Oroszországban teljesen mást jelent a négynapos munkahét, mint máshol

Az európai vállalatok rövidebb munkaidőt vezetnek be a termelékenység növelése, a kiégés elleni küzdelem valamint a munka és a magánélet egyensúlyának javítása érdekében. Az orosz vállalatok kénytelenek csökkenteni a munkaidőt, mivel a munkaerőpiacot fojtogatja a válság, és a termékek iránti kereslet csökken – írja az ukrán külföldi hírszerző szolgálat, a SZZRU.

Az Egyesült Királyság, Izland, Japán és Lengyelország már kísérletezik a négynapos munkahéttel, és az eredmények általában meggyőzőek: kevesebb betegszabadság, alacsonyabb fluktuáció, magasabb termelékenység és a munkavállalók elégedettsége. Tokióban a lépés a születési arány növelését célzó kormányzati stratégia részévé vált.

Rejtett munkanélküliség

Oroszországban a munkahét csökkentése a rejtett munkanélküliség egyik formájává vált. Az AvtoVAZ, a KAMAZ, a kohógyárak, a cementgyárak és a vasúttársaságok négynapos munkahétre állítják át az embereket, megpróbálva elfedni a termelés csökkenését és elkerülni a tömeges elbocsátásokat. A hivatalos verzió szerint ezt „a munkahelyek megőrzése érdekében” teszik, de valójában az alkalmazottak elveszítik jövedelmüket, bónuszaikat és társadalmi garanciáikat.

A Kreml hagyományosan megpróbálja eltitkolni a probléma valódi mértékét. A statisztikákban a tömeges elbocsátások a gazdasági katasztrófa őszinte beismerését jelentenék, ezért a hatóságok nyomást gyakorolnak a vállalkozásokra, arra kényszerítve őket, hogy megtartsák az alkalmazottaikat, de valójában kényszerű „rövidített hetekre” vagy fizetés nélküli szabadságra küldik őket.

A megközelítések közötti különbség nyilvánvaló: míg Nyugaton a négynapos munkahét a fejlődés eszköze, Oroszországban a hanyatlás kényszerű tünete. A nyugati munkavállalók több szabadidőhöz jutnak anélkül, hogy elveszítenék a keresetüket, míg az orosz munkavállalók kevesebb pénzt és a jövőbe vetett bizalmat kapnak.

Oroszország gazdasága gyorsabban romlik, mint ahogy azt a hivatalos adatok elismerik: a szankciók sújtották a civil szektort, a belföldi kereslet csökken, a költségvetést a háború emészti fel. Az „orosz négynapos” csak megerősíti azt a válságot, amelybe az ország az agresszív politika és a gazdasági elmaradottság miatt süllyedt.

Még nincs rá törvény

Dmitrij Medvegyev először 2019-ben vetette fel a négynapos munkahét bevezetésének ötletét Oroszországban. A kérdést még mindig aktívan tárgyalják különböző szinteken, de a kezdeményezést még nem rögzítették törvényben.

2024-ben törvényjavaslatot nyújtottak be az Állami Dumának, amely rövidebb munkahetet javasolt a két vagy több gyermeket nevelő nők számára. A törvényt azonban 2025 februárjában elutasították.

Néhány vállalat azonban már kísérletezik a rövidebb munkahéttel. Például a Szovkombank 2022-ben több mint ezer alkalmazott számára vezetett be négynapos munkahetet. 2025 augusztusában pedig két ipari óriás – a Gorkij Autógyár és a KAMAZ – indította el kísérletét erre a munkaformára – írja a Komszmomolszkaja Pravda.

Oroszország jelenleg munkaerőhiánnyal küzd, és a csökkentett munkaidő bevezetése közvetlenül összefügg a további munkaerő felvételével. Ezért nehéz beszélni Oroszország felkészültségéről az ilyen változásokra országos szinten – ismeri el az orosz lap.

A demográfiát is segítené

2022-ben a Superjob felmérést végzett az  orosz HR-vezetők és alkalmazottak körében. Az eredmények azt mutatták, hogy a négynapos munkahét bevezetésének ötlete érdeklődést vált ki, de továbbra is nagyrészt vita tárgya. A vállalatok 1 százaléka vezette be a négynapos munkahetet és 2 százaléka fontolóra vette ezt a lehetőséget, de végül elvetette – írta a Zsurnal Hatfloj.

Az ötlet állami szinten is támogatást kap. Egyes Állami Duma-képviselők a négynapos munkahét mellett állnak, mivel úgy vélik, hogy az javítani fogja az ország demográfiai helyzetét: a megnövekedett szabadidő segíthet az oroszoknak a családi és a magánéletre koncentrálni.

A legszervezettebb brit kísérlet

A kísérleti projekt 2022 júniusa és decembere között futott, és a 100-80-100 modellen alapult: ez azt jelenti, hogy a munkavállalók 100 százalékos fizetést kaptak a korábbi munkaidejük 80 százalékának ledolgozásáért, cserébe a 100 százalékos termelékenység fenntartására vonatkozó kötelezettségvállalásért – írja a Világgazdasági Fórum.

A részt vevő 61 vállalat közül 56 úgy értékelte, hogy a kísérleti programot követően is folytatja a négynapos munkahét kipróbálását, és 18 kijelentette, hogy véglegesen bevezeti a változtatást.

A kísérletben körülbelül 2900 alkalmazott vett részt, a marketingtől és reklámtól kezdve a pénzügyeken, a digitális gyártáson át az élelmiszerboltokig. A programot a 4 Day Week Global szervezet vezette az Autonomy, a 4 Day Week Campaign, valamint a Cambridge-i Egyetem és a Boston College kutatóival együttműködve.

Charlotte Lockhart, a 4 Day Week Global társalapítója és ügyvezető igazgatója az AP-nek nyilatkozva elmondta, hogy az Egyesült Királyságban elért kísérleti program „elsöprő sikere” tükrözi az Írországban és az Egyesült Államokban korábban tett erőfeszítéseket.

A kísérlet sikeréhez hozzájárult, hogy a világjárvány megváltoztatta a világ működését, az emberek nagyobb rugalmasságra törekedtek a munka és a magánélet egyensúlyának javítása érdekében.

A rövidebb munkahét nem újdonság

Az ötnapos munkahetet gyakran Henry Fordnak tulajdonítják, aki 1914-ben javasolta, hogy az autógyártásban hatnapos munkahétről ötnaposra térjenek át. A szakszervezetek létrehozása a 20. században hozzájárult ahhoz, hogy az ötnapos munkahét és a kétnapos pihenőnap normává váljon.

Az IZA Munkagazdaságtani Intézet kutatása szerint az Egyesült Államokban a négynapos munkahét háromszor gyakoribbá vált 1973 és 2018 között, amikor további 8 millió alkalmazott csatlakozott ehhez a munkarendhez. A tanulmány szerint az emelkedés nem a demográfiai vagy ipari szerkezet változásainak volt köszönhető, hanem inkább a munkavállalók és a munkáltatók preferenciáinak eredménye.

A legnagyobb hazai példa

Magyarországon a nagyvállalati szektorban a Telekom volt az első, amely 2022 nyarán kísérletet tett az új munkarend bevezetésére, azonban nagyjából másfél évvel később bejelentette, hogy 2024. február 29-én lezárja a négynapos munkahét tesztprogramját. A tesztidőszakban 4 területen összesen 150 dolgozó heti négyszer 8 órát dolgozott, az időbeosztást a csapatok a működésükhöz legjobban illeszkedően alakíthatták, az irányelv pedig az volt, hogy a pilotban résztvevőknek három egybefüggő pihenőnapjuk legyen, mindezt változatlan bér mellett – mondta el a HVG-nek Friedl Zsuzsanna, a Magyar Telekom HR-vezetője. A tesztet később 300 dolgozóra terjesztette ki az akkor nagyjából 5 ezer munkavállalót foglalkoztató vállalat.

A tapasztalatok alapján azonban cég azt közölte, hogy „a négynapos modell nem alkalmazható egységesen minden munkatársra”, és „többségük munkája jellege vagy élethelyzete miatt nem tudott ebben a modellben kellő hatékonysággal dolgozni”. Hozzátették, hogy „a vegyes munkarenddel működő csapatok összehangolása hosszú távon szintén kihívásokat jelentett”. A projekt így ér véget.

Tanulságok

A tapasztalatok alapján láthatjuk, hogy a négynapos munkahétnek sok területen és vállalatnál pozitív hozadéka volt, van és lehet. Ugyanakkor univerzális bevezetésére, a másutt tapasztalható korlátai miatt kicsi az esély, és talán nem is kívánatos. Az orosz példa azt bizonyítja, hogy esetleg egészen mást jelent, mint amit elsőre várnánk, tehát nem biztos, hogy az általános technikai-társadalmi fejlődés jele. Ennek ellenére, célszerű a pozitív eredményeivel és azok feltételeivel megismerkednünk, mert így szélesítheti a munkavállalás módjainak palettáját.