Mi sem mutatja jobban, hogy a dolgok gyorsan változnak, minthogy a Biden közösségi oldalán közzétett levél előtt kevesebb mint egy nappal még Donald Trumpot gúnyolta, és arról ígérgetett, hogy márpedig megnyeri a választást. Aztán visszalépett.

It’s a miracle, folks. Donald told the truth for once.

It’s the most important election of our lifetimes.

And I will win it. pic.twitter.com/PjEIO6znSW

— Joe Biden (@JoeBiden) July 20, 2024

Az óra ketyeg

Biden visszalépésével azonnal kiderült, hogy a Demokrata Párt reményei a második legismertebb, jelenleg aktív politikusába helyeződnek át, hiszen az elnök megnevezte, hogy valóban alelnökét, Kamala Harrist szeretné utódjaként látni.

Harris Joe Biden 2020-as megválasztása előtt kifejezetten népszerűnek számított, azonban az alelnökség kihívásai jelentősen megcsorbították ezt. Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, bár azt nem lehet vitatni, hogy az alelnök valóban kipróbálta magát nemzeti szinten a politikában, bicskája csúnyán beletört olyan kérdésekbe, mint a bevándorlás és a választási reform. Az is árulkodó, hogy neve egészen addig gyakorlatilag fel sem merült reális alternatívaként az elnökjelöltségre, ameddig Joe Biden alkalmatlansága az újraválasztásra nyilvánvalóvá nem vált.

A cikkünk írásakor a FiveThirtyEight közvéleménykutató-aggregátor oldalon elérhető legfrissebb, Harrist is érintő kutatás július 17-i, ebben az alelnököt a Public Policy Polling 41 százalékra mérte Donald Trump 46 százalékával szemben. A demokraták feladata a következő szűk három hónapban ennek a különbségnek a csökkentése lesz – ami egy már létező kampány, stáb, politikai állásfoglalás és közkedvelt jelölt nélkül embertelen feladatnak ígérkezik.

Mi lesz Bidennel?

Ami gyakorlatilag biztos, hogy 2025. január 20-ig az Egyesült Államok hivatalban lévő elnökét Joe Bidennek fogják hívni, ugyanis hiába követelik republikánus oldalról, hogy Biden már most mondjon le, mivel nem indul újból, ez biztosan nem fog megtörténni. Mindez rendkívül egyszerűen megindokolható: bár Biden nem indul az újraválasztásért, ez nem jelenti azt, hogy ne lenne feladata a kampányban.

Hetek óta suttognak arról, hogy az elnök nemcsak az őt nyíltan kritizálók támogatására nem számíthat, hanem a Demokrata Párt igazán nagynevű, népszerű alakjainak bizalmát is elveszítette, sőt, egykori elnökével, Barack Obamával is állítólagosan megromlott a viszony, miután a hírek szerint a volt elnök arra biztatta, hogy ne induljon újból. Az Independent cikke szerint hasonló a helyzet Nancy Pelosi volt demokrata házelnök, valamint Chuck Schumer, a demokrata szenátusi többség vezetője esetében is, az ő támogatásuk megingása pedig különösen azért érinthette rendkívül érzékenyen Bident, mert régi szövetségeseiről van szó, akikkel korábban nemcsak alelnökként, hanem Delaware szenátoraként is évtizedekig dolgozott együtt.

A dühöngő elnök jelenleg koronavírusosan ül otthon és sebeit nyalogatja, hiszen nem nagyon volt még példa arra a történelemben, hogy egy regnáló elnököt lényegében arra kényszerítettek, hogy ne induljon az újraválasztásért, azt pedig, hogy mennyire saját döntéséből lépett vissza, minden bizonnyal csak a Demokrata Párt legbelsőbb köreiben tudják. Felépülése után azonban komoly feladat vár rá, ugyanis amellett, hogy még elnökként fel kell készülnie Trump esetleges győzelmére, és meg kell próbálnia bebiztosítani olyan ügyek tartós támogatását, amelyek a republikánus elnök alatt veszélybe kerülnének: legyen szó akár az abortuszjog megvédéséről, akár az LMBTQ-közösség tartós támogatásáról, akár az orosz-ukrán háborúról.

Bidennek mindezek mellett kampányolnia is kell, ugyanis visszalépésével hivatalosan is az amerikai választási kampány finisébe léptünk, ahol a következő három hónapban az elnöknek és a Demokrata Pártnak egyöntetűen fel kell sorakoznia egy alapvetően népszerűtlen új jelölt mögött, akinek személyét ráadásul az augusztus közepén esedékes demokrata konvencióig véglegesíteni kell – erősen bízva abban, hogy lehet egymásután kétszer azzal választást nyerni, hogy valakit nem Donald Trumpnak hívnak.