Hatalmasat futott a nyugati médiában Orbán Viktornak az a kijelentése, amelyet az M1-nek adott interjúban tett a hétvégén.
"Egy fillért se"
A miniszterelnök, akit múlt héten fogadott Donald Trump Floridában, ugyanis a volt amerikai elnökre utalva kijelentette: „Tehát ő a következőket mondja. Először is az ukrán–orosz háborúba ő nem fog adni egy fillért se. Ezért vége is lesz a háborúnak, mert nyilvánvaló, hogy Ukrajna önmagában nem áll meg a lábán.”
A miniszterelnök nyilatkozatát átvette többek között a brit BBC, a The Guardian és a The Independent, a német Der Spiegel és a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a brüsszeli Politico, a francia Le Monde, az amerikai CNN, a The Hill, a The Daily Beast – és a sort még lehetne folytatni (nem csak a nyugati médiával).
Orbán Viktor az interjú további részében kifejtette: a Republikánus Párt „ma az amerikai törvényhozásban megakadályozza, hogy a demokraták pénzt tudjanak adni a háborúba”, „Trump elnök úr” pedig újbóli elnökké választása esetén „nem is tesz ilyen kezdeményezést, ő nem fog adni egy fillért se”, és „ő azt is mondja, hogy nem akarja finanszírozni az európaiak helyett Európa biztonságát. Ha az európaiak félnek az oroszoktól, vagy általában szeretnének egy magas szintű biztonságot, akkor fizessenek érte.”
A miniszterelnök szerint Trump ezt már elnöksége idején, egy NATO-csúcson „világosan megmondta. Nekünk is megmondta.”
De valóban elengedné-e Ukrajna kezét a republikánusok vezére, ha megnyeri a novemberi elnökválasztást? Mit lehet tudni a külpolitikai víziójáról és az ukrajnai háborúval kapcsolatos terveiről?
Egy nap alatt befejezné a háborút
Az tény, hogy Trump – akinek segítői a 2016-os elnökválasztások előtt gyanús kapcsolatokat tartottak fel Oroszországgal, a Kreml pedig a győzelme érdekében avatkozott be a választásokba például a közösségi médián keresztül az amerikai Mueller-jelentés szerint – az elmúlt két évben több alkalommal is hangot adott kétségeinek az ukrajnai háború további amerikai támogatásával kapcsolatban.
Tegyük persze hozzá, hogy ezek a megszólalások általában belpolitikai célokat is szolgálnak. Ráadásul Trump stílusához hozzátartoznak a hangzatos beszólások, fenyegetések vagy éppen ígéretek, amelyeket nem feltétlenül követnek majd tettek. Érdemes tehát fenntartásokkal kezelni, amit mond, mégha persze nem is szabad negligálni. Csak néhány példa:
Trump már 2022 májusában, kevesebb mint három hónappal az ukrajnai orosz invázió kezdete után kritizálta az Ukrajnának szánt költéseket.
„A demokraták további 40 milliárd dollárt küldenek Ukrajnába, miközben az amerikai szülőknek még a gyerekeik etetése is problémát okoz” – jelentette ki azzal kapcsolatban, hogy az amerikai törvényhozók épp a támogatásról szóló csomag elfogadására készültek.
2023 májusában a CNN egyik talk show-jában arra a nézői kérdésre, hogy pártolja-e Ukrajna katonai támogatását, és hogyan kezelné az orosz elnök, Vlagyimir Putyin jelentette fenyegetést, azt válaszolta: ha ő lett volna az amerikai elnök, akkor az ukrajnai háború nem történt volna meg. Ha pedig ő lenne most az elnök, akkor „egy nap alatt, 24 órán belül lerendezné”.
Ennek érdekében találkozna Putyinnal és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
„Mindegyikőjüknek vannak gyengeségei és erősségei, és a háború 24 órán belül le lenne rendezve. Véget érne, abszolút véget érne”, mondta. További részletekkel a béketeremtés módjáról nem szolgált.
Arra a kérdésre, hogy Oroszország vagy Ukrajna győzelmét kívánja-e, nem adott egyértelmű választ. Annyit mondott, hogy "nem győzelemben és vereségben” gondolkodik, hanem a vérontást szeretné megállítani. És azt is akarja, hogy Európa „több pénzt tegyen bele”, és hozza egyensúlyba a költéseit (az amerikai költésekkel).
Tavaly júliusban, egy pennsylvaniai kampányrendezvényen ismét azt szorgalmazta, hogy függesszenek fel minden Ukrajnának folyósított támogatást addig, amíg az amerikai titkosszolgálatok nem adnak ki minden információt Joe Biden amerikai elnök és fia, Hunter Biden állítólagos korrupt ukrajnai üzleteivel kapcsolatban.
Idén februárban egy kampányrendezvényén pedig már arra tett utalást, hogy újbóli elnöksége esetén az Egyesült Államok nem védené meg egy esetleges orosz támadástól a „nem fizető” NATO-tagországokat.
Azaz nem csak Ukrajna esetében helyezte kilátásba a támogatás megvonását.
Brüsszeli értesülések szerint az uniós vezetők egyre inkább aggódnak amiatt, hogy Trump mind az Ukrajnának adott katonai és pénzügyi segítséget, mind a NATO-ban vállalt hozzájárulást jelentősen csökkentené, az EU-val szemben pedig kereskedelmi háborúra készülhet.
Rossz ómen
A CNN egyébként megkereste Trump kampánycsapatát Orbán Viktor kijelentésével kapcsolatban, egyelőre nem kapott választ.
A volt elnök korábbi tanácsadói közül többen azt mondták az amerikai csatornának, hogy Trump újabb elnöksége alapvető elmozdulást jelentene „Amerika saját magáról alkotott vízióját és világban játszott szerepét” tekintve, ami szerintük akár a NATO-ból való kivonulással és a más szövetségek iránti elkötelezettség csökkenésével járhat.
Az mindenesetre tény, hogy Trump elnökként, ha akarja, egyedül is meg tudja akasztani az Ukrajnának szánt támogatási csomagokat, hiszen a Kongresszus által hozott törvényeket erről az elnöknek is alá kell írnia ahhoz, hogy életbe lépjenek.
Beszédes tény az is, hogy az Ukrajna újabb, 60 milliárd dolláros katonai támogatását is magában foglaló csomag elfogadása tavaly év vége óta csúszik a Kongresszusban.
A republikánus képviselők ugyanis ezt az amerikai határbiztonságra fordított kiadások növeléséhez kötik, és ebben Trump is nyíltan támogatja őket.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
Erősen kérdéses a KSH módszertana. 
