Donald Trump második amerikai elnökségének közeledtével komoly gazdasági hatalmi harcok rajzolódnak ki az USA és az EU, illetve azon belül Németország között. Az üzleti élethez szorosan kötődő, kölni székhelyű Institut der Deutschen Wirtschaft (IW) számításai szerint a Trump megválasztott elnök által a választási kampányban bejelentett büntetővámok csak a német gazdaságnak akár 180 milliárd eurójába is kerülhetnek a 2025 és 2028 közötti négyéves időszakban.
A számítások feltételezik, hogy az EU ugyanilyen mértékű ellenvámokat vet ki. Ha a transzatlanti kereskedelmi konfliktus eszkalálódik, és a büntetővámok mindkét oldalon 20 százalékra emelkednek, a kár eléri a 180 milliárd eurót – írja az IW. A forgatókönyvtől függően az USA-nak 2025 és 2028 között 686, illetve 874 milliárd dollárnyi veszteséget kellene elfogadnia. Az amerikai gazdaság azonban legkésőbb 2028-ig képes lesz valamennyire konszolidálódni.
„Katasztrófa Németország számára”
Az IW szerint azonban az EU-t és különösen Németországot hosszú távon különösen keményen sújtja majd a válság. Eszerint az EU gazdasági visszaesése a 2025-ös 0,29-0,42 százalékról 2027-re várhatóan 0,91-1,34 százalékra nő.
Az IW 2028-ra 0,89, illetve 1,33 százalékos visszaesést jósol. Németország még nagyobb visszaeséssel néz szembe, a 2025-ös 0,34/0,48 százalékról 2027-re 1,08/1,53 százalékra emelkedik; 2028-ban tehát a német gazdaság 0,99/1,45 százalékos visszaesésben marad.
Mivel a büntetővámok miatt az export jelentősen visszaesne, a magánberuházások jelentős visszaesése várható az IW szerint, amely a büntetővámok nélkül várható alapforgatókönyvhöz képest 4 százalékos beruházáscsökkenést feltételez. Az IW igazgatója, Michael Hüther szerint mivel különösen nagy mennyiségű árut exportálnak az USA-ba olyan szektorokban, mint a gépgyártás, a gyógyszeripar és az autóipar, mindez katasztrófa lenne Németország számára. Holott a német gépgyártás és az autóipar már most is szenved a visszaeső kínai üzletek miatt.
A német ipar középtávon is súlyosan károsodna, míg az amerikai versenytársak sokkal gyorsabban kihevernék a büntetővámok okozta sokkot.
A tanulmány szerint Biden inflációcsökkentő törvénye (IRA), amely több százmilliárd eurót biztosít az energetikai átállási iparágak támogatására, még nem vezetett a cégek Németországból az Egyesült Államokba irányuló, félelmetes mértékű elvándorlásához. Sőt, a német ipar még profitálni is tudott belőle, legalábbis rövid távon: a gépek és elektromos berendezések, vagyis a klímabarát gyárak építéséhez szükséges klasszikus előkészítő termékek exportja Németországból az Egyesült Államokba tavaly tíz százalékkal nőtt.
Fotó: . MTI/AP/Evan Vucci
De Trump új korszakot jelent, amelyet az első elnökségi ciklusából már jól ismer Brüsszel. Az EU már kilátásba helyezte, hogy az amerikai büntetővámokkal szemben ellenvámokat fog bevezetni. Egy részletes tanulmány szerint Trump büntető vámpolitikája az amerikai iparban bekövetkezett változásokat követi: míg sokáig a nyitott világpiacok uralma alatt állt, most egyre több amerikai vállalat veszít a nemzetközi konkurenciával szemben. Trump izolacionista politikája összhangban van az érdekeikkel.
Amerikai megfigyelők nem számítanak arra, hogy a leendő Trump-kormányzat kivonulna az IRA-ból; még az amerikai olaj- és gázipar vállalatai is a program fenntartása mellett vannak, mivel jelentős hasznot húznak belőle.
Az amerikai ipar érdekei
Trump büntető vámpolitikája nem egy különc elnök szeszélyeit követi, hanem az amerikai ipar alapvető érdekeit. Ezt támasztja alá a Vrije Universiteit Amsterdam és a Freie Universität Berlin kutatói által bemutatott tanulmány.
A dokumentum szerint a nyitott piacok globális érvényesítése – amely mellett az Egyesült Államok hagyományosan elkötelezte magát – elsősorban azon alapult, hogy az amerikai gazdaság elég erős ahhoz, hogy nemzetközi szinten érvényesüljön és meghódítsa a világpiacokat. Ez jellemezte a legutóbbi amerikai kormányok politikáját egészen Barack Obamáig. A Trump-adminisztráció politikáját viszont – mint a tanulmányból kiderül – elsősorban két olyan frakció támogatja, amelyek számára a nyitott piacok vagy másodlagos jelentőségűek, vagy akár károsak.
Ezek egyrészt ingatlancégek – az az ágazat, ahonnan maga Trump is jön –, másrészt olyan vállalatok, amelyek már nem tudtak érvényesülni a nemzetközi versennyel szemben, például az acélgyártók. A lehengerlő versenytársak, amelyekkel az amerikai vállalatok már nem tudtak versenyezni, gyakran a kínaiak voltak. A büntető vámpolitika ezért kezdetben elsősorban a népköztársaságot célozta meg.
A kereskedelmi többlet a célkeresztben
Miután nem sikerült lenyomni a kínai konkurenciát, Trump bejelentette, hogy szigorítani fogja a népköztársasággal szembeni intézkedéseket. A gyorsan eszkalálódó globális rivalizálásban most már a német és az uniós konkurenciát is agresszívan célba veszi. Németország ugyanis az utóbbi időben egyetlen más országgal folytatott kereskedelemből sem profitált annyit, mint az USA-val folytatott kereskedelemből.
Tavaly az Egyesült Államokból származó 94,4 milliárd eurós importot 157,9 milliárd euró értékű export ellensúlyozta. A kereskedelmi többlet így elérte a 63,5 milliárd eurót, ami a teljes német kereskedelmi többlet közel egyharmada – ez utóbbi tavaly 209,6 milliárd eurót tett ki. Az amerikai kereskedelemből származó magas bevételek nagyban hozzájárultak Berlin és Washington szoros külpolitikai együttműködéséhez.
A második Trump-kormányzat ezt veszélyezteti. Az EU pedig már bejelentette, hogy az új amerikai büntetővámokra ellenvámokkal fog válaszolni, és erre konkrét előkészületeket tett. Ezzel nyilvánvalóan egy új transzatlanti válság van kialakulóban.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
