A Kosovo Online hírportál beszámolója szerint a dél-koszovói Ferizaj város vezetése tavaly novemberben engedélyezte a szobor felállítását, amelyet a várakozások szerint június 12-én adnak át. Ez lesz a 25. évfordulója annak, hogy a NATO légicsapásainak köszönhetően a szerbek kivonultak Koszovóból.
Fotó: Depositphotos
Koszovóban 1998-1999-ben fegyveres összecsapások voltak a szerbek és a koszovói albánok között. A NATO 1999. március 24-én indított légicsapás-sorozatot Jugoszlávia ellen. A koszovói nemzetközi békefenntartó erők, a KFOR katonái 1999. június 12-én vonultak be Koszovóba. E támadással vetettek véget Slobodan Milosevic jugoszláv elnök koszovói albánok elleni erőszakkampányának.
Az akkor már csupán Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napig bombázták, a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek etnikai tisztogatásba kezdtek az albánok ellen.
Az 1998-1999-es koszovói háború folyamán a becslések szerint 10-12 ezer ember vesztette életét Koszovóban, többségük albán nemzetiségű volt.
Koszovó kilenc évvel később, 2008. február 17-én kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
Mivel a NATO repülőgépei Bill Clinton akkori amerikai elnök és Tony Blair volt brit miniszterelnök kezdeményezésére kezdték meg a bombázást, a két politikust Koszovóban hősnek, illetve az ország legnagyobb támogatójának tekintik.
Tony Blair kultusza olyan erős Koszovóban, hogy 1999 óta a neve fonetikus albán átiratban - Bler, Toni és Tonibler változatban -, teljesen elfogadottá vált, és elterjedt az albán lakosság körében.
Az 1999. augusztus 4-én született ismert koszovói labdarúgó, Bler Thaci is a brit politikusról kapta például a nevét. 2010-es koszovói látogatása alkalmával Tony Blair találkozott is a róla elnevezett fiúkkal Pristinában.
(MTI)
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
