6p

Kiderült, mi is történt az orosz-ukrán béketárgyalásokon. Hát nem az, amit egyesek állítanak.

Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója hívta fel a figyelmet Facebook-oldalán arra, hogy fontos információk láttak napvilágot a 2022-ben Oroszország és Ukrajna között zajló béketárgyalásokról.

Ezekről eddig csak a résztvevő felek elmondásaiból, illetve különböző szóbeszédekből lehetett többet tudni, de a New York Times a hétvégén nyilvánosságra hozta a 2022. márciusi és áprilisi tárgyalások minden végső dokumentumát, azaz azt a pontot, ahol a felek álláspontjai a legközelebb kerültek egymáshoz - és ezekből igen érdekes dolgok derültek ki. (A dokumetumok innen letölthetők, a NYT cikke ugyanis fizetőfal mögött található.)

Az ukrán delegáció az egyik 2022. márciusi tárgyalási fordulón - nem a nyugatiak kényszerítetták őket felállásra a tárgyalóasztaltól
Az ukrán delegáció az egyik 2022. márciusi tárgyalási fordulón - nem a nyugatiak kényszerítetták őket felállásra a tárgyalóasztaltól
Fotó: Twitter

Az például szinte már közhelyszerű igazságként lett kezelve a világsajtó Oroszországgal szemben kevésbé kritikus részében - így például a magyar kormányhoz köthető, gyakran az orosz állami propaganda szólamait egy az egyben átvevő magyar sajtótermékekben -, hogy 2022-ben, Isztambulban a felek már készen álltak egy békemegállapodás aláírására. Ezzel véget is érhetett volna a háború, de az ukránok, méghozzá Boris Johnson akkori brit miniszterelnök kijevi látogatásának hatására - kihátráltak a megállapodásból. Nagyjából ezt mondta el többször maga Vlagyimir Putyin is, és ez a történet jól felhasználható volt a "háborúpárti" Nyugat és a "békepárti" Oroszország szembeállítására is.

De mi derül ki ezekből a dokumentumokból?

"Ami először is jól látható és kijelenthető, hogy a felek teljesen elbeszéltek egymás mellett, és NINCS olyan tervezet, amelyben Moszkva és Kijev egyetértett volna. Mindegyik dokumentum mindkét fél részéről megfogalmazott álláspontokat és követeléseket tartalmazott, amelyekben végül NEM született egyetértő megállapodás"

- írja Bendarzsevszkij Anton, majd leírja, hogy a március 17-ei tárgyalásokon gyakorlatilag csak egy ultimátum hangzott el orosz részről, de március végére, a katonai helyzet változásával párhuzamosan már valóban rugalmasabb lett kissé az orosz álláspont.

"Az eredeti ultimátumhoz képest a március 29-ei konzultációs kommüniké már sokkal rugalmasabb Moszkva részéről: Krím-félsziget helyzetét lényegében a tárgyalásokon kívül helyezték a következő 15 évre, a többi területről pedig külön-külön tárgyalások során döntöttek volna a fegyverszünet aláírása után.

Az utóbb megfogalmazott bekezdés él élénken a nemzetközi nyilvánosság egy részében, hogy micsoda lehetőséget szalasztott el Ukrajna, hisz március végén micsoda kedvező feltételeket kaphattak volna. Ez így összefoglalva valóban jó lett volna, de egy dologról ne feledkezzünk meg: ha valaki ránéz arra a dokumentumra, láthatja, hogy ez egy mindössze 1,5 oldalból álló irat. Egy általános megfogalmazásokat tartalmazó dokumentum, amelyben a delegáció tagjai megfogalmazták, hogy mi lenne jó. Ez semmilyen konkrétumokat nem tartalmazott, tehát semmilyen ereje nem is volt. A tényleges tárgyalások csak azután kezdődtek" - fogalmaz a szakértő.

Egy ponton bukott el a béke

A tényleges tárgyalások eredménye pedig az április 15-ei dokumentumban látható. Ebben az alábbi érdekesebb pontok szerepelnek Bendarzsevszkij összefoglalója szerint:

  • Ukrajna állandó státuszú semleges országgá válik
  • Ukrajna semmilyen katonai szövetségnek nem lehet a tagja a jövőben
  • Ukrajna területén nem lehet semmiféle külföldi katonai bázis, sem katonai infrastruktúra, és ilyen célból az ukrán fegyveres erők sem használhatják a külföldön lévő katonai infrastruktúrát
  • nukleáris fegyverek és azok infrastruktúrájának a bárminemű kizárása Ukrajna területéről
  • Ukrajnának adott biztonsági garanciákról szóló pont és azok vétójoga - erről bővebben alább
  • a biztonsági garanciákat USA, Nagy-Britannia, Kína, Franciaország és Oroszország biztosították volna
  • minden egymással szemben meghozott szankció eltörlése
  • minden nemzetközi bíróság előtt 2014 óta lévő peres eljárást lezárnak
  • Ukrajna kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból
  • Ukrajna elismeri AZ OROSZ NYELV HIVATALOS STÁTUSZÁT, és lényegében ÁLLAMNYELVI SZINTRE emeli azt a törvényhozásban, végrehajtásban és bírósági intézményekben
  • - a szerződés hatálya nem terjedt ki Krímre és Szevasztopolra, illetve bizonyos, a szerződésben nem részletezett más területekre (az orosz megszállás alatt lévő területekről van szó, amelyekről későbbi tárgyalások során döntöttek volna).
  • - az ukrán haderő leszerelése: az ukrán fegyveres erők létszámát 85 ezer főben akarta limitálni Oroszország, az ukrán nemzeti gárda létszámát maximum 15 ezer főben. A harckocsik számát a harmadára (342), az aknavetők számát hetedére, stb. Vagyis: a jelenlegi harcoló erők negyede / ötöde lett volna a maximum
  • Ukrajnának továbbá vállalnia kellett volna, hogy semmilyen kis- és középhatótávolságú, 280 km-es hatótávolságot meghaladó rakétát nem tart és nem is fejleszt a területén.

Ez így első látásra akár valóban alapja lehetett volna egy békemegállapodásnak, csakhogy Oroszország a tárgyalások minden körében ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna biztonsági garanciáit az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és Oroszország együttes döntése garantálta volna.

"Lefordítom: vagyis amennyiben a megnevezett garantorok közül bárki (de leginkább maga Oroszország) (ismét) megtámadta volna Ukrajnát, akkor a támadó vétója automatikusan meg is akadályozta volna, hogy onnantól bárki Ukrajna segítségére siessen.

Vagyis az ukrán tárgyalók és döntéshozók jöggal gondolhatták ez alapján, hogy ennek a résznek a konzekvens beemelésével Oroszország valójában
1) csak előkészíti a támadás következő körét
2) miközben a szerződés alapján Ukrajna le kellett, hogy építse a hadseregét
3) az úgy nevezett garanciák pedig a vétójog mellett valójában csak komolytalan fikció"
 
- írja a szakértő, majd hozzáteszi, hogy a tárgyalások még az oroszok észak-ukrajnai - kényszerű - kivonulása után is folytatódtak, de a garanciákról és a vétóról szóló pont esetében nem tudtak továbblépni, így végül megszakadtak.
 
"Ha a jövőben a 2022. tavaszi tárgyalásokról szóló vitákban valaki az orosz narratívát mondja fel ezek után is, mutassuk meg neki a tényeket és a konkrét dokumentumokat"
 
- zárja bejegyzését Bendarzsevszkij Anton.
 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Fogolycsere hozhat áttörést a gázai háború lezárásához?
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 18:35
Amerikai csúcsdiplomaták és regionális szereplők vesznek részt Izrael és a Hamász közvetett tárgyalásainak harmadik napján Egyiptomban.
Nemzetközi Szijjártó Péter kiakadt: „Donald Tusk szerint rendben van, ha valaki felrobbant egy gázvezetéket”
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 17:08
A miniszter Facebookon reagált Tusk tegnapi nyilatkozatára.
Nemzetközi Macron fellélegezhet? Összehozhatta a kiegyezést a bukott miniszterelnök
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 16:42
Lecornu viszonylag sikeresen tárgyalt.
Nemzetközi Trump átlépi a vörös vonalat? Polgármestert és kormányzót küldene börtönbe
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 15:48
Az amerikai elnök ismét fenyegetőzött.
Nemzetközi Közzétették Gáza szomorú listáját: több mint 18 ezer gyerek halt meg Izrael offenzívájában
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 13:55
Az összes áldozat közel harmada gyerek. 
Nemzetközi Izrael megint segélyszállító hajókat tartóztatott fel
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 11:36
Olaszországból indultak az aktivisták.
Nemzetközi Trump a tűzzel játszik: olyan ügybe tenyerelt bele, amibe nem kellett volna?
Kollár Dóra | 2025. október 8. 10:22
Politikai veszteséget is hozhat a jelenlegi kormányzati leállás az Egyesült Államokban. 
Nemzetközi Vlagyimir Putyin elárulta, hány települést foglaltak el az idén
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 06:35
Csaknem ötezer négyzetkilométer területet foglalt el idén az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Nemzetközi A teljes régió stabilitását hátbalőtte Izrael Katarban
Litván Dániel | 2025. október 8. 05:44
Kiderült, miért nem védték meg az amerikai fegyverek Dohát. De mi lesz ebből hosszabb távon? Izrael vörös vonalat lépett át, van még visszaút?
Nemzetközi Tényleg megtámadja Oroszország Lengyelországot? Ezt gondolják a moszkvai fiatalok
Wéber Balázs | 2025. október 7. 18:43
Európában egyre terjed a félelem, hogy Oroszország Ukrajna után egy uniós tagországra is kivetheti a hálóját. A Kreml szerint nincsenek ilyen tervek. De mit gondolnak erről az orosz átlagemberek, és mennyire van elegük a háborúból? Ezt vesszük górcső alá az e heti Nagyítóban.  
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG