A januári törlesztőrészleteket már az átváltáskori árfolyamon (frank esetén 256,5, euró esetén 309 forinton) törlesztik a hitelüket, az elszámolási törvény értelmében a pénzügyi intézmény a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés esedékes törlesztőrészletének, valamint a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék forintban meghatározott összegének megállapítása során ezt az árfolyamot köteles alkalmazni.
Mit mond a tárca?
Az NGM közleménye szerint a svájci jegybank mai lépése megerősítette annak a kormányzati döntésnek a megalapozottságát, amellyel múlt év decemberében a jelzálogalapú devizahitelek törlesztési árfolyamát a kormány rögzítette. A svájci frank alapú hiteleknél történt 256,5 forintos, valamint euró alapúaknál 309,5 forintos rögzítéssel megvédték a devizahiteleseket az eddigi hatások alapján összességében több, mint 500 milliárd forintos tartozásnövekedéstől.
Nagy gázban az autóhitelesek
|
Az államadósság esetében az Államadósság Kezelő Központ a devizaadósságot euróra váltja át, így a svájci frank erősödése nem befolyásolja számottevően az adósságszintet. Az önkormányzatoktól tavaly átvett svájci frank alapú hiteleket az ÁKK előtörlesztette, így ezek sem okoznak adósságnövekedést az államadósság szintjében - szól az NGM közleménye. |
A nagyobb gondot az okozza, hogy mindez a nem jelzálogalapú megoldásokra, azaz a személyi hitelekre és – legfőképp az autóhitelekre nem érvényes, hiszen ezen kölcsönök esetében nem történik kötelező forintosítás. Összességében ezen hitelesek a mostani ugrással az elszámolás ellenére sem éreznek majd érdemi törlesztőrészlet-csökkenést. Az autóhitelek esetében ugyanis a deviza(alapú) lakáshiteleknél kisebb, 10-15 százalékos törlesztőrészlet-csökkenéssel lehetett eddig is kalkulálni, márpedig a frank erősödése ezt most lényegében elveheti.
Elvben a költségvetés bukik, de....
|
FRISSÍTÉS: az OTP felkészült mindenre Az OTP azt közölte a Reuterssel: már lefedezték a frank-kitettségüket - részletek >> |
A megugró árfolyam a februári átváltáskor a bankok veszteségeit növeli majd, hiszen ők is a kötött árfolyamon vették meg a jegybanktól a váltás összegét. A forintosításról szóló megállapodás értelmében ha a bankoknak veszteségük lesz az árfolyamváltozáson (azaz gyengül a forint), akkor ezt az összeget a bankok leírhatják az idei és a 2016-os bankadóból. Vagyis összességében a költségvetésnek fog fájni a svájci frank elengedése.
Most derült ki, hogy meglehet, érdemes lett volna erre a kockázatra kidolgozni valamilyen fedezeti ügyletet a jegybankban. (Persze, az is előfordulhat, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel a kormányzat kihátrál a bankokkal kötött megállapodásból, ez ugyanakkor rendszerszintű problémákhoz vezetne.)
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
