Pénteken végzett az izraeli légierő Haszan Naszrallahhal, a Hezbollah vezetőjével, illetve a szervezet több katonai parancsnokával, valamint az Iráni Forradalmi Gárda egyik tábornokával, Abbász Nilforúsannal. A kérdés az, hogy hogyan.
Naszrallah természetesen nem most került Izrael célkeresztjébe, már 2006-ban is kétszer próbálták hasonló légicsapással megölni – akkor azonban az egyik alkalommal már elhagyta a helyet, ahová csapást mértek, a másik alkalommal pedig az izraeli bombák nem érték el a mélyen a föld alá épített bunkert, ahol tartózkodott. Ráadásul az elmúlt hetekben, legalább a „csipogós” támadás óta Naszrallah és a Hezbollah is pontosan tudhatta, hogy Izrael most döntésre akarja vinni a dolgot. Naszrallah pedig már korábban is nagyon ügyelt a biztonságára. Pénteken mégis tudta az izraeli hírszerzés, hogy hol tartózkodik, és végre is tudták hajtani a halálos csapást.
Pusztító csapás
Utóbbi a könnyebben megmagyarázható. Az izraeli légierő tanult a 2006-os esetből, és egészen elképesztő erőt vetett be a Hezbollah a hírek szerint 50 méterrel Bejrút déli külvárosának lakóházai alá épített föld alatti komplexumának megsemmisítésésre. A csapást végrehajtó F-15-ös harci gépek a kikerült információk szerint több mint 80 darab precíziós bombát dobtak le a küldetés során, köztük BLU-109-es „bunkerromboló” robbanófejekkel ellátott GBU-31-es JDAM bombákat.
Önmagukban azonban még ezek sem lettek volna elegendőek a sok tízméternyi föld, a rajta álló lakóházak, valamint több méter vastag vasbetonnal védett bunker elpusztítására. Mostani tudásunk szerint ehhez egy tökéletesen megtervezett és a támadás néhány perce alatt tökéletesen végrehajtott csapássorozatra volt szükség: a bombák első sorozata „eltakarította” a lakóházakat, illetve a földréteget a bunker fölül, majd a következő sorozat találta el valójában a bunkert, és végzett a célpontként kijelölt személyekkel.
A feladat nehézségét jól jelzi, hogy a hírek szerint Naszrallah még így sem „közvetlen találat” következtében vesztette életét, hanem a bomba/bombák közeli robbanása keltette lökéshullámok végeztek vele. A helyszínen készült, állítólag Naszrallah holttestének a romok alól történő kiemelését mutató felvételeken egy viszonylagos épségben megmaradt emberi test látható.
Minden bizonnyal éppen az évek hosszú munkájával felépített bunkerkomplexum hatalmas méretei és a biztonságosságába vetett hit volt az egyik ok, amely Naszrallah vesztét okozta. A Hamász gázai vezetőivel ellentétben a Hezbollah vezetői a hírek szerint nem váltogatták találkozóik helyszínét, hanem - korábbi tapasztalatok alapján némi joggal – bíztak abban, hogy ez, a Hezbollah főparancsnokságának is tekinthető helyszín a levegőből érkező csapások ellen védettnek tekinthető, annak ellenére, hogy biztosan legalábbis sejtették, az izraeli hírszerzés ismeri a komplexum helyét és rendeltetését.
Izrael egyik nagy fegyverténye tehát az volt, hogy kiötlöttek egy sikeresnek bizonyuló módot arra, hogy mégiscsak átüssék a tökéletesnek hitt védelmet. Ez viszont azt is jelenti, hogy Izraelnek igazából egy dobása volt: ha ez a csapás elhibázta volna Naszrallahot és a többieket, akkor szinte biztos, hogy még egy ilyen esély nem adódott volna.
Nagyon mélyre jutottak
Itt jön a képbe az izraeli hírszerzés szerepe. Azé az izraeli hírszerzésé, amely a jelek szerint az egész világot, de ami ennél fontosabb, a Hezbollahot, sőt az iráni hírszerzést is meg tudta lepni azzal, milyen mélységekig „fúrta be” magát a Hezbollah működésébe. A leglátványosabb bizonyítéka ennek a csipogós, walkie-talkie-s támadássorozat volt, azonban fontos felismerni, hogy ez sem az eleje, sem a vége nem volt egy folyamatnak.
A szakértők, illetve az újságíróknak általában név nélkül információkat csepegtető izraeli források szerint a mostani eseményekben is kulcsszerepet játszó izraeli hírszerzési szervezetek (a Moszad mellett a katonai hírszerzéssel foglalkozó Amant, illetve az elektronikus hírszerzésben élen járó „8200-as egységet) szokták kiemelni, 2006 – tehát az izraeli szempontból kudarcnak tekinthető eredményt hozó – izraeli-libanoni háború után összpontosítottak nagy figyelmet a Hezbollahra.
