Az Európai Unió eddigi legnagyobb, tíz országot érintő bővítésének 20. évfordulójáról emlékeztek meg az Európai Parlamentben (EP) április 24-én. Az ünnepi ülésre a június 6-9. között – Magyarországon június 9-én – megrendezendő európai parlamenti választások előtti utolsó strasbourgi plenáris ülés utolsó előtti napján került sor.
Az eseményre meghívást kaptak az Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott új tagállamok, Magyarország mellett Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Málta, Szlovákia és Szlovénia akkori kormány, illetve államfői is, valamint részt vett rajta az Európai Parlament mostani elnöke, Roberta Metsola mellett az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen, de meghívást kapott Pat Cox, az EP, és Romano Prodi, az EB akkori elnökei is.
Fotó: EP - 2024
Magyarországot Medgyessy Péter volt kormányfő képviselte, aki – mint emlékezhetünk – néhány hónappal az uniós csatlakozás után, augusztusban lemondott, részben pont az akkori európai parlamenti választásokon elért MSZP-s, gyengének ítélt eredmény miatt. Csak érdekességképpen, a Fidesz 47,4 százalékkal nyert, és 12 képviselőt küldhetett az EP-be, az MSZP 34,3 százalékkal végzett (9 képviselő), az SZDSZ 7,77 százaléka két, az MDF 5,33 százaléka egy EP-képviselői helyet ért, a MIÉP 2,35 százalékkal zárt a bejutási küszöb alatti legerősebb pártként.
A nosztalgikus hangulatot tovább erősítve előkerestük az akkori, Strasbourgban rendezett csatlakozási ünnepség felvételeit, Magyarországot Szili Katalin, az akkor még az MSZP-ben politizáló házelnök helyett valamilyen okból Mandur László, a parlament szintén szocialista alelnöke képviselte, aki ünnepélyesen átadta a magyar lobogót felvonásra Pat Coxnak, az EP akkori elnökének.
Ünnepi hangulat?
A mostani ünnepi ülésnek magyar szempontból sajátos jelentőséget ad az a tény, hogy az Orbán-kormány az elmúlt években nyíltan szembefordult az uniós intézményekkel, a júniusi EP-választási kampányt Orbán Viktor azzal vezette fel, hogy „el kell foglalni Brüsszelt”, azaz le kell váltani az Unió jelenlegi, Orbán szerint „háborúpárti”, „elnyomó” vezetését.
A másik oldalról Orbán Viktor elsősorban Ukrajna támogatása ügyében történt vétózásai rávilágítottak az uniós, általában az összes tagállam egyetértéséhez kötött döntéshozatali folyamatok sérülékenységére, amennyiben egy tagállam valamilyen megfontolásból szembefordul a közös állásponttal.
Miközben terítéken van az Unió további, nyugat-balkáni, illetve moldovai bővítése, és hosszú távon Ukrajna is a szövetségbe tart, egyre erőteljesebbek azok a hangok, hogy az Uniónak meg kell szüntetnie a „zsarolás” e lehetőségét, különösen akkor, ha újabb, erőteljes történelmi demokratikus hagyományokkal nem rendelkező országokat venne fel sorai közé.
Ehhez kapcsolódó aggodalom az uniós berkekben az is, hogy kiderült, nem igazán van hatékony eszköze „Brüsszelnek” abban az esetben, ha egy tagállam a belépés után kezdi el lebontani a jogállamiságot, korlátozni a demokratikus intézmények működését. A Magyarország ellen évek óta tartó uniós eljárások csak az elmúlt egy-két évben jutottak el egyáltalán odáig, hogy a magyar kormány uniós forrásokhoz való hozzáférését korlátozzák, és jelenleg is éles viták zajlanak arról, mit és hogyan teljesített a források feloldását lehetővé tevő jogállamisági feltételek közül a magyar kormány.
További pikantériát kölcsönzött az ünnepi ülésnek az is, hogy néhány órával később, a szerdai nap utolsó szavazásán az EP-képviselők egy újabb, Magyarországot elítélő határozati javaslatról szavaztak. [Ennek eredményéről szerda este beszámolunk – a szerk.] Az EP-frakciók túlnyomó többsége, köztük a Fidesz korábbi pártcsaládja, az Európai Néppárt által is támogatott javaslat nagyjából azt mondaná ki, hogy az Európai Bizottságnak nem szabadott volna a visszatartott uniós források nagyjából egyharmadát, körülbelül 10 milliárd eurót felszabadítani, ugyanis a magyar kormány csak látszatintézkedéseket hozott például a korrupció visszaszorítása, valamint a bírói függetlenség helyreállítása/megerősítése érdekében.
"A magyar nép akaratát teljesítettük"
Az állam- és kormányfőkhöz, uniós vezetőkhöz a szerdai ünnepi ülésen csatlakozott a tíz érintett országból egy-egy, 2004. május 1-jén, vagy egy-két nappal előtte-utána született fiatal is, akik egy-egy kérdést tehettek fel saját országuk egykori vezetőjének.
Magyarországról Hangai Balázs kapta ezt a lehetőséget, aki azt a kérdést tette fel Medgyessy Péternek, hogy mi volt a legfontosabb ok, amiért Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. A volt miniszterelnök két alapvető okot emelt ki.
„A magyar nép, a magyarok mindig úgy érezték, hogy itt a helyük. Nem tettünk mást mi, akik tárgyalásokat folytattunk a csatlakozásról, Orbán Viktortól Medgyessy Péterig, mint hogy teljesítettük a nép akaratát. Ennyi.
A másik ok, az hogy mi úgy gondoljuk, hogy a szuverenitás megerősítése az EU-n belül történhet meg. Szuverén az az ország tud lenni, amelyik erős. Az EU erőssé teszi Magyarországot. Ezért úgy gondoltuk, hogy az a dolgunk, hogy erőssé tegyük Magyarországot az Unión keresztül, és erősítsük a szuverenitásunkat"
- szólt Medgyessy Péter válasza, amelyet itt külön is megtekinthetnek:
Medgyessy Péter egyébként hétfőn a Klasszis Klub vendége volt, ott sokkal hosszabban is beszélt a 2004-es csatlakozásról, illetve aktuálpolitikai kérdésekről is:
Kerülték az aktuálpolitikát
Az ünnepi ülés egyébként ránézésre gyenge félház előtt zajlott, az újságírói karzat viszont zsúfolásig megtelt. Sajnos lapunk tudósítója a helyéről nem látott rá a Fidesz képviselőinek helyére, ahogy a momentumos képviselőkéire sem, így nem derült ki, közülük kik vettek részt az ülésen, a DK-s Dobrev Klárát viszont felfedezni véltük a padsorokban.
Az ülésen egyébként inkább csak áthallásokban volt szó aktuálpolitikai kérdésekről, Roberta Metsola, az EP máltai – tehát szintén egy 2004-ben csatlakozott országot képviselő – elnöke beszédében kiemelte, hogy Európa és a tagállamok is megváltoztak 2004 óta, de az Unió nem szeretné homogénné tenni Európát, eltüntetni a különbségeket a tagállamok között.
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke arról beszélt, hogy milyen hatalmas ünneplés volt e tíz ország csatlakozásakor, és hogy ez nem egyszerűen egy bővítés volt, hanem az egykori vasfüggöny mögötti országok csatlakozása egy új korszak kezdetét jelentette. Von der Leyen szerint Európa egy ígéret, a szabadság, a stabilitás, a béke, a fejlődés ígérete, és ezeket az ígéreteket 2004 óta sikerült teljesíteni.
A Bizottság elnöke szólt Ukrajna uniós támogatásáról is, kiemelve, hogy Vlagyimir Putyin „csak egy nyelvet ért meg”, ezért kell megadni Ukrajnának azt, amire szüksége van ahhoz, hogy megvédje magát.
„Ukrajnának győznie kell. Ukrajna Európa mellett döntött, mi pedig Ukrajna mellett”
- jelentette ki, de egy félmondatban sem utalt arra, hogy az Unió csak majdnem teljesen egységesen áll ki Ukrajna mellett.
A teljes ülést itt lehet visszanézni, magyar tolmácsolással:
