Szószerint kézimunkázva, de a kormány ígéretének megfelelően elindult a hitelbiztosítéki nyilvántartás új rendszere (hbny). Ahogy azt korábbi cikkünkben jeleztük, a megkésett kormányrendelet tűzoltó-jelleggel igyekezett megteremteni annak lehetőségét, hogy az új Polgári törvénykönyv (ptk.) hatályba lépését követően ne akadjon el hosszú időre a hitelezés, a lízing és a faktoring-finanszírozás.
|
Tartozások: a ptk itt is rendet vág A március 15-től hatályos ptk. szigorítja az elévülés szabályait, amelyet a joganyag szerint a jövőben nem szakít meg a követelés teljesítésére irányuló felszólító levél. Vagyis a tartozás behajtására irányuló peres eljárást 5 éven belül meg kell indítani. A cégvezetők és -tulajdonosok kockázatos üzleti döntéseikért saját vagyonukkal felelnek, így mostantól akár ellenük is kezdeményezhető fizetési meghagyás a cég tartozása miatt. A ptk. további újítása, hogy nem követeli meg a tartozás írásbeli elismerését, azaz olyan ráutaló magatartások, mint például részletfizetés megkezdése egyértelműen a tartozás elismerését jelenti - hívta fel a figyelmet Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Zrt. vezérigazgatója. |
A csúszás az új szabályok szerint maximum egy hét lesz, ám szakértők szerint ez is legfeljebb az olyan kölcsönszerződések esetén lesz érezhető, ahol a fedezetbevonását megakasztja az átmeneti szabályozás. Erre a csúszásra is pusztán azért kerül sor, mert a Magyar Közlönyben március 13-án megjelent részletszabályok szerint az első héten, március 17. és 24. között csak a hbny. bejegyzésre jogosultak regisztrálhatnak a rendszerbe.
Az ezt követő héttől, vagyis, március 25-től vihetőek be a hbny adatai közé új bejegyzések, ám mivel maga a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által működtetett rendszer elektronikus formában csak április 15-től indul, az átmenet három hetében valóban kézi formában történik majd a fedezeti biztosíték bejegyzés. Erre egy űrlap szolgál majd, amelyet a bejegyzést kérő cég egy közjegyzőhöz visz el, aki azt beszkenneli, e-aláírással lát el és beküldi a MOKK rendszerébe. Ott ellenőrzik az adatokat, majd e-mail útján értékesítik a közjegyzőt, aki ezt követően záradékolhatja majd a hitelbiztosítéki bejegyzést.
A papír-alapú rendszer hibája, hogy - szemben a későbbiekben felálló elektronikus ügymentettel -, hogy nincs pontosan körülhatárolva az időbeliség. Míg április közepétől az első bejegyzés beérkezését követően a többi kérelem, csak hátrébb sorolódhat ugyanazon biztosítéki tárgy esetében, addig az átmenet heteiben lényegében a közjegyző gyorsaságától függ, hogy kiszűrhető-e esetleg olyan turpisság, hogy ugyanazon vagyontárgyat közel egy időben több helyen akar elzálogosítani valamely finanszírozó partnere.
Bár a papírozás és a fenti problémák okozhatnak gondokat, a piaci szereplők úgy látják, a részletszabályok megalkotásával - a már említett fedezett kölcsönök kivételével - a héten sem lesz akadálya az új szerződések kötésének. Most, hogy már tiszták az átmeneti szabályok, a finanszírozók számára vállalhatóbbá válnak a kockázatok is. A lízing esetén, amikor a finanszírozók tulajdonában marad az eszköz, viszonylag kisebb a kockázat. A gépjármű-lízing esetén az átmenet idejére elég lesz a rendszámozás kapcsán amúgy is rendelkezésre álló okmányirodai nyilvántartás (ahol hazai értékesítés esetén automatikusan adásvételi szerződést kérnek) jelenti a védelmet, míg az egyéb gép- berendezés esetén eddig is lényegében az eszköz viszonylag korlátozott másodpiaci értékesíthetősége volt eddig is a "biztosíték".
Megtudhatjuk, mekkora az államháztartási hiány, mennyivel drágul az életünk, és mi történik a bukdácsoló iparban. 