A libanoni terrorszervezet azonban kemény diónak bizonyult. A Hezbollah ugyanis a helyi közösségekbe beágyazódott, valódi segítséget nyújtó szervezetek alapjain épült fel, így például jóval nehezebb volt helyi informátorokat találni, ügynököket beépíteni a soraiba. Az iráni támogatás jelentős katonai erő felépítését tette lehetővé a Hezbollah számára, a szervezet pedig a kezdetektől nagyon ügyelt az operatív biztonságra, tehát például a biztonságos kommunikációra, vezetőik, parancsnokaik állandó védelmére.
Azonban a 2006 óta eltelt közel két évtized sok változást hozott. Egyrészt Izrael elképesztő, valószínűleg teljességében csak nagyon kevés ember által ismert előrelépéseket tett az elektronikus hírszerzés, illetve a hírszerzési adatok feldolgozása területén. Biztosan nem tudjuk, de sejthetjük, hogy az izraeli hírszerzés előtt nem nagyon maradhat titokban semmilyen digitális formában, hálózati hozzáféréssel rendelkező eszközökön tárolt adat. Az is szinte biztosra vehető, hogy Izrael képes lehallgatni vagy elfogni, illetve dekódolni nagyjából minden elektronikus kommunikációt a mobiltelefonoktól az emaileken át a titkosított rendszereken történő szöveges üzenetküldésig. (Egyesek szerint például az izraeliek nemhogy mobiltelefonokat tudnak kikapcsolt állapotban is működő „poloskákká” alakítani – lásd a Magyarországon is hullámokat vetett Pegasus-botrány –, de például okostévék a gazdájuk hangutasításaira váró távirányítóin keresztül is bele tudnak hallgatni egy nappaliban zajló beszélgetésbe.)
Sőt, azt sem túlzás feltételezni, hogy az izraeli hírszerzés - ha erre okot lát – bármelyik libanoni élelmiszerbolt vagy mondjuk fodrászat biztonsági kameráinak felvételeibe bele tud nézni, ahogy az sem okozhat gondot, hogy mondjuk egy modern elektronikus rendszerekkel szerelt személyautó fedélzeti számítógépének adatait „lekérjék”.
Az igazi nehézséget inkább ennek a rengeteg adatnak az értelmezése jelentheti. Ehhez mindenképpen használnak az izraeli hírszerzők fejlett, mesterséges intelligencia-funkciókat is használó szoftvereket, amelyek elemzik a begyűjtött adatokat. A szöveges formában megszerezhető adatok szűrése mellett olyasmikre is gondolhatunk például, mint a vizuális adatok figyelése, visszatérő mintázatok – mondjuk egy bizonyos személy vagy jármű bizonyos helyeken és időpontokban történő rendszeres feltűnése –, vagy éppen változások kiszűrése, mondjuk egy műholdképen felfedezhető új szellőzőnyílás egy új bunker vagy alagút helyét árulhatja el.
Felhígult a Hezbollah
Ahhoz azonban, hogy a rengeteg adatból valódi, felhasználható információk legyenek, szükség van klasszikusabb, emberek által szállított, vagy emberektől beszerezhető információkra is. Nem kérdés, hogy Libanonban tevékenykedtek és tevékenykednek izraeli ügynökök is, azonban a fenti okok miatt sokáig nehezen ment a beépülés a Hezbollah nagyon zárt, a helyi közösségbe beépült szervezetébe.
Fotó: MTI/AP/Haszan Ammar
Ebben két dolog hozott változást. A szíriai polgárháború idején a Hezbollah – iráni utasításra vagy kérésre – aktív szerepet vállalt Asszad szír elnök oldalán a harcokban, és hogy képes legyen megfelelő mennyiségű fegyverest kiállítani, komoly toborzást is folytatott mind Libanonban, mind Szíriában. Ez tökéletes alkalmat biztosított az izraeli hírszerzésnek, hogy saját embereit, előre beszervezett téglákat építsen be a szervezetbe, de a „felhígulás” a már Hezbollah-tagok utólagos beszervezésére, megzsarolására, „átfordítására” is több alkalmat kínált. Tovább nőtt a mozgástere az izraelieknek a libanoni gazdasági helyzet az elmúlt években történt romlásával is, sok kétségbeesett, nehéz körülmények között élő ember között mindig könnyebb találni olyanokat, akik pénzért vagy más előnyökért hajlandók információkat szolgáltatni személyes biztonságukat is kockáztatva.
Residents of Azaz in northwestern Syria are celebrating the killing of Hezbollah chief Hassan Nasrallah despite no official confirmation that he is dead. pic.twitter.com/JoWJyIR1Kw
— Joe Truzman (@JoeTruzman) September 27, 2024
A szíriai polgárháború a digitális hírszerzésnek is újabb adatokat biztosított, például az elesett harcosok gyászjelentései, a temetésekről készült felvételek, az ezeket megosztó, megemlékező közösségi médiás bejegyzések mind-mind hozzájárultak a Hezbollah belső szervezetének, működési módjának egyre jobb feltérképezésének.
