráni csapások Tel-Avis sűrűn lakott belvárosára? 

Az elmúlt napokban elképesztő felvételeket láthattunk iráni rakéták becsapódásáról izraeli területen, többek közt Tel-Aviv sűrűn lakott belvárosában is. Izraeli források szerint az iráni eszközök hétfőig 24 civilt öltek meg izraeli területen, a sebesültek száma pedig 500 körülre tehető.

Izrael Katz izraeli védelmi miniszter hétfőn éles hangú közleményben figyelmeztette Iránt a következményekre.

„Az arrogáns teheráni diktátor gyáva gyilkos lett, aki Izrael civil lakosságát támadja, hogy eltérítse az izraeli haderőt attól, hogy folytassa a képességeit összedöntő támadásokat. Teherán lakosai fogják megfizetni ennek az árát, méghozzá hamarosan”

- fogalmazott, hétfő délután pedig többek között izraeli csapás érte az iráni állami televízió központját is.

De tényleg a polgári lakosságot támadja Irán, pusztán a válogatás nélküli gyilkolás és a megtorlás célzatával? Ez azért nem ilyen egyszerű.

Mi számít egy katonai konfliktusban legitim, katonai célpontnak? A nemzetközi egyezmények szerint azok a létesítmények, amelyek

„természetük, elhelyezkedésük, céljuk vagy felhasználásuk tekintetében hozzájárulnak katonai akciókhoz, illetve amelyek részleges vagy teljes elpusztítása, elfoglalása vagy semlegesítése a fennálló körülmények közepette egyértelmű katonai előnyt jelent”.

Ez bizony elég tág definíció. Igaz, a nemzetközi jog azt is hozzáteszi, hogy még a jog szerint katonainak minősülő célpontok elleni támadások is elkerülendők, amennyiben „a várható hatások a civil lakosság tekintetében túlzottak lehetnek”. Sőt, még ha nem is áll fenn ilyen „túlzott hatás” veszélye, a harcoló feleknek akkor is „minden lehetséges elővigyázatossági intézkedést meg kell tenniük e hatások mérséklése érdekében”.

Ezek a kitételek elméletben korlátoznák a támadható célpontok körét, és különösen a bevethető fegyvereket, azonban eléggé „gumi” szabályok. Mi számít túlzott hatásnak vagy éppen elvárható elővigyázatossági intézkedésnek?

Izrael mindenesetre saját támadó hadműveletei során elég szabadon értelmezi ezeket a szabályokat. A Gázai övezetben az izraeli haderő rendszeresen mér csapásokat például kórházakra, iskolákra és lakóépületekre is, arra hivatkozva, hogy azokban vagy azok alatt a Hamász parancsnoki központjai, raktárai vagy rakétaindító állásai vannak. A polgári lakosság védelmére pedig elegendőnek tartják, hogy precíziós bombákat, rakétákat és lőszereket vetnek be, illetve mobiltelefonon, esetleg szórólapokon keresztül felszólítják a civileket a célpont elhagyására.

De ott van például Haszan Naszrallah Hezbollah-vezető októberi „levadászása”. Az izraeli légierő több hullámban dobott „bunkerrobantó” bombákat egy sűrűn lakott bejrúti külváros lakóházaira, amelyek alatt a Hezbollah föld alá épített parancsnoki komplexuma elterült. A pénteken Irán ellen indított hadműveletek során pedig több iráni katonai parancsnokkal és atomtudóssal saját lakásán végeztek izraeli drónok és bombák, nyilvánvalóan veszélyeztetve az iráni polgári lakosságot.

Nem célunk igazságot tenni, biztosan számos érv felhozható amellett, hogy ezek a csapások a nemzetközi jog szerint rendben vannak, ahogy amellett is lehet érvelni, hogy nem. Mindenesetre tény, hogy Izrael szerint ezek legitim célpontok ellen, legitim eszközökkel és módon végrehajtott csapások voltak.

