Mohamed Muizzu elnök „Népi Nemzeti Kongresszus” (PNC) pártja az előzetes eredmények szerint a mandátumok több, mint kétharmadát szerezte meg a vasárnapi általános választáson. A választók így támogatták Muizzu irányvonalát, amely a Kínával való szorosabb gazdasági és katonai kapcsolatokra irányul - a hagyományos partner India rovására.
A választási bizottság előzetes számlálási eredményekre hivatkozó közlése szerint a PNC a 93 parlamenti hely több mint kétharmadát szerezte meg, 66 mandátummal. A leköszönő parlamentben az elnöki pártnak csak nyolc mandátuma volt. A korábban kényelmes parlamenti többséggel rendelkező, India-barát MDP ellenzéki párt az előzetes eredmények szerint mintegy tucatnyi mandátummal egyértelmű vereséget szenvedett.
Fotó: Youtube
Stratégiailag fontos helyszín
Muizzut múlt szeptemberben azzal az ígérettel választották meg elnöknek, hogy kiebrudalja az indiai biztonsági erőket az országból.
Márciusban India megkezdte katonáinak kivonását, akik korábban a Maldív-szigeteken állomásoztak, hogy hosszú tengeri határain járőrözzenek.
A választási kampány során az elnök nagy szerződéseket ítélt oda kínai állami vállalatoknak az infrastruktúra bővítésére, mint például a 200 millió dolláros Kína-Maldív-szigetek Barátsági Híd.
Januárban Muizzu Pekingbe utazott állami látogatásra, és a két ország 20 megállapodást írt alá, amelyek az infrastruktúra, a kereskedelem, a gazdaság, a környezetbarát fejlesztés, a támogatások és más fejlesztési projektek terén való együttműködésről szóltak. Ezek között szerepel mintegy 127 millió dolláros támogatás a fővárosban lévő utak fejlesztésére és 30 ezer szociális lakás építésére Maleuban.
Kormánya emellett a múlt hónapban megállapodást kötött Kínával "katonai támogatásról".
Február 5-i elnöki beszédében Muizzu elmondta, hogy a Maldív-szigeteknek meg kell erősítenie katonai képességeit, és védelmi erői hamarosan elérik az ország 900 ezer négyzetkilométeres kizárólagos gazdasági övezetének éjjel-nappali felügyeletét.
Peking a Maldív-szigetek legfontosabb hitelezője. Nem véletlen, hogy India és az Egyesült Államok gyanakodva figyelik a kínai befolyás terjeszkedését az Indiai-óceánon.
Az USA névjegye
Mike Pompeo volt amerikai külügyminiszter még 2020-ban jelentette be, hogy az USA nagykövetséget nyit a szigetcsoporton, 54 évvel azután, hogy a két ország felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Válaszul a kínai kommunista párt szócsöve dühödt szerkesztőségi állásfoglalásban nevezte „mérgezőnek” Pompeo ázsiai politikáját.
A Maldív-szigetek az Indiai-óceán stratégiailag fontos pontján található. A nemzetközi kereskedelmi útvonalak közvetlenül az 1192 korallsziget mellett haladnak el.
A szigetcsoport legészakibb szigete csupán 500 kilométerre fekszik India legdélibb csücskétől. Márpedig a mindössze 300 négyzetkiloméren elterülő szigetcsoport évek óta geopolitikai huzakodás tárgya Kína és India között.
Új-Delhi attól tart, hogy a Maldív-szigetek politikai vezetését kilóra megvette Peking és ezzel India befolyása tovább csökken az Indiai-óceánon. India egyre növekvő frusztrációval figyeli, ahogyan Kína az elmúlt években szisztematikusan építi ki a dominanciáját a szomszédságában.
A kínai „gyöngysor”
Új-Delhi számára Peking úgynevezett ’Tengeri Selyemút’ projektje kimondottan irritáló, amelynek keretében a kínaiak kikötőkbe, ipari létesítményekbe és olajvezetékekbe invesztálnak olyan – Indiával szemben többnyire ellenséges – szomszéd országokba, mint Mianmar, Srí Lanka, Banglades és Pakisztán. Nyugati és indiai geostratégák már időben figyelmeztettek arra a ’gyöngysorra’ – vagyis kínai kikötők egész sorára, amellyel Peking a teljes Indiai-óceánt ellenőrzése alatt tarthatja.
Fotó: Quora
Ezeken a tengeri útvonalakon bonyolódik a világkereskedelem 80 százaléka.
Kína, érzékelve saját sebezhetőségét ebben a térségben, mindig is kiemelt figyelmet fordított ezekre a tengeri útvonalakra. Ettől függ nagyrészt fenomenális gazdasági növekedése, amely a Közel-Keletről Kína keleti partvidékére irányuló energiaáramláson, valamint az Indiába, a Közel-Keletre, Afrikába és Európába konténerek százaiban szállított feldolgozott áruk kiáramlásán alapul.
Kína hátránya, hogy a néphadsereg (PLA) haditengerészete nem elég erős ahhoz, hogy elegendő erőkivetítést alkalmazzon a térségben, bár Dzsibutiban (Kelet-Afrika) és Gwadarban (Pakisztán) bázisokat létesített, hogy felmutassa zászlaját egy kulcsfontosságú térségben - az Indiai-óceán északnyugati részén. Ez a Közel-Kelettől a Malakkai-szorosig és Kína keleti partvidékéig, a fő gyártási övezetéig húzódik. A maldív és Srí Lanka-i támogatás rendelkezésre állása a haditengerészeti jelenlétéhez erőtöbbszöröző lesz.
A muszlim vulkán
Miközben nagyhatalmi vetélkedés folyik a szigetcsoportért, aközben az ország egyre inkább az iszlám fundamentalizmus egyik bázisává alakul. A 400 ezer lakosú országból több iszlamista ment harcolni a Közel-Keletre, mint az 1,4 milliárd lakosú Indiából, amely ország lakosságának 14 százaléka muszlim.
A Maldív-szigetek lakosainak 100 százaléka szunnita muszlim és a 2008-ban elfogadott alkotmány kimondja, hogy „nem-muszlim nem lehet a Maldív-szigetek állampolgára”.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Igaz, volt honnét erősödni. 
