Irán keze elérne a nigeri uránig?

Niger döntése a Washingtonnal kötött terrorellenes szövetség megszüntetéséről azután született, hogy az Egyesült Államok magas rangú tisztviselői azzal vádolták az országot kormányzó juntát, hogy titokban vizsgálja annak lehetőségét, hogy Irán hozzáférését kapjon az afrikai ország jelentős uránkészleteihez - írja a The Wall Street Journal. Az Egyesült Államok úgy értesült, hogy egy ilyen jellegű megállapodásról folytatott megbeszélések januárban történtek, amikor a nigeri junta által kinevezett miniszterelnök, Ali Mahaman Lamine Zeine Teheránban találkozott Ebrahim Raiszi elnökkel és más magas rangú iráni tisztviselőkkel.

Nyugati tisztviselők februárban úgy nyilatkoztak, hogy a Niger és Irán közötti tárgyalások már nagyon előrehaladott szakaszba érkeztek. Egy az ügyet jól ismerő forrás elmondta, hogy a két fél aláírt egy előzetes megállapodást, amely lehetővé teszi Teherán számára, hogy Nigerből szerezzen be uránt. Mások hozzátették, hogy az üzlet azonban még nem zárult le.

Jó két hete Molly Phee, az Egyesült Államok afrikai ügyekért felelős helyettes külügyminisztere a nigeri fővárosba, Niameybe utazott, hogy a juntával tárgyaljon a két ország jövőbeli kapcsolatairól, és a külügyminisztérium megfogalmazás szerint arról is, hogy Niger „térjen vissza a demokrácia útjára.” Phee-t Celeste Wallander, a védelmi minisztérium magas rangú tisztviselője és Michael Langley tábornok, az Egyesült Államok afrikai parancsnokságának vezetője is elkísérte.

A nagyon feszült találkozók során Phee ismertette Washington aggodalmát az Iránnal kötött megállapodás miatt, és amiatt is bírálta a juntát, hogy nem történt előrelépés Nigerben a választott kormányzáshoz való visszatérésben. Továbbá tolmácsolta az Egyesült Államok aggodalmát az orosz katonai kiképzők és felszerelések közelgő érkezésével kapcsolatban.

„A nigeri kormány visszautasítja az amerikai delegáció vezetőjének hamis állításait, amelyek szerint titkos megállapodást írt alá az uránról az Iráni Iszlám Köztársasággal" – jelentette ki Amadou Abdramane őrnagy a junta szóvivője.

Felmondták az Amerikával kötött katonai egyezményt

A nigeri katona vezetés ezek után március 16-án felmondta az Egyesült Államokkal kötött katonai egyezményt, amiről a hazai sajtó és a BBC is beszámolt.

„Az Egyesült Államok jelenléte a Niger Köztársaság területén illegális, és megsért minden olyan alkotmányos és demokratikus szabályt, amely megkövetelné, hogy konzultáljanak egy szuverén néppel egy idegen hadsereg állomáztatásáról a területükön" - mondta Abdramane őrnagy a nemzeti televízióban.

Azt is állította, hogy az amerikai delegáció azzal vádolta Nigert, hogy titkos megállapodást kötött Iránnal urán szállítására. Abdramane ezredes „cinikusnak" és „a második iraki háborúra emlékeztetőnek" minősítette a vádat teszi hozzá a The Wall Street Journal.

Vagy talán mégsem akarják az amerikaiak távozását?

Az Egyesült Államok „vegyes jelzéseket" kapott Nigerből, miután a kormányzó junta bejelentést tett arról, hogy visszavonta azt a megállapodást, amely lehetővé tette az amerikai csapatok működését a nyugat-afrikai országban - mondta múlt kedden az amerikai légierő tábornoka, Charles Quinton Brown, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke – értesült a Reuters. Nem fejtette ki részletesebben ezeket a vegyes jelzéseket, de úgy tűnt, hogy megjegyzései a nigeri juntán belüli legalábbis részleges támogatásra utalnak az Egyesült Államok folyamatos katonai jelenlétéhez.