Mélyen eltemetett központok

Ennek fényében mi a helyzet a Tel-Aviv elleni iráni rakétatámadásokkal? Ha az a kérdés, hogy Tel-Aviv belvárosában vannak-e katonainak minősülő célpontok, akkor a válasz nagyon is egyértelmű: igen, vannak.

Ezek közül talán a legfontosabb egy Sion (Cion) erődjének nevezett föld alatti komplexum, amely valahol az izraeli haderő (IDF) Rabin (nem hivatalos nevén Hakirja) bázisa alatt található. A mélyen a föld alá épített bunkerrendszer tíz évig készült, és 2018-ban adták át.

Ha a funkcióját akarjuk elképzelni, akkor a Sion erőd voltaképpen az izraeli haderő (egyik) agyának tekinthető. Ide futnak be a hírszerzési információk a különböző ügynökségektől, valamint a felderítőeszközök adatai is. Ezek alapján itt választják ki és rendezik prioritási sorrendbe a különböző célpontokat. A másik irányba innen futnak ki a parancsok a célpontok elleni csapásokról, majd ezeket akár valós időben is követni tudják a központból.

„Békeidőben” – ha van ilyen Izraelben – 3-400 katona, illetve a hírszerzési ügynökségek, a külügyminisztérium és a rendőrség összekötői dolgozik folyamatosan a bunkerekben, de ha „helyzet van”, akkor a bunkerek feletti főhadiszállásról akár több ezren is csatlakozhatnak hozzájuk.

A katonák előtt saját számítógépeik, különböző kommunikációs eszközök vannak, a termek falain pedig hatalmas monitorok, amelyeken az éppen zajló akciók részletei láthatók – éppenséggel akár egy célszemély infravörös lenyomata, ahogy egy épület háromdimenziós modelljében mozog, valós időben. A korábbi, csak „verem” néven emlegetett hasonló központhoz képest ez a létesítmény számos párhuzamos csapás levezénylését teszi lehetővé, 0-24 órában zökkenőmentesen működve.

A Rabin-támaszpont és a környékén található nevezetesebb tel-avivi épületek a Haaretz ábráján
A Rabin-támaszpont és a környékén található nevezetesebb tel-avivi épületek a Haaretz ábráján
Fotó: Haaretz

A mélyen föld alá ásott létesítmény elvben akár nukleáris támadást is képes átvészelni, napokra elegendő energia-, víz- és élelmiszerkészletekkel rendelkezik, van benne konyha és étkező, hálóhelyiségek, edzőterem, sőt egy kis zsinagóga is, így akkor is működőképes maradhat, ha be- és kijáratait elzárják.

A Sion erőd föld alatti kábelekkel van összekötve más hasonló, szintén föld alatti, jól megerősített létesítményekkel, például azzal a valahol Jeruzsálem irányába található bunkerrendszerrel, ahová veszély esetén az ország politikai vezetőit menekítik, vagy éppen az IDF, illetve az izraeli légierő parancsnoki központjaival, de például az I-NET-nek nevezett, a szabadon hozzáférhető információkat elemző központtal is, amely szintén valahol a Rabin bázis alatti katakombarendszerben helyezkedik el.

A lényeg azonban az, hogy a Sion erőd, de más, Tel-Aviv belvárosában található parancsnoki központok pontosan azok, amelyekből az Irán elleni támadásokat irányítják, tehát mindenfajta számítás szerint nagyon is legitim célpontjai egy iráni ellencsapásnak.

Tegyük hozzá: azt, hogy valójában milyen célpontokra lövik ki az iráni eszközöket, csak az irániak tudhatják. Nem állítjuk, hogy minden, Tel-Aviv (vagy más izraeli város) elleni iráni támadás legitim katonai célpont ellen irányult – csak azt, hogy éppenséggel vannak ilyenek például Tel-Aviv sűrűn lakott övezeteiben is, tehát önmagában azt, hogy ilyen területeken csapódnak be iráni rakéták, még nem lehet automatikusan a civil lakosság ellen elkövetett, terrortámadáshoz hasonló cselekménynek minősíteni.

