„Kérjük, ne féljenek! Szabadon elmehetnek, mi a forradalmi erőkhöz tartozunk!” – egy telefonnal rögzített videón izgatott szír lázadók nyitogatják a nehéz vasajtókat egy börtönre hasonlító épületben, az ajtók kémlelőnyílásán pedig megszeppent nők és kisgyerekek látszanak. Zavaruk nem meglepő, hiszen eddigi börtönükben élték meg azt, hogy megbukik az országot több mint 10 éve markában tartó, orosz támogatást élvező, hivatalos titulusa szerint elnök, de egyébként diktátor Bassár el-Aszad. Most azonban szabadok.

December 8. emlékezetes nap lesz, hiszen ekkor kiáltották ki a szíriai lázadók, hogy hivatalosan is megdöntötték az Aszad-rezsimet, azután, hogy előtte egy nappal, szombat este az országot uralma alatt tartó elnök elmenekült az országból – családjával együtt jó szövetségesénél, Vlagyimir Putyinnál talált menedéket Moszkvában.

A kialakult hatalmi vákuumot a jelenlegi állás szerint a Hayat Tahrir al-Sham (röviden HTS vagy magyar fordításban Levantei Felszabadítási Szervezet) töltheti meg, az egykoron elég komoly terrorizmusközeli gyökerekkel rendelkező szervezetet többek közt az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is terrorszervezetként tartja számon – igaz, ennek felülvizsgálatát a britek már megígérték.

Ami jelenleg biztos, az az, hogy a HTS évek óta egyre tudatosabban távolodik a terrorista múlttól, és visszafogottságot mutat, az Idlib városában évek óta működik a hozzájuk köthető Szíriai Megváltás Kormánya (SSG), amely egyfajta alternatív kormányzatként vezette a nagyvárost, Aszad bukása után pedig a következő szír kormány gerincét adhatja majd. Egy nem Szíriában élő, de szír állampolgárságú forrásunk egyébként így értékelte az SSG potenciális hatalomátvételét:

most bizakodunk azzal kapcsolatban, ami történt, talán 15 év után végre megmutathatom majd a gyerekeimnek a szülőföldjüket. Amit ők (a lázadók) ígérnek, egyelőre nagyon jól hangzik, reméljük, hogy a cselekedeteik is összhangban lesznek ezzel.

Megviselt ország, széttört családok

Cikkünk írásakor a szíriai helyzet minden szempontból képlékeny, és miközben Aszad elűzése után éppen új vezetés születik a rezsim romjain, beszélnünk kell a rendkívül nehéz helyzetben élő szír nőkről és gyermekekről. A fentebb már említett videóban láható megrettent nők és gyerekek börtöneiket elhagyhatták, azonban egy leendő új szír kormánynak nagyon komoly feladata lesz a kiszolgáltatottabbak helyzetének javításán.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosának irodája (OHCHR) 2023 júniusában például egészen lesújtó képet mutatott be a nők helyzetéről Szíriában. Mint írták, a több mint tíz éve húzódó konfliktus ellehetetlenítette, hogy a nők és a lányok gyakorolhassák legalapvetőbb jogaikat, például az élelemhez és az egészséghez való jogot: a Szíriában számon tartott, közel 6 millió olyan ember, aki nem jut megfelelő mennyiségű élelmiszerhez, 74 százalékuk nő. A nők által vezetett egyszülős háztartásokban kétszer nagyobb volt az esélye annak, hogy nem tudják kielégíteni az alapvető szükségleteket.

Azok a nők, akik a fegyveres konfliktus miatt menekülttáborokba kényszerültek, még nehezebb körülmények közt élnek, az ilyen egyszülős háztartások esetében 92 százalék nem tudja ellátni az alapvető szükségleteit – áll az OHCHR jelentésében.

Miközben Szíriában országszerte emberek ezrei szabadulnak ki az Aszad-rezsim horrorbörtöneiből, rengeteg családban epekedve várják azt, hogy az egykori kormányerők által elhurcolt családfők hazatérhessenek, hiszen mint ahogy a fenti adatok is mutatják, a társadalmi berendezkedés és a hagyományos, a vallási alapokhoz köthető szerepeknek köszönhetően rendkívül megviseli a családokat a férfiak hiánya. Az OHCHR jelentése szerint 2023-ban is nők tízezrei keresték elhurcolt férjeiket és apáikat – a bebörtönzöttek nyilvánvaló és egyértelmű szenvedése mellett egyébként a nemzetközi jog a hátrahagyott családtagok szenvedését is különösen kegyetlen bánásmódként tartja számon.

Szegény nők

A nemi alapú erőszak aluldokumentált, ám jelentős probléma az országban. Az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) 2024 második negyedévében készült jelentése szerint több mint 50 ezer szír nőt ért ilyen jellegű támadás, ám a valódi szám ennél magasabb lehet, ugyanis bár az UNFPA számos segélyközpontot működtet a régióban, ezek igénybevételét stigmák övezik. Ezzel az átélt erőszak, amelynek előfordulási arányát olyan tényezők, mint például a szegénység, a megélhetési nehézségek és a fegyveres harcok tovább növelik, a nők titka marad.

A konfliktus éveiben megugrott a gyermekházasságok aránya is: a Girls Not Brides nemzetközi koalíció honlapján elérhető adatok bár nem a legfrissebbek, ugyanis a 2010-es évek közepéről származnak, azt így is jól mutatják, hogy rendkívül aggasztó tendencia. A szír lányok 15 százaléka házasodik meg 18 éves kora előtt, míg 3 százalékot már 15 éves koruk előtt férjhez kényszerítenek. A legtöbb gyermekházasságot Daraa környékén kötötték, itt a 20-49 éves nők több mint negyede 18 éves kora előtt ment férjhez, míg a Damaszkusz környéki, de a városon kívül eső területeken ez az arány 25 százalék volt.

A Girls Not Brides emlékeztetett arra, hogy a gyermekházasság mindazonáltal nemcsak az Aszad-rezsim alatt élő népesség sajátossága volt, hanem a lázadók által elfoglalt területeken ezeket egészen egyszerűen nem tudták regisztrálni – sőt, a probléma a fegyveres konfliktus kirobbanása előtt is létezett a társadalomban.  

Egészségügyi pokol

Végül ha a szír nők és lányok előtt álló kihívásokról beszélünk, az egészségügy helyzetét sem lehet ignorálni: az UNFPA 2024-es jelentése szerint az ország egészségügyi rendszere jelentős nehézségekkel küzd, mivel a létesítmények közel 40 százaléka nem működik, vagy nem teljes mértékben működik, ez pedig több mint 4,8 millió rászoruló embert érint. A felülvizsgálat kiemelte, hogy 2022 és 2023 között csökkent a működő egészségügyi létesítmények száma, ez többek közt pedig pont olyan szolgáltatásokat érintett kritikusan, mint a sürgősségi szülészeti ellátás.

A jelentés készítői a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatások riasztóan alacsony elérhetőségét állapították meg, a kormány ellenőrzése alatt álló területeken átlagosan csak a nők 36 százaléka jutott hozzá ezekhez.

Az ellátás minőségével is komoly problémák voltak, így például a terhességgondozás során olyan alapvetésekben is hiányosságokat találtak, mint a vérnyomásmérés következetessége, és a vastabletták, vagy a vitaminok elérhetősége. A felülvizsgálat súlyos alultápláltságra és vérszegénységre is rámutatott a nők és lányok, különösen a tizenéves anyák körében.

Lesz feladat

Az összességében tehát egyértelműnek tűnik, hogy egy felálló új szír kormánynak rengeteg teendője lesz a társadalom egyik legkiszolgáltatottabb csoportjának számító nők körülményeinek javításában – már amennyiben a HTS valóban meg szándékozik tartani a jól hangzó, egy elfogadóbb és élhetőbb Szíria kiépítéséről szóló ígéreteket. A fegyveres konfliktusoktól, belháborútól sújtott, egy diktátor alól szabaduló országban bőven lesz teendő – azt már az idő mutatja majd meg, hogy erre valóban megvan-e a hajlandóság a leendő vezetés részéről.