A New York Times szerint az Iszlám Állam Koraszán (ISIS-K) által március 22-én Moszkva külterületén elkövetett halálos terrortámadás súlyos orosz biztonsági hiba volt, amelyet „a külföldi hírszerzéssel szembeni bizalmatlanság, az Ukrajnára való összpontosítás és a belföldi, figyelemelterelő politikai szigor okozott”. „A támadás által táplált félreértések és bizalmatlanság aláhúzza, mennyire bizonytalanná vált az amerikai–orosz kapcsolat” – teszi hozzá a Quincy Intézet munkatársa.
Ez nem hiányzott
A Kreml számára rendkívül kellemetlen, hogy a terrortámadás okozta sokk továbbra is szorongást és zavart kelt az orosz társadalomban, miközben nem képes lelki egységet teremteni. Az orosz lakosság hozzászokhatott az ukrajnai háború okozta állandó megrázkódtatásokhoz, de az emberek nincsenek felkészülve arra, hogy visszatér a terrorizmus kísértete, amely a 2000-es évek elején oly nagy mértékben fenyegetett.
Fotó: MTI / AP / Vitalij Szmolnyikov
Putyin, aki az 1999 szeptemberi moszkvai robbantásokkal kezdődött orosz „terrorizmus elleni háború” során szilárdította meg vezető szerepét, úgy tűnik, most nem találja a módját, hogy az új katasztrófát a maga javára fordítsa. A durván manipulált „választások” által biztosított új elnöki ciklusának magabiztos kezdésére számított, de a Kreml vezetője most azzal küzd, hogy minimalizálja a moszkvai támadás által a belpolitikai tekintélyének okozott károkat.
Az FSZB túlterhelve
A mintegy 144 halálos áldozatot követelő terrortámadás az orosz hírszerző szolgálatok csúfos kudarca volt. Putyin azonban nem büntetheti meg a hírszerző szolgálatok vezetőit, mert ők alkotják a legtitkosabb belső körét, és ők egyben agresszív politikájának fő erőközpontjai.
A belső elhárítás (FSZB) tehát padlógázzal eredt az elkövetők nyomába, és múlt szombaton négy újabb személyt tartóztatott le a déli Dagesztán régióban, akik „közvetlenül részt vettek a terrorcselekmény finanszírozásában és a terrorista eszközöknek a terrorcselekmény elkövetői számára történő biztosításában”.
„Jelenleg a nyomozás során 10 vádlottal szemben emeltek vádat” – áll a közleményben. A moszkvai bíróságok megerősítették, hogy a tizedik gyanúsítottat, Jakubdjoni Juszufzodyt május 22-ig őrizetbe vették, és azzal vádolják, hogy néhány nappal a támadás előtt „pénzt utalt át egy bűntársának”, hogy „szállást biztosítson a terroristáknak”. A bíróságnak adott információkra hivatkozva az orosz ügynökségek arról számoltak be, hogy Juszufzody szintén Tádzsikisztánból származik – csakúgy, mint a vádlottak többsége.
Putyin ideges – a titkos űrmegfigyelő bázis
A Kreml ura amiatt is ideges, mivel 100 kilométerre az afgán határtól, 2216 méter magasan a tádzsik hegyekben található az orosz űrhaderő kulcsfontosságú „Okno-M” nevű űrmegfigyelő bázisa, amely 50 ezer méter magasságig képes követni űrbeli tárgyakat.
A bázist Moszkva még 1980-ban kezdte el építeni, és azóta is folyamatosan modernizálja. Már csak az hiányozna, hogy a bázist is támadás érje…
Fotó: Wikipedia
A tádzsik szál
Tádzsikisztán Eurázsia legszegényebb és egyik legautokratikusabb országa. Az elnök – az egykori villanyszerelő –, Emomali Ramon 1992 óta uralkodik. Kormánya brutális leszámolásokat hajt végre az ellenzék minden formájával szemben, beleértve a vallási közösségeket is.
Tádzsikisztán különösen sebezhető, mivel a rezsim betiltotta az Iszlám Reneszánsz Pártot, annak ellenére, hogy az 1997-ben az öt évig tartó polgárháborút lezáró megállapodásokban részt vett, és így tagjai illegalitásba vonultak. Sok tádzsik dzsihadista tért vissza Szíriából, és az Afganisztánnal közös, 1360 kilométer hosszú határ ideális a beszivárgáshoz.
A rezsim a szélsőségesség és a terrorizmus rémképére hivatkozva már több száz újságírót, ellenzéki aktivistát, vallásos személyeket és a civil társadalom képviselőit tartóztatta le, és 2015-ben betiltotta az egyetlen parlamenti képviselővel rendelkező ellenzéki pártot.
Miközben az ország fiatal lakossága egyre inkább érdeklődik az iszlám iránt, a kormány a vallási megnyilvánulások elnyomására irányuló kampányt folytat. A polgároknak 2011-ben megtiltották, hogy a kormány engedélye nélkül külföldön tanuljanak vallást. Ugyanebben az évben megtiltották, hogy a gyerekek mecsetekben imádkozzanak, 2013-ra pedig az ország összes madrasszáját bezárták.
Csupán tavaly 300 illegális vallási oktatással kapcsolatos esetet jelentett a kormány. Az ilyen ellenőrzött környezet nemcsak olyan sérelmeket generál, amelyeket a terrorista csoportok kihasználhatnak, hanem a vallási műveltség szintjét is korlátozza, ami vonzóbbá teszi az olyan csoportok leegyszerűsítő narratíváit, mint az Iszlám Állam.
Ennek fényében a 2023-as hivatalos statisztikák szerint több mint egymillió tádzsik költözött Oroszországba munkát keresve. A valós szám ennél jóval magasabb, mivel sok migráns nem rendelkezik okmányokkal. Tavaly a hazautalások a gazdasági teljesítmény elképesztő 48 százalékát tették ki, ami a legmagasabb arány a világon.
Európa is célkeresztbe kerül
Nem sokkal tavaly karácsony előtt a nyomozók a kölni székesegyház és a bécsi Szent István-székesegyház elleni támadások tervét leplezték le, és letartóztatták a Tádzsikisztánból származó gyanúsítottakat. Tavaly júliusban Észak-Rajna-Vesztfáliában egy, az ISIS-K-hoz köthető terrorista sejtet számoltak fel. A kilenc letartóztatott személy közül hat tádzsik volt.
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