Egyébként ezzel a helyzettel az izraeli közvélemény is tisztában lehet. Egy 2012-es Haaretz-cikkben például arról kérdezték a Tel-avivi Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó neves professzorát, Joram Dinsztejnt, hogy milyen kockázatokat jelent a civil lakosságra az IDF fontos létesítményeinek a városban történt elhelyezése. A professzor válaszában kiemelte, hogy igen, a védelmi minisztérium, de még inkább a vezérkar székhelye, illetve a különböző egyéb parancsnokságok jog szerint is megengedett célpontjai akár rakétákkal végrehajtott támadásoknak is. Dinsztejn hozzátette, hogy a minisztérium és a vezérkar elhelyezkedése történelmi adottság, és ily módon nehezen megváltoztatható, azonban minden újonnan épített hasonló létesítményt a városon kívül kellene elhelyezni.

„Sajnálatos, sőt akár egyenesen megdöbbentő, hogy semmilyen értelmezhető nyilvános vita nem zajlott Izraelben erről a kérdésről”

– fogalmazott az izraeli professzor.

Az interneten olyan vélemények is olvashatók, amelyek szerint Izrael tudatosan telepítette ezeket a kritikus létesítményeket Tel-Aviv sűrűn lakott részeire, ezzel elérve, hogy csak a polgári lakosság veszélyeztetésével lehessen ezeket támadni – amely aztán a nemzetközi közvélemény együttérzését, illetve saját további akcióihoz morális felhatalmazást segíthet szerezni Izraelnek. Ugyan ezt így talán túlzás lenne kijelenteni, mindenesetre tény, hogy a 2000-es évek végén építeni kezdett Sion erődjét is itt helyezték el.

Célok és eszközök

Az már más kérdés, hogy az Irán által bevetett fegyverek képesek lehetnek-e kárt tenni ezekben a célpontokban. Közvetlenül nem igazán (mint említettük, a központokat úgy tervezték, hogy még egy atomcsapást is kibírjanak). Nincs tudomásunk arról sem, hogy az iráni rakéták felszerelhetők lennének olyasféle „bunkerrobantó” robbanófejekkel, amelyeket például a Naszrallah elleni csapásban bevetett Izrael, és amelyeket úgy terveznek, hogy mélyen a föld alá behatolva robbanjanak fel.

Jogos felvetés lehet az is, hogy vajon az iráni eszközök pontossága elegendő-e ahhoz, hogy városi környezetben megbízhatóan eltalálják a kijelölt célokat. Erre azt lehet mondani, hogy igen, elméletben mind a bevetett iráni drónok, mind a ballisztikus rakéták többsége viszonylag pontosan képes célba találni, sőt egyes iráni rakétáknak navigációs adatokra támaszkodóan önállóan célra vezethető robbanófejük is van, amely a célpont felé zuhanva korlátozottan manőverezésre is képes, miközben korrigálja is saját pályáját. A szigorú izraeli katonai cenzúra ellenére ki is került olyan felvétel, amely Tel-Avivban egy hírszerzéshez köthető épület közelében elért iráni találatot mutat.

Iráni rakéta becsapódása Tel-Avivban június 16-án - nem akárhova lőtték ki?
Iráni rakéta becsapódása Tel-Avivban június 16-án - nem akárhova lőtték ki?
Fotó: MTI/EPA/Atef Szafadi

Persze ez az elmélet. A gyakorlatban, az izraeli légvédelmi rakéták és elektronikus zavaróeszközök kereszttüzében nyilván máshogy működik mindez, és a rakéták, drónok – vagy éppen azok roncsai, darabjai – jókora szórással érhetnek földet. A meghibásodások és az ellenséges tűz miatti mellélövéseket azonban nem lehet egyértelműen civilek ellen elkövetett támadásként értékelni. (A másik oldalról persze az is igaz, hogy az irániak valószínűleg nem dőlnek a kardjukba, ha tel-avivi lakóházakat találnak el katonai célpontok helyett, és nem is fogják ennek lehetősége miatt feladni egyetlen igazi esélyüket az Izrael elleni visszavágásra.)