A kirakós utolsó darabjai
Mindez tehát már megalapozta azt a valóban példátlan és látványos akciót, amelyet a szervezet által – pont az izraeli elektronikus hírszerzéstől való félelem miatt – használt kommunikációs eszközök robbanóanyaggal történt „kipreparálása”, illetve felrobbantása jelentett. Azonban abban is biztosak lehetünk, hogy ezután nem ünnepeltek az izraeli hírszerzők, hanem kettőzött koncentrációval figyeltek. A támadás ugyanis egyrészt jókora káoszt okozott a Hezbollah soraiban, másrészt bizonyosan rengeteg újabb információt is szolgáltatott.
Biztosan voltak olyan személyek, akiknél felrobbant egy csipogó vagy rádió, és akikről korábban nem tudták az izraeliek, hogy része a Hezbollah szervezetének vagy fontos kapcsolatnak számít más irányokba. Az izraeli hírszerzés minden bizonnyal az összes lehetséges módon figyelte, kik kerültek kórházba ezekben a napokban bizonyos típusú sérülésekkel, de azt is, kik látogatják meg őket, vagy hogy hova mennek a kórház után.
Könnyen lehet, hogy pontosan az e támadás nyomán begyűjtött újabb információk jelentették a kirakós utolsó darabjait, amelyek segítségével az izraeliek rá tudták tenni a célkeresztet Naszrallah, a vele együtt, illetve a múlt péntek előtti és az azt követő napokban kiiktatott Hezbollah és más vezetőkre.
A Le Parisien egyelőre megerősítetlen értesülései szerint viszont arról, hogy Naszrallah a végzetes támadás helyszínévé vált bunkerbe tart, egy iráni „tégla” adta le a drótot az izraeli hírszerzésnek. Akárhogy is, az tény, a Hezbollah-vezető minden bizonnyal azért vállalta a kockázatot, hogy személyesen ül le megmaradt fontos alvezéreivel, illetve az Iráni Forradalmi Gárda helyi parancsnokával egyeztetni, mert semmilyen más kommunikációs eszközt nem láttak biztonságosnak, a szervezetben pedig káosz uralkodott az izraeli csapások, illetve a várható, azóta már talán meg is indított szárazföldi támadás miatt.
Vissza nem térő alkalom?
Érdekes részlet, és az izraeliek minden részletre kiterjedő előkészítő munkájára utalhat az is, hogy a „kilövési parancsot” Benjamin Netanjahu New Yorkban, az ENSZ közgyűlésén tartott beszéde előtti percekben adhatta ki. Elképzelhető, hogy egyszerűen ekkor adódott alkalom a Naszrallah elleni csapásra, de egyes feltételezések szerint éppen Netanjahu New York-i útja miatt gondolták úgy a Hezbollahnál, hogy meg lehet kockáztatni ezt a találkozót. Egyes hírek szerint Naszrallah éppen Netanjahu a libanoni és gázai helyzetről szóló beszédét nézte, amikor a bombák becsapódtak.
Netenyahu approving the airstrike targeting Hezbollah leader Nasrallah from New York today. pic.twitter.com/qGjOdlzUCo
— Clash Report (@clashreport) September 27, 2024
Ha azt nézzük, hogy Izrael néhány nap alatt kiiktatta gyakorlatilag a Hezbollah teljes felső vezetését, illetve feltehetően a következő szintű vezetők egy jó részét is, miközben a szervezet katonai képességére is komoly csapásokat mért – az IDF közlése szerint az elmúlt napokban 3 ezer Hezbollahhoz köthető célpontra mértek csapást –, a hosszú évek előkészítő munkájának gyümölcseit mindenképpen le tudta aratni most az izraeli hírszerzés.
Csakhogy a tapasztalatok azt is mutatják, hogy a Hezbollah és a hasonló szervezetek ilyen módon nem igazán elpusztíthatók, cserébe viszont gyorsan tanulnak és alkalmazkodnak az új fenyegetésekhez. Izraelnek tehát nincs olyan sok ideje arra, hogy kihasználja a Hezbollah mostani bénultságát. Nagyon úgy tűnik, hogy még a terrorszervezet mostani lefejezése is csak egy lépés lehet egy még messzebb – és még további eszkalációhoz vezető úton.
(Financial Times, The Guardian, The War Zone, Tom Cooper)
Frissítés: Kedd este Irán az első becslések szerint 180 ballisztikus rakétával indított megtorló támadást Izrael ellen. Részletek az alábbi ajánlóra kattintva olvashatók:
Két év csökkenése után várhatóan újra nőni fog az online kereskedelem értéke Európában, ám ez jelentős részben a kínai filléres platformok megjelenésének köszönhető. 
