6p

A brit miniszterelnök bejelentette a második világháború óta a legnagyobb újra-fegyverkezési programot. De London csak a GDP 2,5 százalékának megfelelő védelmi kiadásokat vállalt 2027-ig. Lehet, hogy 2034-ig 3,0 százalékot is költhet, de ez csak a következő parlamentben történne meg, és csak akkor, ha a pénzügyi körülmények ezt lehetővé teszik. Káncz Csaba jegyzete.

Amikor az akkori miniszterelnök, Boris Johnson 2021-ben egy dokumentumban felvázolta a következő tíz év kül- és biztonságpolitikai stratégiáját, a világ egészen másképpen nézett ki. A Brexit Nagy-Britannia figyelmét az indo-csendes-óceáni térség felé akarta fordítani, elmélyíteni a szövetségeket olyan országokkal, mint Japán, Ausztrália és India, és korlátozni Kína növekvő befolyását. Londonban a fegyveres erőkre elsősorban expedíciós erőként tekintettek, hogy megfékezzék a regionális válságokat Afrikában, vagy Ázsiában.

Két hete Keir Starmer miniszterelnök kormánya bemutatta új védelempolitikai stratégiáját. A dokumentumban Kína továbbra is „tartós kihívásként” szerepel, Oroszországot azonban mostantól „sürgős és közvetlen fenyegetésnek” tekintik. Az ukrajnai orosz invázió visszaterelte a brit kül- és biztonságpolitika fókuszát Európára.

Taktikai nukleáris fegyverek?

Az Egyesült Királyság rendelkezik a harmadik legnagyobb védelmi költségvetéssel a NATO-államok közül az Egyesült Államok és Németország után. Starmer világossá tette, hogy a britek vezető szerepet akarnak játszani Európában.

Nagy-Britannia nagy fába vágta a  fejszéjét
Nagy-Britannia nagy fába vágta a fejszéjét
Fotó: Depositphotos

Kifejezetten nem zárta ki az Oroszország elleni háborút. „Az a tervünk, hogy háborús és fegyverkezési készséggel rendelkező nemzetté váljunk” – magyarázva a hidegháború vége óta a legnagyobb fegyverkezési offenzívát.

Az új beruházások nagy részét tizenkét nukleáris meghajtású vadász-tengeralattjáró beszerzésére fordítják. Ezeket Ausztrália Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal való partnerségének (Aukus) részeként fejlesztik ki. A britek így tengeri nagyhatalmi hagyományaikra építenek. A hangsúly azonban már nem a Csendes-óceánon van, hanem ismét az Atlanti-óceán északi részén, amelyet a britek meg akarnak védeni az orosz tengeralattjárókkal szemben.

A nukleáris elrettentő erő megújítása szintén költséges. Az Egyesült Királyság jelenleg négy ballisztikus atom-tengeralattjáróval rendelkezik; ezek a skóciai Faslane-on-Clyde-ban állomásoznak, és legfeljebb 16 interkontinentális Trident rakétát hordozhatnak. A robbanófejeket most cserélik le.

Ezzel egyidejűleg az Egyesült Királyság első ízben fontolgatja taktikai nukleáris fegyverek beszerzését vadászrepülőgépek számára.

Ez lehetővé tenné London számára, hogy Oroszország korlátozott taktikai nukleáris fegyverek korlátozott mértékű bevetésére korlátozott ellencsapással válaszoljon.

A dokumentum szerint Nagy-Britanniának meg kellene vitatnia „a NATO nukleáris missziójában való fokozott brit részvétel lehetséges előnyeit és megvalósíthatóságát”. Ez azzal a javaslattal párosul, hogy a Királyi Légierő fontolja meg F-35A-k beszerzését, amelyek a már meglévő F-35B-ktől eltérően nem tudnak repülőgép-hordozóról repülni, de nagyobb hatótávolsággal rendelkeznek.

Az F-35A-k amerikai B61-es atombombákat is hordozhatnának. Nyilvános dokumentumok szerint a légierő Lakenheath-i bázisát már korszerűsítették, hogy B61-esek befogadására is alkalmas legyen.