A két fél közül jelenlegi ismereteink szerint Izrael lehetne képes a konfliktus jelentős eszkalációjára, és akár arra is, hogy Katz védelmi miniszter fenyegetését beváltva az iráni (teheráni) civil lakosságra mérjen pusztító, kivédhetetlen csapásokat. Ha azonban pusztán a nemzetközi jogi megfontolásokat nézzük, akkor erre az iráni rakétatámadások, még ha azok éppenséggel Tel-Aviv sűrűn lakott negyedeit is érték, nem adnak valódi felhatalmazást, de még mentséget sem.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Kudarc szélére kerültek a gázai tűzszüneti tárgyalások
Privátbankár.hu | 2025. július 12. 10:21
Állítólag Izrael és a Hamász között megakadtak a tárgyalások. 
Nemzetközi Riasztó betegségben halt meg egy ember az Egyesült Államokban
Privátbankár.hu | 2025. július 12. 10:01
Tüdőpestisben meghalt egy ember egy észak-arizoniai kórház sürgősségi osztályán – közölték a helyi egészségügyi hatóságok.
Nemzetközi Egyre rosszabb bőrben van az orosz gazdaság
Privátbankár.hu | 2025. július 12. 09:37
Oroszország külkereskedelmi többlete májusában 8,7 milliárd dollár volt, kisebb az egy évvel korábbi 12,1 milliárd dollárnál – áll az orosz jegybank jelentésében.
Nemzetközi Zelenszkij: az Egyesült Államok újraindítja fegyverszállítmányait
Privátbankár.hu | 2025. július 12. 09:02
Folytatódik a fegyverszállítás Ukrajna részére, újabb szankciók jöhetnek Oroszország ellen – jelentette be Zelenszkij.
Nemzetközi Emberi mulasztás miatt zuhant le az Air India londoni járata
Privátbankár.hu | 2025. július 12. 08:16
Az előzetes jelentések szerint lekapcsolták a hajtómű üzemanyag-kapcsolóit az Air India 260 halálos áldozatot követelő katasztrófája előtt.
Nemzetközi Vizsgálat indult az X és Elon Musk ellen Franciaországban külföldi befolyás gyanúja miatt
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 19:46
A párizsi ügyészség hivatalos vizsgálatot indított az X közösségi média platform – korábban Twitter – és annak vezetősége, köztük Elon Musk tulajdonos ellen, miután felmerült a gyanú, hogy a vállalat algoritmusa külföldi befolyás érdekében torzíthatja a tartalomterjesztést.
Nemzetközi Donald Trumpot meghívták Kínába
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 19:16
Marco Rubio amerikai külügyminiszer és kínai kollégája Vang Ji „pozitív és konstruktív” tárgyalásról számoltak be malajziai találkozásuk után.
Nemzetközi Nagyon aggódnak az európai borászok
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 17:45
Úgy tűnik, nem részesülhetnek preferenciális elbánásban az EU és Donald Trump amerikai elnök kormányzata közötti kereskedelmi megállapodásokban – közölte pénteken az iparág fő lobbicsoportja.
Nemzetközi Meglepetés Kanadában
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 17:20
A vártnál jobban nőtt a munkahelyek száma, a munkanélküliségi ráta pedig az elemzők által várt emelkedés helyett csökkent.
Nemzetközi Tükörklauzulát követel az agrárminiszter a EU-Mercosur kereskedelmi megállapodásba
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 16:53
Nagy István szerint tönkretenné a gazdákat a megállapodás, különösen azért mert, Brüsszel egyidejűleg megnyitotta az uniós piacot az ukrán mezőgazdasági termékek előtt is.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG