Jövő szerdán mutatja be Orbán Viktor a magyar kormány uniós elnökségi programját az EP plenáris ülésén, Strasbourgban. A testület honlapján elérhető program szerint a magyar miniszterelnök reggel 9 órakor kezdi meg felszólalását, amelyre negyedórát kap. Ezt követően az Európai Bizottság képviselője következik szintén 15 percben, majd az EP-képviselők fejthetik ki véleményüket a kormányfő által elmondottakról és tehetnek fel neki kérdéseket, mintegy másfél órán keresztül.
Vizit az oroszlánbarlangban
Mivel az új EP-ben is többségben vannak a centrista erők, az borítékolható, hogy a magyar miniszterelnök kőkemény fogadtatásra számíthat szerdán, nemcsak a baloldali, a liberális és a zöldpárti, hanem a néppárti képviselők részéről is. A felszólalók között lesz – ahogy azt már több hazai lap is megszellőztette – Magyar Péter néppárti EP-képviselő, a Tisza Párt elnöke, valamint Dobrev Klára szociáldemokrata képviselő, a DK elnöke is.
Azaz valószínűleg Strasbourgban lehetünk majd szemtanúi az első Orbán-Magyar összecsapásnak.
Az EP az elmúlt években hevesen bírálta a magyar kormány politikáját a jogállamiság leépítésére hivatkozva, számos állásfoglalásban ítélte el azt, és még az Európai Bizottságot is beperelte amiatt, hogy a testület tavaly decemberben – az EP szerint túl korán – mintegy 10 milliárd euró uniós forrást felszabadított Magyarország számára.
Fotó: Európai Parlament
Orbán Viktor a magyar uniós elnökség kezdetére, július elejére időzített, Brüsszellel nem egyeztetett moszkvai látogatása – vagy ahogy ő nevezi, békemissziója – Vlagyimir Putyin orosz elnöknél pedig olaj volt a tűzre.
Begurult az EP
Az új EP július 17-én ítélte el a vizitet (egy Ukrajna további támogatásáról szóló állásfoglalás keretében) óriási többséggel, 495 igen szavazattal 137 nem és 47 tartózkodás ellenében – ez már jelzi, hogy milyen légkörre számíthat a magyar kormányfő szerdán.
Az EP szerint a magyar miniszterelnök „e látogatás során nem képviselte az EU-t”, az „nyilvánvalóan sérti az uniós szerződéseket és a közös külpolitikát, beleértve a lojális együttműködés elvét is”.
Emlékeztettek arra, hogy „a váratlan és meglepetésszerű látogatást” semelyik uniós intézmény vagy tagállam sem hagyta jóvá, mint ahogy az azt követő kínai látogatását sem (amit Orbán Viktor szintén a békemissziója részének tekint).
A vizitet követően az EP-képviselők egy része indítványozta a magyar uniós szavazati jog megvonását is (ennek következménye nem lett, inkább szimbolikus lépés volt). A részben a Fidesz által gründolt új frakció, a Patrióták Európáért pedig július végén egyetlen vezető pozíciót sem kapott az EP-szakbizottságokban, valamint alelnöki pozícióban sem részesült. Ebben szintén szerepe lehetett a moszkvai útnak (az utolsó csepp lehetett a pohárban), hiszen mérete alapján jártak volna pozíciók a frakciónak.
Ráadásul egyes sajtóhírek szerint az EP gyakorlatilag elnapolta Orbán Viktor eredetileg a júliusi alakulóülésre tervezett programismertetését, a sűrű programra hivatkozva.Egy strasbourgi forrásunk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós elnökséget adó ország vezetőjének nem feltétlenül az alakulóülésen kell felszólalnia, ilyen automatizmus nincs.
Az mindenesetre biztos, hogy a kormányfő most szerdán bemutatja a magyar programot Strasbourgban. Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő ezzel kapcsolatban a Kossuth Rádióban ma többek közt azt mondta, hogy Orbán Viktor a kötelességének tesz eleget, és "ez egy édes teher" a mindenkori soros elnökség miniszterelnökének.
A vitában minden bizonnyal téma lesz a moszkvai látogatás és a Kremllel ápolt jó viszony, valamint az is, hogy a kormány a közelmúltban orosz és belorusz állampolgároknak is elérhetővé tette a Nemzeti Kártya programot – ez megkönnyíti a magyarországi munkavállalásukat, de bírálói szerint biztonsági kockázattal jár. Az EP honlapja szerint utóbbiról szerda délután külön is vitáznak majd a képviselők.
Az uniós konfliktusokkal kapcsolatban Szent-Iványi István külpolitikai szakértő lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban azt mondta: a magyar uniós elnökség jó alkalom lett volna arra, hogy a kormány normalizálja kapcsolatait az EU-val, de csak tovább rontott a viszonyon, az elnökség egy „megalázó vergődés” lett.
Ő is kiemelte, hogy Orbán Viktor moszkvai útja nagyon rossz visszhangra talált uniós körökben. Ráadásul a magyar kormányfő a közelmúltban „nekiment” a lengyel kormánynak is, ami még visszaüthet, hiszen a következő uniós elnökséget Lengyelország adja majd.
A teljes beszélgetés itt érhető el:
A 95-ös benzin literenkénti ára 7, a gázolajé 10 forinttal nőtt. 