„Technológiai alapú katonai hatalom”

A csapatok létszámának tömeges növelését azonban nem tervezik. Az aktív katonák száma a jelenlegi 71 ezerről a következő évtizedben akár 76 ezerre is emelkedhet, míg a tartalékosok száma 20 százalékkal nő. A kormány tartózkodik a kötelező katonai szolgálat bevezetésétől.

Cserébe viszont a csapatokat csúcstechnológiával látják el. „Az Egyesült Királyság vezető, technológiai alapú katonai hatalommá válik, amely elrettent, harcol és győzelmet arat a folyamatos innovációnak köszönhetően” – olvasható a stratégiai dokumentumban.

„A mai fenyegetések kiszámíthatatlanabbak, mint a hidegháború vége óta bármikor” – emelte ki John Healy védelmi miniszter a Parlamentben. Ezért az Egyesült Királyság követni akarja az ukrán drónok telepítésének példáját, és be akar fektetni a támadó kiber-képességekbe és a mesterséges intelligenciába.

Egy úgynevezett „digitális célzási hálózatot” terveznek, amely valós időben elemzi majd a harctérről érkező adatokat. A mesterséges intelligencia segít majd eldönteni, hogy egy célpontot a légierővel, drónnal vagy kibertámadással lehet-e a leghatékonyabban megtámadni. Felállítanak egy külön erre a célra létrehozott Kiber- és Elektromágneses Parancsnokságot is.

A konkrét sebezhetőségeket vizsgálva a felülvizsgálat kiemeli a szigetország függőségét a tenger alatti internetkábelektől (a globális adatok több mint 95 százalékát ezeken keresztül szállítják), a külső élelmiszerellátástól való függőséget (50 százalék), a Norvégiából származó földgáztól való függőséget (az Egyesült Királyság gázimportjának 77 százaléka onnan származik), valamint a ritkaföldfém ásványokhoz (lítium, kobalt, grafit, nikkel) való hozzáférés szükségességét.

„Védelmi osztalék”

„Ha a politikai retorika fegyver lenne, Nagy-Britannia legyőzhetetlen lenne” – kommentálta cinikusan a dokumentumot a Financial Times. Valójában fennáll a veszélye, hogy Starmer védelmi stratégiájáról kiderül, hogy ugyanolyan papírtigris, mint négy évvel ezelőtt Johnsoné volt. Ugyanis az, hogy Starmer honnan akarja előteremteni az összes pénzt az újrafegyverkezésre, továbbra is az ő titka marad.

A katonai kiadások a hidegháború vége óta csökkennek

A hidegháború vége óta a brit védelmi kiadások a GDP jóval több, mint 4 százalékáról 2,2 százalékra csökkentek. Idén tavasszal Starmer bejelentette, hogy 2027-ig 2,5 százalékra emelik, a további milliárdokat a fejlesztési segélyekből vonják el. A stratégiai dokumentumból azonban kiderül, hogy ennél jóval több erőfeszítésre lesz szükség. Ráadásul a NATO valószínűleg hamarosan dönt a GDP 3,5 százalékának megfelelő kiadási célról.

A kormány a hazai védelmi iparba történő beruházást gazdaságélénkítő programként próbálja eladni a lakosságnak. A hidegháború utáni „békeosztalékra” hivatkozva Starmer „védelmi osztalékról” beszél, amely az átlagemberek pénztárcájában is érezteti majd hatását.

De még Starmer Munkáspártján belül is vannak kétségek. Az a tény, hogy tizennégy év óta az első szociáldemokrata kormány az újrafegyverkezést helyezi előtérbe, egyre nagyobb ellenállásba ütközik. „Ez szörnyű pazarlás, miközben az infrastruktúránknak pénzre van szüksége” – mondja Diane Abbot, az alsóház régi baloldali képviselője. „És botrányos, amikor ezzel egy időben a jóléti államot is megnyirbálják.”

