Valami nagyon furcsát mondott Orbán Viktor időzítéséről az uniós bővítési biztos

Marta Kos bővítési biztos szerint az Európai Unió bővítési folyamata jelentősen megváltozott az elmúlt hónapokban. A Frankfurter Allgemeine Zeitungnak és a Le Monde-nak adott interjúban úgy fogalmazott: „Ma azt mondhatom, hogy a bővítés más, mint decemberben.”

Kos szerint az Egyesült Államok új kormányzata miatt kialakult bizonytalanság következtében ma minden Európa biztonsága körül forog, és ez a dinamika pozitívan hat a Nyugat-Balkánra. A biztos lehetségesnek tartja Montenegró csatlakozását 2028-ban, valamint azt, hogy Albániával addigra lezáruljanak a csatlakozási tárgyalások. Ukrajna esetében ezzel szemben romló kilátásokról beszél.

Ukrajna másfél évvel ezelőtt kezdhette meg a csatlakozási folyamatot, miután az Európai Tanács jóváhagyta a tárgyalások megindítását – akkor Orbán Viktor a szavazás idején elhagyta a termet. A magyar miniszterelnök azonban március elején újabb akadályt emelt: népszavazást hirdetett arról, hogy a magyarok támogatják-e Ukrajna uniós tagságát, még mielőtt a tárgyalások ténylegesen megkezdődhettek volna. Erről korábbi cikkünkben bővebben is olvashat:

„Megértem, hogy minden egyes tagállam a saját érdekeiért küzd. De ezt jóhiszeműen kellene tenni, a kompromisszumkészség szándékával” – fogalmazott Kos, aki szerint Budapestnek tárgyalnia kellene Kijevvel ahelyett, hogy népszavazást szervez. Hozzátette: a magyar lépés vélhetően nem a választók valódi akaratának feltérképezését szolgálja, hanem inkább a mozgósítást politikai célok érdekében.

A biztos szerint személyesen is közvetített a magyar és az ukrán kormány között, hogy elősegítse a csatlakozási tárgyalások megindításához szükséges kompromisszumot. A magyar kormány azt követelte, hogy a mintegy 150 ezres kárpátaljai magyar közösség szabadon használhassa a magyar állami jelképeket, valamint hogy saját képviselőt küldhessen az ukrán parlamentbe. Kos elmondása szerint ezek „keserű pirulák” voltak, de az ukrán kormány hajlandó volt elfogadni őket, hogy megnyíljon az út a tárgyalások előtt.

„Amikor időpontot akartam egyeztetni az aláíráshoz, Orbán bejelentette a népszavazást” – mondta. Kos szerint senki nem gondolja, hogy ez véletlen lett volna. A bejelentés nyomán meghiúsult a kompromisszum hivatalos rögzítése, és ezzel újabb akadály gördült a csatlakozási folyamat elé.

Kos azon a véleményen van, hogy a jelenlegi geopolitikai környezetben az EU-nak nem lenne szabad leállítania a bővítést. Arra biztatja az ukrán kormányt, hogy folytassa a reformokat, és tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a tárgyalási fejezetek megnyithatók legyenek.

A biztos a bővítési eljárás szerkezeti problémáira is felhívta a figyelmet. Azt mondta: „Az EU-szerződés csak két egyhangú döntést ír elő a csatlakozási folyamatban, a tárgyalások megnyitásáról és lezárásáról.” A gyakorlatban azonban szerinte a tagállamoknak mintegy 150 további egyhangú döntést kell meghozniuk, egyenként a 31 tárgyalási fejezethez kapcsolódva. „Ez a folyamat már nem felel meg a mai követelményeknek” – fogalmazott. Kos olyan javaslatokat készít elő, amelyek csökkentenék a vétólehetőségek számát a jelenlegi rendszer keretein belül, de szükségesnek tart egy mélyreható reformot is. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Parlament már régóta szorgalmaz ilyen változásokat.

Elismerte, hogy még egy ilyen reform sem oldaná meg az Ukrajnával kapcsolatos problémákat, mivel a jelenlegi eljárás és maga az EU-szerződés is csak a tagállamok – így Magyarország – egyhangú beleegyezésével módosítható.