Az orosz csapatok leromboltak vagy elfoglaltak számos ukrán pozíciót a kelet-ukrajnai Pokrovszk közelében, közölte az ukrán hadsereg a hét közepén.
Orosz létszámfölény
„A folytatódó harcoknak köszönhetően két pozíciónkat is lerombolták, egyet pedig elvesztettünk. Dolgozunk azon, hogy visszaszerezzük őket”, idézte a Reuters Nazar Volozsint, az ukrán hadsereg egyik szóvivőjét.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka, aki meglátogatta a térségben a hadsereg egyik egységét, közösségi oldalán arról írt, hogy katonái „egy elsősorban létszámát tekintve fölényben lévő ellenséggel” néznek szembe.
„A csaták itt különösen kemények. Az orosz megszállók minden rendelkezésükre álló erőt előretolnak, és megpróbálják áttörni védelmi vonalainkat”, tette hozzá.
Elemzők szerint az orosz hadsereg októberben és novemberben minden eddiginél nagyobb ütemben nyomult a város felé, még ha ennek során nyugati becslések szerint súlyos veszteségeket is szenvedett el. Jelenleg már csak 3 kilométerre vannak a békeidőben mintegy 60 ezer lakosú város déli peremétől, és több mint 70 ezer katonát vetnek be ezen a fronton.
Fotó: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata
Nyilas Gergely, a Telex újságírója, aki kora ősszel személyesen is járt az orosz hadsereg által fenyegetett településen, lapcsoportunk, a Klasszis Média podcastjában arról beszélt korábban, hogy a lakosok többsége már elmenekült, de vannak, akik megélhetési okokból addig maradnak, „amíg nem lövik szét a házat”, vagy akár pincékben élnek tovább.
Miért kulcsfontosságú Pokrovszk?
Pokrovszk esetleges elvesztése az elmúlt hónapok legnagyobb katonai vereségét jelentené Ukrajna számára. Egyrészt az országban csak itt bányásznak kokszot, amivel ellátják az ukrán acélipart – a bánya 10 kilométerre nyugatra fekszik innen, és a legutóbbi hírek szerint még működik.
Másrészt – és most talán ez a fontosabb – a város fontos logisztikai központ az ukrán hadsereg számára.
Pokrovszk abból a szempontból sokkal jelentősebb a már elvesztett Bahmutnál vagy Avgyijivkánál, hogy itt „a front ellátásáról van szó”, mondta Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője podcastunkban korábban.
Hozzátette ugyanakkor, hogy ha még el is jutnak az oroszok a településig, annak elfoglalása hosszú hónapokat vehet igénybe.
Pokrovszk persze azért is fontos, mert mindössze 18 kilométerre van a donyecki és a dnyepropetrovszki régió határától. Azaz elfoglalásával Moszkva óriási lépést tenne egyik fontos célja, a donyecki megye teljes elfoglalása felé – ez az egyike annak a négy megyének, amelyet Oroszország önkényesen magához csatolt 2022 szeptemberében.
Visszaszorulóban Kurszkban
Mindeközben az oroszországi Kurszki területen, ahová augusztus elején hatolt be váratlanul az ukrán hadsereg, szintén rosszul alakulnak a dolgok Kijev számára.
A kezdetben elfoglalt mintegy 1200 négyzetkilométerből ma már csak 500 négyzetkilométer van ukrán kézen becslések szerint, Oroszország pedig a hét közepén újabb két település visszafoglalásáról adott hírt.
Az ukrán csapatok helyzetét nehezíti az emberhiány és ebből fakadóan a rotáció hiánya. A BBC riportja szerint az itt szolgáló katonák motiváltságával is baj van – sokan nem értik, hogy mit keresnek itt, és miért nem inkább saját földjükön harcolnak az oroszok megállítása érdekében.
A katonák szerint azt a parancsot kapták, hogy addig tartsák meg ezt az orosz területet, amíg a régi-új amerikai elnök, Donald Trump hivatalba lép – erre jövő év január 20-án kerül majd sor. Addig próbálnak minél több orosz területet fennhatóságuk alatt tartani, hogy „azt elcserélhessék majd valamire” a tárgyalások során.
Eközben Ukrajna is próbál visszavágni: Zelenszkij elnök a napokban arról beszélt, hogy katonai célpontokat, valamint olajipari és energetikai komplexumokat is sikeresen támadtak Oroszország területén – ebben már segítségükre vannak a nagy hatótávolságú rakéták, amelyek bevetésére nemrég az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is engedélyt adott.
Már a Trump-elnökségre gyúrnak
Az ukrán vezetés összességében azonban kezdi belátni, hogy a hadseregüknek problémákat okoz feltartóztatni az oroszokat, ráadásul küszöbön áll Donald Trump elnöksége – tehát valamifajta tárgyalásra hamarosan szükség lesz.
Most a „katonai showdown” zajlik – mindegyik fél próbál „pozíciót fogni” január végéig, Trump beiktatásáig.
A beiktatott amerikai elnök a hétvégén már személyesen tárgyalt Zelenszkijjel, és azt állította, hogy Kijev „szeretne egyezséget kötni”. Trump szerint „azonnali tűzszünetre van szükség, meg kell kezdeni a tárgyalásokat.”
Az ukrán elnök saját bevallása szerint azt mondta neki, hogy „igazságos és erős békére van szükségünk, amit az oroszok nem fognak lerombolni néhány év múlva, ahogy tették azt korábban”, és most azt vitatják meg „partnereikkel”, hogy milyen „lépésekre és garanciákra” lenne szükségük a béke érdekében. A jelenlegi katonai helyzetet figyelembe véve azonban „igazságos békére” – például a megszállt ukrán területek visszaszerzésére – aligha van esély.
Mozgásban Orbán Viktor
Zelenszkij a közelmúltbeli interjúkban utalt arra, hogy ideiglenesen hajlandó lemondani a megszállt ukrajnai területek egy részéről, amennyiben a megmaradt Ukrajnára biztonsági garanciákat kap.
A tűzszünet elérésében közvetítő szerepe lehet a mind Trumppal, mind Putyinnal jó kapcsolatokat ápoló magyar miniszterelnöknek, aki a napokban mindkettejükkel hosszan tárgyalt, részben az ukrajnai helyzetről – a megválasztott amerikai elnökkel személyesen, az orosz elnökkel telefonon.
Moszkva szerint Orbán Viktor a telefonbeszélgetés során javaslatot tett egy karácsonyi tűzszünetre, valamint egy nagyszabású fogolycserére az ünnep estéjén. A Kreml pozitívan nyilatkozott a magyar kormányfő „erőfeszítéseiről”.
Ezzel szemben Zelenszkij kritizálta a magyar kormányfőt, aki szerinte aláásta a nyugati egységet a moszkvai telefonhívással. Úgy véli, hogy „senkinek sem szabad az egység árán erősíteni saját imázsát”.
Egy esetleges csőd az MNB-t is érintené. 