Tekintettel a rekordmagas államadósságra és a stagflációban vergődő gazdaságra, erősen kérdéses, hogy a befektetők elfogadnák-e a költségvetési szabályok enyhítését, és elfogadható feltételek mellett több pénzt adnának-e kölcsön az államnak. Az adóemelések ezért valószínűleg szintén napirenden lesznek – bár Starmer kategorikusan kizárta ezeket a 2024 nyarán megrendezett alsóházi választások előtt.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Az angliai várólisták betegeinek fele semmilyen ellátást sem kap – csak vár
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 2. 15:01
Az angliai Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) új adatai szerint a kórházi várólistán szereplő betegek közel fele semmilyen ellátásban nem részesült azóta, hogy háziorvosuk beutalta őket – még az első szakorvosi vizsgálatra vagy diagnosztikai vizsgálatra sem került sor.
Nemzetközi Ukrajna dróncsapást mért a rjazanyi orosz olajfinomítóra
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 2. 14:31
Az ukrán hadsereg szerint szombaton nagyszabású dróntámadás sorozatot hajtott végre több oroszországi célpont ellen, köztük egy jelentős olajfinomító, katonai repülőtér és egy hadiipari gyár ellen.
Nemzetközi The Guardian: Izrael okozta a gázai éhínséget
Wéber Balázs | 2025. augusztus 2. 14:05
Izrael ellenőrzi, hogy mennyi élelem jut be a Gázai övezetbe, és azt is pontosan tudja, hogy mennyi szükséges az ott élő palesztinok életben maradásához. Ennél azonban csak lényegesen kevesebb élelmet engedett be az övezetbe március és június között, állítja a brit lap tényfeltáró cikke. Gázában most a legrosszabb forgatókönyv szerinti éhínség bontakozik ki.
Nemzetközi A SpaceX új legénységet hozott a Nemzetközi Űrállomásra – de még mindig elmarad az orosz rekordtól
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 2. 13:45
A négy amerikai, orosz és japán űrhajós a NASA Kennedy Űrközpontjából való felszállás után SpaceX kapszulájukban mindössze 15 óra alatt érkezett meg. Érkezésükkel az állomáson jelenleg 11 fő tartózkodik.
Nemzetközi Most egy ötödik vulkán is kitörésre készül Kamcsatkán
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 2. 13:01
Négy vulkán is kitört Oroszország távol-keleti félszigetén, Kamcsatkán, a közelmúlt földrengése nyomán, és most egy ötödik intenzív aktivitást mutat, ami kitöréshez vezethet – közölte szombaton a térségi katasztrófavédelmi főigazgatóság sajtószolgálata. A hatóságok arra kérik a helyi lakosokat és a turistákat, hogy ne közelítsék meg a vulkánokat.
Nemzetközi Örmény-amerikai közös katonai gyakorlat lesz
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 2. 12:31
A nemzetközi békefenntartó missziókban való részvételre való felkészülés részeként Örményország ad otthont az Eagle Partner 2025 örmény-amerikai közös gyakorlatnak.
Nemzetközi Indiára nem hat Trump fenyegetése
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 2. 12:01
Indiai tisztviselők kijelentették, hogy továbbra is vásárolnak olajat Oroszországtól, annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök büntetéseket ígért, jelentette szombaton a New York Times.
Nemzetközi Nem a kínaiak ihatják meg Trump brazil kávévámjának levét
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 2. 11:31
Donald Trump amerikai elnök kormányzata 50 százalékos importvámot vet ki a brazil kávéra augusztus 6-tól, ami alapjaiban forgathatja fel a világ legnagyobb termelőjétől érkező kávébab globális kereskedelmét. Az intézkedés nemcsak az amerikai feldolgozók és kávézók ellátását nehezíti meg, de új lendületet adhat a kínai importnak is, miközben a kereskedők közvetett útvonalakat keresnek az amerikai piac eléréséhez.
Nemzetközi Kármentés majd katasztrófa az EU-Trump megállapodás
Bózsó Péter | 2025. augusztus 2. 10:02
Az amerikai elnök csütörtökön írta alá rendeletét, amely bevezeti az új vámtarifákat egy héttel a Donald Trump által korábban kitűzött augusztus elsejei határidő után. Az Európai Unió még ez előtt kötött megállapodást az elnökkel. Megoszlanak a vélemények ennek értékeléséről.
Nemzetközi Láthatatlan, de kemény választ adott Trump a volt orosz elnök szavaira
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 2. 09:31
Két atomtengeralattjáró „megfelelő régiókba” való telepítését rendelte el az amerikai elnök, válaszul Dmitrij Medvegyev, az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának alelnökének „rendkívül provokatív” kijelentéseire.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG