Mivel Trump visszatér a Fehér Házba, egyre több politikus és szakértő ösztönzi Európát, hogy vegye kezébe a biztonságát, és ez alól Sikorski sem volt kivétel.
„Európának sürgősen nagyobb felelősséget kell vállalnia a biztonságáért” – mondta az Euractivnak.
Fotó: Wikipédia
A lengyelek az élvonalban
„A megnövekedett védelmi kiadásokkal és a migrációval kapcsolatos határozott döntésekkel Lengyelország az európai politikai döntéshozatal élvonalában van” – tette hozzá.
Míg Trump az első ciklusa során többször is ragaszkodott ahhoz, hogy az Egyesült Államok szövetségesei fizessenek a saját védelmükért, ehhez még a NATO-ból való kilépéssel is fenyegetőzött, ehhez képest Lengyelország mára a szövetség vezetője a védelmi kiadásokban, 2024-ben a GDP több mint 4 százalékát költi, és a tervek szerint 2025-ben ez még tovább is nő.
„Az Európai Unióban megújított hitelességével és az Egyesült Államokkal fenntartott jó kapcsolataival Lengyelország vezető szerepet tölt be Európa ellenálló képességének erősítésében” – vélekedett Sikorski.
Lengyelországban 2023 végén a konzervatív Jog és Igazság pártjának (PiS) kormányát a Donald Tusk vezette centrista koalícióvá váltotta fel, de a jó kapcsolatokat sikerült fenntartania a Trump- és Biden-kormánnyal egyaránt. Brüsszelben azonban üdvözölték a varsói hatalomváltást, Tusk kormánya ugyanis ígéretet tett a jogállamiság helyreállítására az országban, amelyet az uniós intézmények szerint az elődei aláástak.
A történelem szele
Ahogy Trump visszatér a hatalomba, „a történelem szele egyre erősebben fúj” – érvelt Sikorski, hangsúlyozva, hogy „Lengyelország vezetése fel fog emelkedni ehhez az alkalomhoz”.
Sikorski szavai visszhangozták Tusk korábbi kijelentését, miszerint Európa jövője inkább magától Európától függ, nem pedig az amerikai választások eredményétől, „feltéve, hogy Európa végre felnő, és hisz a saját erejében”.
„Bármi is lesz az eredmény, a geopolitikai kiszervezés korszaka véget ért” – írta a lengyel miniszterelnök az X-en november 2-án.
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