„Továbbra is tartjuk a kapcsolatot a CNSP-vel (Nemzeti Megmentés Tanácsa), és további pontosítást várunk észrevételeikről, valamint megvitatjuk a lehetséges következő lépéseket” – mondta Washingtonban Vedant Patel helyettes külügyi szóvivő.

Mekkora az amerikai jelenlét?

A BBC szerint, legalább 650 amerikai katona tartózkodik jelenleg Nigerben, míg a Reuters ezer katonáról tud. A 2012-ben aláírt „haderő státuszáról” szóló megállapodás körülbelül 1 000 amerikai katona és polgári védelmi személyzet számára engedélyezte, hogy Nigerből tevékenykedhessen, amely központi szerepet játszik az amerikai hadsereg Száhel-övezetében folytatott katonai műveleteiben – foglalja össze az Aljazeera. Az amerikai hadsereg üzemelteti a 101-es Légibázist Niger fővárosában, Niameyben. Továbbá egy drónbázist, ami a 201-es Légibázis. 2016-ban az Egyesült Államok körülbelül 100 millió dollárt fektetett be a drónbázis felépítésébe a központi fekvésű Agadez városában, Niameytől 750 km-re északkeletre. A bázist 2018 óta az Iszlám Állam és az al-Kaidához köthető fegyveresek megfigyelésére és a tágabb Száhel-övezetben tevékenykedő fegyveresek megfigyelésére használták.

A Száhel-övezeti bázis fontos Washington számára a fegyveres csoportok elleni műveleteihez a régióban, „de valójában az olyan országok, mint Oroszország és Kína elleni nagyhatalmi fellépés is mögötte van,” – kommentálta az Aljazeera washingtoni tudósítója, Shihab Rattansi.

Az erős emberek, úgy tűnik, szeretik egymást

Niger tavaly július óta katonai junta uralma alatt áll, amikor a Abdourahmane Tchiani vezette elit őrség őrizetbe vette Mohamed Bazoum demokratikusan megválasztott elnököt, és Tchianit az ország vezetőjévé nyilvánította.

Jevgenyij Prigozsin, az orosz állam által finanszírozott Wagner katonai csoport néhai alapítója a puccsot a nyugati gyarmatosítóktól való régóta esedékes felszabadulásként értékelte.

A puccs után a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) Bazoum azonnali visszaállítását követelte, erőszakkal fenyegetve a katonai kormányt. Oroszország óva intette az ECOWAS-t az ilyen lépésektől.

Niger ezután kiutasította a francia és más európai katonai csapatokat, ebben követve a szomszédos Mali és Burkina Faso példáját, a szomszédos országokét, amelyben szintén katonai puccsot hajtottak végre az elmúlt években. Franciaország bezárta nigeri nagykövetségét.

Az Egyesült Államok a puccs után néhány segélyt is felfüggesztett, de decemberben felajánlotta, hogy bizonyos feltételek mellett helyreállítja a kapcsolatokat. Az ECOWAS februárban feloldotta a legtöbb szankciót is. A puccs után az amerikai hadsereg stabilizálta erőit Nigerben, és katonái egy részét a fővárosi 101-es Légibázisról a 201-es Légibázisra helyezték át. Úgy tűnt, hogy a junta a franciáknál enyhébb irányvonalat vett fel az Egyesült Államokkal szemben, de ez most megváltozott.

Eközben Malihoz és Burkina Fasóhoz hasonlóan Niger is Oroszországhoz fordult támogatásért. Decemberben egy orosz delegáció járt Niameyben és januárban Ali Mahamane Lamine Zeine nigériai miniszterelnök Moszkvába látogatott, hogy megvitassa a katonai és gazdasági kapcsolatokat.