Az Egyesült Királyság 2024-ben több mint egy évtized után búcsút intett a konzervatív uralomnak. A toryk sorozatos rossz döntései és politikai botrányai olyan mértékben csökkentették népszerűségüket, hogy a britek szinte bárkit szívesebben láttak volna a helyükön.
A Munkáspárt (Labour Party) éléről a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalba Keir Starmer költözött, aki úgy lett az ország kormányfője, hogy a választók egy jelentős része alig ismerte őt. Starmer annyira jellegtelennek tűnt, hogy nehezen tudott eleget tenni annak az újságírói kérésnek, hogy mondjon magáról valami érdekeset. Korábbi cikkünkben a világ legunalmasabb embereként hivatkoztunk rá, különösen mivel politikai tervei is homályban maradtak.
Az aktív kormányzásának kezdete óta eltelt több mint száz napban Starmer máris történelmi rekordot döntött – – feltehetőleg nem úgy, ahogy szeretett volna –, ugyanis a modernkori brit kormányfők közül ő szenvedte a legnagyobb visszaesést népszerűségét tekintve.
Egy október végén készült felmérés szerint alig néhány hónappal hivatalba lépése után a brit munkáspárti vezető mínusz 38 pontos népszerűségi mutatót tudott felmutatni, ez a More in Common felmérése szerint 49 százalékpontos zuhanást jelent a +11-es értékhez képest, amelyet közvetlenül pártja győzelme után mértek. Ezzel Starmer megítélése rosszabb, mint a júliusban megbukott volt miniszterelnöké, Rishi Sunaké, akinek megítélése a választások óta enyhén, -37-ről -31 pontra nőtt.
Fotó: X/@Keir_Starmer
Margaret Thatcher nyomában?
Starmer és pénzügyminisztere, Rachel Reeves a kezdettől fogva elismerte, hogy a készülő költségvetés adóemeléseket és megszorításokat fog tartalmazni, amelyre indoklásuk szerint azért van szükség, hogy „kiegyensúlyozzák a toryk okozta 14 évnyi kárt” – ez azonban a választókat egyelőre nem igazán nyugtatta meg. A népszerűtlen lépések korai végrehajtása az Egyesült Királyságban egyébként komoly történelmi múlttal rendelkezik, hiszen a Vaslady, Margaret Thatcher az 1980-as években, azóta elhíresült beszédében így fogalmazott:
amikor a szavazatukat kértük, nem ígértünk azonnali napfényt. Egy nemzet nem száguldhat évekig lefelé a lejtőn, hogy azután hirtelen visszatérjen a jólétbe. El kellett kezdenünk egy folyamatot, egy hosszú, lassú mászást a lejtő aljáról a fellendüléshez. Attól tartok, hogy néhány dolog rosszabb lesz, mielőtt jobb lesz.
Thatcher kormánya első évében történelmien népszerűtlenné vált, azt azonban ma már tudjuk, hogy reformjai hozzájárultak a brit gazdaság újbóli felemelkedéséhez egy olyan időszak után, amikor az ország munkanélküliséggel és elszálló inflációval küzdött. Starmer munkáspártiként az ő politikai örökösének nehezen tekinthető, ám azt a szakértők kezdettől fogva beszélik, hogy stratégiájának része az, hogy miniszterelnöki ciklusának elején letudja az igazán nehéz döntéseket.
Felbosszantott nyugdíjasok
Az első néhány hónap egyáltalán nem volt botrányoktól mentes, hiszen a Munkáspárt belső harcainak köszönhetően Starmer kabinetfőnöke, Sue Gray például elhagyta pozícióját, minisztereit pedig amiatt kritizálták, hogy nem számoltak el kellően átláthatóan a kapott adományokkal – ennek orvoslására egyébként a miniszterelnök már bejelentett szigorításokat.
A legnagyobb felháborodást egy nyugdíjasokat érintő intézkedés váltotta ki, amely egyértelműen hozzájárult a Starmer-kormány népszerűtlenségéhez. Keir Starmer és csapata bejelentette a téli tüzelőanyag-támogatás felülvizsgálatát, amely régóta kritikus fontosságú mentőövnek számít az idősek számára. A támogatás hagyományosan szinte minden 66 éves vagy annál idősebb nyugdíjas számára elérhető volt, és évente 250 és 600 font közötti összeget – mai árfolyamon körülbelül 125 ezer és 300 ezer forint közötti támogatást – nyújtott az energiaköltségek fedezésére. A munkáspárti kormány azonban bevezette a rászorultsági vizsgálatot, és a jogosultságot a nyugdíjhitelben vagy más rászorultságtól függő juttatásban részesülőkre korlátozta.
Ez a döntés akár 10 millió nyugdíjast is érinthet, és a kormány előrejelzései szerint évente mintegy 1,5 milliárd fontot takarít meg.
Keir Starmer és Rachel Reeves pénzügyminiszter „kemény, de szükséges döntésként” védte a lépést, amely a tervek szerint az államháztartás 22 milliárd fontos hiányát hivatott kezelni.
A megszorítás már megszavazása előtt mélyen megosztja a közvéleményt, az Ipsos felmérése szerint a britek 39 százaléka támogatja, míg 42 százalék ellenzi azt. Starmer ráadásul saját szavazóit is magára haragította, ugyanis a labour szimpatizánsainak körében hagyományosan rendkívül nagy a szociális hálót érintő intézkedések támogatottsága.
Veszélyes játék
Az biztos, hogy Keir Starmer még csak néhány hónapja vezeti az országot, így az intézkedéseiből várható pozitív hatásoknak egyelőre még nem volt ideje megjelenni, ráadásul az sem vitatható, hogy a tory-kormány valóban katasztrofális állapotban lévő szociális szférát adott át: többek közt a brit egészségügyi szolgálat, az NHS is az összeomlás szélén áll.
A miniszterelnök részéről ezzel együtt sem árt az óvatosság, ugyanis bár a gazdaság helyreállítása nemes cél, a kormány saját belső elemzése azt mutatta meg, hogy a téli tüzelőanyag-támogatás csökkentése 100 ezer angliai és walesi nyugdíjast kényszeríthet relatív tüzelőanyag-szegénységbe. Az elkészített belső modellek alapján a döntés, amely szerint a juttatást több millió nyugdíjastól vonják meg, jövőre mintegy 50 ezer embert, az évtized végéig pedig további 50 ezer embert taszít majd relatív szegénységbe.
Az elemzést Liz Kendall, a munkaügyi és nyugdíjügyi miniszter kedden tette közzé, amikor az Egyesült Királyság egyes részein leesett az év első havazása. Starmeréknek tehát mindezt szem előtt tartva kell tovább haladnia a megálmodott szebb jövő felé.
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
